vissza a cimoldalra
2018-09-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1062)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Új ruhában (Kodály Zoltán: Utam a zenéhez)
- eszbé -, 2012-09-12 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Kodály: Utam a zenéhez KODÁLY ZOLTÁN:
Utam a zenéhez (Öt beszélgetés Lutz Besch-sel)
120 oldal
2500 Ft
Argumentum kiadó

*

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy születése után 130, halála után pedig 45 évvel mi újat lehet még kiadni Kodályról. Nos, bármilyen meglepő, van még bőven sajtó alá rendezésre váró feladat, zömmel levelezések. Kodály rendkívül tevékeny volt e téren (is), ha nem lenne a szónak pejoratív mellékzöngéje, akár grafománnak is nevezhetnénk.

Hogy az általánostól a konkrét felé közelítsek, a jelen írás tárgyát képező könyv nem tartozik ebbe a kategóriába. Az 1964-ben készült, később további négy beszélgetéssel bővült interjúsorozat eredeti, német nyelvű és (Kodály által jóváhagyott) szerkesztett formában már 1966-ban megjelent. Keresztury Mária általi magyar fordítása 1969-ben látott napvilágot nyomtatásban, majd a jelen kiadást is jegyző Bónis Ferenc új fordítást készített, mely Kodály Visszatekintésének III. kötetében kapott helyet.

A mostani kiadvány annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egyrészt nélkülözi az eredeti német szöveg magyar kultúrára és országunkra vonatkozó lábjegyzeteit, hisz aki a kezébe veszi e kötetet, valószínűleg tisztában van azzal, hogy például ki volt Arany János, vagy hogyan néz ki Kecskemét. Ugyanígy kimaradt belőle Szabolcsi Bence Kodály temetésén elmondott búcsúztatója is, mivel nem tartozik szorosan a könyv tárgyához, ugyanakkor nyomtatásban már máshol hozzáférhető. Belekerült viszont az eredetinél jóval részletesebb biográfiai áttekintés, és a kottapéldák is immáron hiánytalanul szerepelnek, egységes grafikával.
Természetesen a könyv külső megjelenése is a kor (igényes) elvárásaihoz igazodik.

Ami nem változott, az a tartalom.
Az öt beszélgetés szorosan kapcsolódik egymáshoz: mintha regény fejezetei lennének, úgy követik, kiegészítik egymást, nincs tartalmi átfedés köztük.
Ha tőmondatokban kéne meghatározni, az első a kezdetekről szól: hogyan lett a gyermek, majd ifjú Kodályból az, ami lett. A második a népdalgyűjtésről, magáról a magyar népdalról és annak rendszerezési lehetőségeiről. A harmadik a zeneszerző Kodályt mutatja be, a negyedik a magyar zeneoktatási, -nevelési koncepció megszületését és lényegét írja le, az ötödik pedig a klasszikus (vagy, hogy ne keveredjenek a fogalmak: komoly-) zene akkori helyzetén elmélkedik.

Hogy kik fogják elolvasni a könyvet, érdekes kérdés. Manapság egyre nagyobb divat a(z egyébként helytelenül emlegetett) Kodály-módszer kifejezés hallatán a könyökön kijövésről beszélni. Azért kíváncsi lennék, hogy ezek a „megcsömörlöttek” – akár pozitív, akár negatív előjellel mondják ezt – vajon mennyit olvastak, egyáltalán olvastak-e már eredeti Kodály-írást. Erős a gyanúm, hogy lesújtó adat jönne ki. Nos, ez a képekkel és életrajzi résszel együtt 120 oldalas könyvecske kiválóan alkalmas arra, hogy nekilássanak a pótlásra, már csak azért is, mert stílusa, nyelvezete élvezetes, az információk első kézből származnak, és magam nem olvastam még ennyire frappáns összefoglalást a huszadik század fordulójának és első felének magyar zenetörténetéről, a „kodályi koncepció” hátteréről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Tóka Ágoston (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 7. - Tóka Ágoston - Orgelbüchlein

19:00 : Budapest
Duna Palota

Demeter László (fuvola)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Szláv kaleidoszkóp
HACSATURJÁN: Fuvolaverseny
KABALEVSZKIJ: Komédiások – szvit, Op.26
BOROGYIN: Polovec táncok

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sárik Péter (zongora); Fonay Tibor (basszusgitár, bőgő); Gálfi Attila (dob)
"Bartók műveinek jazz-feldolgozásai"

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sylvia Schwartz (szoprán)
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
ČIURLIONIS: Az erdőben
ARVO PÄRT: Como cierva sedienta
PETERIS VASKS: Epifania
ARVO PÄRT: Te Deum

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Szakács Ildikó, Gion Zsuzsanna, Kálmán László, Najbauer Lóránt
Virágh András Gábor
Etunam Vegyeskar
Solti Kamarazenekar - művészeti vezető: P. Ispán Franciska,
vezényel: Virágh Andárs
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga
MOZART: Requiem
19:00 : Siófok
Siófoki református templom

Kovács Szilárd (orgona), Fülep Márk (fuvola)
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1874 • Gustav Holst, zeneszerző († 1934)
1955 • Andrej Gavrilov, zongorista
elhunyt:
1960 • Koréh Endre, énekes (sz. 1906)
1987 • Jaco Pastorius, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1951)