vissza a cimoldalra
2020-01-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62043)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3629)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1383)
Plácido Domingo (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4659)
Milyen zenét hallgatsz most? (25049)
Lehár Ferenc (682)
Társművészetek (1575)
Operett, mint színpadi műfaj (4202)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3046)
Élő közvetítések (8348)
Verdi-felvételek (556)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Entendez-vous (Sosztakovics: Új Babilon)
SzJ, 2012-08-23 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Sosztakovics: Új Babilon SHOSTAKOVICH: New Babylon

Basel Sinfonietta
Mark Fitz-Gerald

Naxos
2 CD
8.572824-25

*

„A következő néhány évben [1948 után – a szerk.] megélhetése biztosítására filmzenéket, rehabilitációja érdekében rendszerhű alkotásokat szerzett” – olvasom a Wikipédia Sosztakovics-szócikkében a műfajjal kapcsolatos egyetlen utalásként a sarkalatos, ám eléggé felületes megállapítást.
Sosztakovics és a filmzene – akár külön szócikket, ha nem tanulmányokat érő témakör.

Sosztakovics elég fiatalon kapcsolatba került a XX. század új művészeti ágával, igaz, eleinte még az előadói oldalon, lévén tizenhat évesen már mozikban zongorázott, így téve szert némi jövedelemre. Nemszeretem-munka volt ez számára, de az itt szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hatással voltak későbbi kompozícióira.

Már túl volt első két szimfóniáján és Az orr-on is, amikor – huszonkét évesen – alkotóként is kapcsolatba került a mozgókép világával: a szintén még csak húszas éveikben járó Grigorij Kozincev és Leonyid Trauberg őt kérte fel, hogy írjon zenét készülő, a párizsi kommün idején játszódó, Új Babilon című filmjükhöz.
Határidős munka volt, és Sosztakovics összekapta magát: egy hónap után letette a 90 percnyi anyag zongorakottáját, további egy hónap múlva pedig kész volt a hangszerelés is (s bár a beszámolók éjt nappallá tevő munkáról szólnak, azt is megemlítik, a zeneszerző ez idő alatt Majakovszkij Poloska című darabjához is készített zenét, melyek egy része visszaköszön az Új Babilonban).
Mindenki elégedett volt, azonban a bemutató előtt két héttel a rendezőknek – hatósági nyomásra – újra kellett vágniuk a filmet, és Sosztakovicsnak mindössze hat napja maradt, hogy hozzáigazítsa a zenét a végleges, átszerkesztett és megrövidített anyaghoz.

Noha a film utóélete sem volt mentes a pressziótól, a rendezőpáros továbbra is forgathatott, immáron minden alkotásuknál Sosztakovicsra bízva a zenét. A trió utolsó közös munkája az 1945-ben vászonra kerülő Egyszerű emberek volt – a bemutató után a rendezők külön utakon indultak el. Bár Trauberg politikai támadások miatt jó időre elhallgatott, Kozincev a pályán maradt, és a későbbiekben is együtt dolgozott Sosztakoviccsal. Mindkettejük filmográfiájában a Lear király az utolsó tétel (1970), lényegében tehát Sosztakovics mintegy három tucat alkotást felölelő filmzene-életművének kezdő- és végpontján is ugyanaz a rendező tűnik fel. Együttműködésük gyümölcse tíz film és két színpadi produkció volt; külön érdekesség, hogy a teátrumi munkákhoz választott darabok alapján később film is készült – a már említett Lear király volt az egyik (színpadon 1940-ben), a Hamlet pedig a másik ilyen alkotás (színházi rendezés: 1954; film: 1964).

„Egyébként a filmek általában semmi mást nem jelentettek számomra, mint gondot, kezdve az elsővel, az Új Babilonnal.” – írja a zeneszerző a hitelességét tekintve már többször kétségbe vont, ám mégiscsak valamelyest iránymutatónak tekinthető Testamentumban. „Nem az úgynevezett művészi oldaláról beszélek.” – folytatja, utalva egy korábbi megjegyzésére, miszerint a filmet nem művészeti ágnak, pusztán iparnak tekinti. Ám bevallja azt is: „[…] de az, hogy részt vetem ebben az országos jelentőségű iparban, megmentett. Nem is csak egyszer vagy kétszer.”

