vissza a cimoldalra
2018-12-10
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61384)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Haladjunk tovább... (216)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11295)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6696)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4391)
Juan Diego Flórez (724)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1187)
Erkel Színház (9483)
Élő közvetítések (7593)
Pitti Katalin (822)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3019)
Operett, mint színpadi műfaj (3777)
Bretz Gábor (127)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1542)
Franz Schmidt (3240)
film és zene (190)
Egyházi zene (215)
A díjakról általában (1044)
Ilosfalvy Róbert (821)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ufók a padláson („Nagy Cseh Karmesterek” a Supraphontól)
Balázs Miklós, 2012-08-29 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Nagy Cseh Karmesterek MOZART: Symphony No. 38 in D major, "Prague"
Overtures to the operas Le nozze di Figaro and La clemenza di Titto
BEETHOVEN: Symphony No. 6 in F major, "Pastoral", Op. 68
SCHUBERT: Symphony No. 8 in B minor, "Unfinished"
MAHLER: Symphony No. 4 in G major

Maria Tauberová – soprano
Czech Philharmonic Orchestra
Karel Šejna

Supraphon
2 CD
SU 4081-2

*

Nagy Cseh Karmesterek MARTINŮ: Symphony No. 4
Tre ricercari
Concertino for cello
IBERT: Concerto for cello and wind instruments
HINDEMITH: Trauermusik for viola and string orchestra
MYSLIVEČEK: Symphony in D major
BIZET: Jeux d’enfants, Op. 22
SAINT-SAËNS: Le carnaval des animaux
PROKOFIEV: Piano Concerto No. 2 in G minor, Op. 63

A. Navarra – cello, L. Černý – viola, I. Hurník, P. Štěpán – piano, L. Jásek – violin
Czech Philharmonic Orchestra, Prague Chamber Orchestra, Prague Symphony Orchestra
Martin Turnovský

Supraphon
2 CD
SU 4082-2

*

Nem kell dollármilliárdokért idegen bolygókra utaznunk, sem az óceánok mélyére merülnünk, vagy a felhők fölé emelkedő hegységek magasába emelkednünk ahhoz, hogy gyermeki módon rácsodálkozhassunk saját, önnön világunkra. Mert ne tévedjünk, akármilyen messze lőjük is ki az űrszondát, akármilyen szédítő mélységekbe és magasságokba nyerjünk bepillantást, amit ott látni fogunk, az mindig és mind-mind csakis a mi világunk lesz. A miénk, nem másé. Mert miénk a Hold, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz, ha messze is van, hisz úgysem lakja más, s miénk az Esthajnalcsillag is, hisz úgysem gyönyörködnek benne egyéb lények mirajtunk kívül. Hogy mi hasznunk belőlük, még nem sejtjük, de valamire csak jók lesznek egyszer.

Valahol ott kezdődött a humanizmus, amikor Francesco Petrarca megmászta a meredek Mont Ventoux-t, s ahelyett, amit remélt, jelesül, hogy a Természet ezer színnel rajzolt világa majd elkápráztatja a szemeit és lenyűgözi az elméjét, egészen mást kapott. Elővette Szent Ágoston Vallomásait, és olvasni kezdte; elfordította tekintetét az Alpok hófödte pompájáról és Ágoston szavaiba mélyedt. Mert ahogyan Szophoklész ezerszer citált sorai mondják: „Sok van, mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb.” S ez még akkor is igaz, ha tudjuk, látjuk vagy hisszük, hogy igenis van, de végső soron abban is csak magunkat csodáljuk.

Gyakran kérdezik tőlem, mi végre hallgatom Beethoven Pastorale-ját, vagy SchubertBefejezetlen” szimfóniáját mindig más és más, a huszadik, harmincadik, ötvenedik különböző előadásban? A válasz egyszerű: mert szeretem. S hogy miért nem elégedek meg – mint más, jó nevelést kapott emberfia – két-három, esetleg tíz-tizenkét, hovatovább harminc előadással, melyet már így is a polcomon tartok? A válasz ugyancsak egyszerű, és ugyancsak kérdés: és melyik ezekből a tökéletes? A kifejezés rossz, tudom. Valójában nem a tökéleteset keresem, hanem azt, ami mindig más, és azt, ami mindig ugyanaz. Az emberi tényezőt. A tökéletlenségekből szőtt tökéletest. A jövőbe vetülő régit, a régire tükröződő újat.

