vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

A Magyar Zenekarok helyzetéről (59)
Élő közvetítések (8244)
Kimernya? (3288)
Erkel Színház (10371)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7232)
Palcsó Sándor (269)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2352)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3505)
Chopinről - mélyebben (423)
Kedvenc előadók (2842)
Opernglas, avagy operai távcső... (20353)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Új ruhában (Kodály Zoltán: Utam a zenéhez)
- eszbé -, 2012-09-12 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Kodály: Utam a zenéhez KODÁLY ZOLTÁN:
Utam a zenéhez (Öt beszélgetés Lutz Besch-sel)
120 oldal
2500 Ft
Argumentum kiadó

*

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy születése után 130, halála után pedig 45 évvel mi újat lehet még kiadni Kodályról. Nos, bármilyen meglepő, van még bőven sajtó alá rendezésre váró feladat, zömmel levelezések. Kodály rendkívül tevékeny volt e téren (is), ha nem lenne a szónak pejoratív mellékzöngéje, akár grafománnak is nevezhetnénk.

Hogy az általánostól a konkrét felé közelítsek, a jelen írás tárgyát képező könyv nem tartozik ebbe a kategóriába. Az 1964-ben készült, később további négy beszélgetéssel bővült interjúsorozat eredeti, német nyelvű és (Kodály által jóváhagyott) szerkesztett formában már 1966-ban megjelent. Keresztury Mária általi magyar fordítása 1969-ben látott napvilágot nyomtatásban, majd a jelen kiadást is jegyző Bónis Ferenc új fordítást készített, mely Kodály Visszatekintésének III. kötetében kapott helyet.

A mostani kiadvány annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egyrészt nélkülözi az eredeti német szöveg magyar kultúrára és országunkra vonatkozó lábjegyzeteit, hisz aki a kezébe veszi e kötetet, valószínűleg tisztában van azzal, hogy például ki volt Arany János, vagy hogyan néz ki Kecskemét. Ugyanígy kimaradt belőle Szabolcsi Bence Kodály temetésén elmondott búcsúztatója is, mivel nem tartozik szorosan a könyv tárgyához, ugyanakkor nyomtatásban már máshol hozzáférhető. Belekerült viszont az eredetinél jóval részletesebb biográfiai áttekintés, és a kottapéldák is immáron hiánytalanul szerepelnek, egységes grafikával.
Természetesen a könyv külső megjelenése is a kor (igényes) elvárásaihoz igazodik.

Ami nem változott, az a tartalom.
Az öt beszélgetés szorosan kapcsolódik egymáshoz: mintha regény fejezetei lennének, úgy követik, kiegészítik egymást, nincs tartalmi átfedés köztük.
Ha tőmondatokban kéne meghatározni, az első a kezdetekről szól: hogyan lett a gyermek, majd ifjú Kodályból az, ami lett. A második a népdalgyűjtésről, magáról a magyar népdalról és annak rendszerezési lehetőségeiről. A harmadik a zeneszerző Kodályt mutatja be, a negyedik a magyar zeneoktatási, -nevelési koncepció megszületését és lényegét írja le, az ötödik pedig a klasszikus (vagy, hogy ne keveredjenek a fogalmak: komoly-) zene akkori helyzetén elmélkedik.

Hogy kik fogják elolvasni a könyvet, érdekes kérdés. Manapság egyre nagyobb divat a(z egyébként helytelenül emlegetett) Kodály-módszer kifejezés hallatán a könyökön kijövésről beszélni. Azért kíváncsi lennék, hogy ezek a „megcsömörlöttek” – akár pozitív, akár negatív előjellel mondják ezt – vajon mennyit olvastak, egyáltalán olvastak-e már eredeti Kodály-írást. Erős a gyanúm, hogy lesújtó adat jönne ki. Nos, ez a képekkel és életrajzi résszel együtt 120 oldalas könyvecske kiválóan alkalmas arra, hogy nekilássanak a pótlásra, már csak azért is, mert stílusa, nyelvezete élvezetes, az információk első kézből származnak, és magam nem olvastam még ennyire frappáns összefoglalást a huszadik század fordulójának és első felének magyar zenetörténetéről, a „kodályi koncepció” hátteréről.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)