A művészi oldal viszont talán mégsem jelenthetett azért akkora gondot a 22 éves, lehetőségeit ekkor még korlátlannak gondoló, új nyugati zenéket tanulmányozó, a stíluskavalkádot mozizongoristaként magába szívó Sosztakovicsnak. Az Új Babilon muzsikáját formába öntött, irányított eklektika jellemzi, s a kollázstechnika szellemes, invenciózus, idézetekkel megtűzdelt zenét eredményez. (Példák sorolása helyett talán elég, ha rámutatok: nincs olyan, a darabot méltató értekezés, mely meg ne említené azt a részletet, ahol egyszerre szólal meg a Marseillaise és Offenbach híres kánkán-dallama.) Mivel alkalmazott zenéről van szó, ez a szlalomozás nem öncélú, azonban teljes drámaiságát, tényleges ütőerejét csak az eredeti közegben lehetne pontosan megítélni.

A Naxos dupla albuma nem új keletű rácsodálkozás a több mint nyolcvan éves alkotásra. Az Új Babilon zenéje már korábban is feltűnt lemezeken, igaz, mindegyik borítón a „music from the film” felirat jelezte: nem a teljes anyagot rögzítették. Ez a CD abban különbözik az elődöktől, hogy rettentően ordenáré a borítója ezúttal a komplett hanganyag került lemezre, sőt, az egykoron bemutatott verzió záró taktusai után azt is hallhatjuk, amit a cenzori beavatkozás miatt annak idején le kellett vágni a mű végéről.

Az eredeti, teljes változat felkutatásáról, tanulmányozásáról, a felvétel körülményeiről alapos ismertetőt jegyez a bookletben a karmester, Mark Fitz-Gerald, akinek nem újdonság a filmzeneszerző Sosztakovics világa. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az Új Babilont több mint tíz évvel ezelőtt már dirigálta élő előadáson, hanem abban is, hogy a Naxosnál szintén alapos búvárkodás után lemezre vette egy másik némafilm, az 1931-ben bemutatott Egyedül zenéjét (melyet szintén a Kozincev–Trauberg páros jegyez rendezőként) és a Barátnőkhöz (Leo Arnstam 1935-ös alkotásához) írt hangzó anyagot is.
Lear király, Hamlet, Berlin eleste, A felejthetetlen 1919-es év, Öt nap, öt éjszaka, A bögöly – talán ezek a legismertebb címek a filmzene-életműből. Fitz-Gerald mindent megtett, hogy közéjük kerüljön az Új Babilon is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Operavizsga Fesztivál"
A Drezdai Zeneművészeti Főiskola előadása
MILHAUD: Le pauvre matelot
PUCCINI: Gianni Schicchi

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Rácz Ottó (oboa), Kovács Zoltán (fagott), Soltész Ágnes (hegedű), Pólus László (cselló), Kiss Sándor (klarinét)
Magyar Állami Operaház Zenekara
vezényel: Stefan Soltész
PROKOFJEV: I. (D-dúr, „Klasszikus”) szimfónia, Op. 25
HAYDN: B-dúr sinfonia concertante, Hob I:105
WEBER: f-moll klarinétverseny (op.73)
HINDEMITH: Szimfonikus metamorfózisok Carl Maria von Weber témáira

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szappanos Tibor (tenor), Tekula Endre (kürt), Tóka Ágoston (orgona)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Kovács János
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
BRITTEN: Szerenád
SAINT-SAËNS: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”)


19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

LUX:NM:
Ruth Velten (szaxofon), Florian Juncker (harsona), Silke Lange (harmonika), Sebastian Berweck (zongora), Zoé Cartier (cselló), Martin Offik (hangmérnök)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020" - Anamorphoses
LAURA MELLO: Pidg In Note Out
JUDIT VARGA: Anamorphoses
LISA STREICH: MOLE’S BREATH
SARAH NEMTSOV: Journal
OXANA OMELCHUK: 5 Widmungen an die verborgenen Empfänger

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
J.S. BACH: C-dúr zongoraverseny II. tétel, BWV 1061
MOZART: D-dúr szonáta, K. 448
CHOPIN: C-dúr rondó, op. 73
CHABRIER: España
RACHMANINOV: Románc (II. szvit), op. 17
BRAHMS: Változatok egy Haydn témára, op. 56b.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
született:
1935 • Balassa Sándor, zeneszerző
1951 • Fischer Iván, karmester
elhunyt:
2014 • Claudio Abbado, karmester (sz. 1933)