Úgy hiszem, szerencsém van, amiért ártalmatlan szenvedélyemet mások is osztják. Leginkább a lemezkiadók, persze. Mert lehet ezeregy Mozart „Prágai” szimfónia a piacon, mindig lesz egy újabb (vagy régibb), ami vásárlásra és felfedezésre csábít – az ezerkettedik. Új vagy régi, mindegy, mert mindig új.

Most épp a Supraphon és a cseh állami rádió archívumából bombáztak minket ezerszer hallott muzsikákkal, no meg olyanokkal, amikkel ritkábban találkozni. A Nagy Cseh Karmesterek címen adminisztrált, nemrégiben útjára bocsátott széria a cseh (vagy csehszlovák) dirigensi kultúra és hagyomány jeles arcait célozza bemutatni. Csak a tejesség kedvéért: az első, e sorozatban megjelent kiadvány Rafael Kubelík korai felvételeit tartalmazza – az ő neve inkább lehet ismerős a mezei zenebarátnak. A második és harmadik kötet már komolyabb fejtörésre késztet: Karel Šejna és Martin Turnovskỳ neve legfeljebb a legelszántabb rajongóknak cseng ismerősen. Vagy azoknak, akik még a XX. század közepén kezdték a lemezgyűjtést, s akár behunyt szemmel is odataláltak a Csehszlovák Kultúra Boltjába a Károly körúton.

E két mesterben talán csak a nemzetiségük közös, mert gyökeresen más személyiségek voltak. Šejna (1896–1982) a szigorú „régi iskola” neveltje, az ő idolja Václav Talich, „hangszere” szinte kizárólag a Talich képére formált Cseh Filharmonikusok. Turnovskỳ (1928–) ezzel szemben egy ízig-vérig modern, kíváncsi, izgága figura. A tekintélyes Széll György protezsáltja és a progresszióra mindenkor fogékony Karel Ančerl legjobb tanítványa. Bő egygenerációnyi távolság feszül kettejük között, így nem csoda, hogy szemléletük, karakterük, ennélfogva repertoárjuk, hozzáállásuk, munkamódszerük is igen-igen különböző.

Šejnát a nagy klasszikusok szűrőjén át látjuk. Figaro- és Titus-nyitány, D-dúr szimfónia (Mozartok), azután Beethoven Hatodikja. Majd a Befejezetlen, és végül Mahler Negyedik. Klasszikus, nehéz, fajsúlyos műsor – a letűnt 50-es évekből előkotort és szépen restaurált sellaklemezekről. A Cseh Filharmonikusok a közreműködők: világklasszis zenekar, hallatlanul fegyelmezett és dús vonóskarral, hajszálpontos fákkal és harapós rezekkel. A hangzás kemény és megfogott, semmi kilengés, semmi elérzékenyülés, semmi szentimentalizmus. Csak kimért, centire vágott és aprólékos műgonddal beszegett, kíméletlen elegancia.
De álljunk meg egy percre.
Mahler Negyedik szimfóniája 1950-ből? Šejna friss és erőteljes olvasata a mű első rögzítéseinek egyike. Mindössze öt évvel Bruno Walter híres New York-i bejátszása után került szalagra, hosszú évekkel megelőzve Reiner Frigyes (1958), Bernstein (1960) vagy Klemperer (1961) elhíresült lemezfelvételeit – mindez a vasfüggöny innenső, lesajnált oldalán, két esztendővel a csehszlovák kommunisták puccsa után. Az ok egyszerű: Zdeněk Nejedlý híres-hírhedt kultuszminiszter lelkesedése Mahler iránt.

A Turnovskỳ-kompiláció Martinů Negyedik szimfóniájával indít, és kis híján elveszi a kedvünket a további zenehallgatástól. A Cseh Filharmonikusok 1965-re lecsúsztak Talich hosszú uszályáról, s „átültek” Ančerl tévedhetetlennek gondolt muzikalitására. Így ez az előadás igen színgazdag és flexibilis ugyan, de minőségében fényévekkel marad el Kubelík 1948-as etalon-rögzítésétől. Aztán további, „fékezett habzású” modernisták következnek: Ibert, Hindemith, Prokofjev. Versenyművekkel jelentkeznek mind, nem is igazán tudom, mit kell ezeken vezényelni. Az állatok farsangja ugyanez a kategória. A karmester itt csak felesleges kelléknek tűnik, persze nem árt, ha van, de ha kislisszol egy feketére, talán észre sem vesszük. Turnovskỳ művészi attitűdjéről így kevesebbet tudunk meg, mint reméltük, arcéle némileg homályos marad.

De a felfedezés öröme nem csekélyebb: két markáns, ismerős-ismeretlen arc a közelből, akikkel érdemes újra barátkozni, még ha egy furcsa nyelvet beszélnek is; borozni velük kicsit a sarki presszóban, hátha rájövünk, hogy számít a véleményük. Lám, ha egy pillanatara nem nézünk oda, előjönnek a szörnyek a szekrényből, sikolt a rém a pincében, s bizonnyal akadnak még ufók a padláson. De persze azok is csak mi leszünk, amint összemosolygunk a szomszéddal.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Szalai András tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Soós Máté (hegedű)
A Zeneakadémia BA III. évfolyamos hallgatóiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
A BA III. évfolyamos hallgatók koncertje
MENDELSSOHN: Hebridák – nyitány, op. 26
DVOŘÁK: f-moll románc hegedűre és zongorára, op. 11
DVOŘÁK: e-moll mazurka hegedűre és zenekarra, op. 49
HAYDN: 88. (G-dúr) szimfónia, Hob. I:88

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Dallos Erika (csembaló), Botos Veronika, Babácsi Csaba (brácsa), H. Zováthy Alajos (bőgő), Dóczi Áron, Tallián András (hegedű), Dóczi Péter (cselló), Rácz János (fuvola), Szélpál Krisztina (oboa), Tüske Aladár (fagott)
Az est házigazdája: Császár Angela
"Jegyezvén szalmaszállal - advent zenével és verssel"
ROSTETTER SZILVESZTER: Siciliano
J.M. SPERGER: Szonáta mélyhegedűre és gordonra
J.S. BACH: Air
GLUCK: Melódia
CIMAROSA: oboa-fuvola koncert
CORELLI: Karácsonyi concerto
CACCINI: Ave Maria

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Devich Gergely (cselló)
Szemere Zita, Balga Gabriella, Bakonyi Marcell, Pataky Dániel
Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
vez.: Kocsár Balázs
Antall József25+ emlékhangverseny
BEETHOVEN: Egmont-nyitány
VERDI: Don Carlos – Szabadságkettős » Szegedi Csaba, Pataky Dániel
KOCSÁR MIKLÓS: Csellóverseny (Antall József halálára)
KODÁLY: Budavári Te Deum
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából - Belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Rálik Szilvia, László Boldizsár, Kelemen Zoltán
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Medveczky Ádám
"Erkel 125 gálahangverseny"
ERKEL: Ünnepi nyitány
részletek a Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán, Dózsa György, Brankovics György és Névtelen hősök című operákból
A mai nap
született:
1822 • César Franck, zeneszerző († 1890)
1908 • Olivier Messiaen, zeneszerző († 1992)
1913 • Takács Paula, énekes († 2003)
1913 • Morton Gould, zeneszerző († 1996)
1938 • Jurij Tyemirkanov, karmester
1980 • Sarah Chang, hegedűs
elhunyt:
1987 • Jascha Heifetz, hegedűs (sz. 1901)