vissza a cimoldalra
2019-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc magyar operaelőadók (1146)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (993)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3460)
Jonas Kaufmann (2432)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4405)
Momus társalgó (6355)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1782)
Franz Schmidt (3438)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2681)
Lisztről emelkedetten (968)
Erkel Színház (10341)
Ilosfalvy Róbert (863)
Erkel Ferenc (1068)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4590)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (277)
Kimernya? (3254)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Entendez-vous (Sosztakovics: Új Babilon)
SzJ, 2012-08-23 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Sosztakovics: Új Babilon SHOSTAKOVICH: New Babylon

Basel Sinfonietta
Mark Fitz-Gerald

Naxos
2 CD
8.572824-25

*

„A következő néhány évben [1948 után – a szerk.] megélhetése biztosítására filmzenéket, rehabilitációja érdekében rendszerhű alkotásokat szerzett” – olvasom a Wikipédia Sosztakovics-szócikkében a műfajjal kapcsolatos egyetlen utalásként a sarkalatos, ám eléggé felületes megállapítást.
Sosztakovics és a filmzene – akár külön szócikket, ha nem tanulmányokat érő témakör.

Sosztakovics elég fiatalon kapcsolatba került a XX. század új művészeti ágával, igaz, eleinte még az előadói oldalon, lévén tizenhat évesen már mozikban zongorázott, így téve szert némi jövedelemre. Nemszeretem-munka volt ez számára, de az itt szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hatással voltak későbbi kompozícióira.

Már túl volt első két szimfóniáján és Az orr-on is, amikor – huszonkét évesen – alkotóként is kapcsolatba került a mozgókép világával: a szintén még csak húszas éveikben járó Grigorij Kozincev és Leonyid Trauberg őt kérte fel, hogy írjon zenét készülő, a párizsi kommün idején játszódó, Új Babilon című filmjükhöz.
Határidős munka volt, és Sosztakovics összekapta magát: egy hónap után letette a 90 percnyi anyag zongorakottáját, további egy hónap múlva pedig kész volt a hangszerelés is (s bár a beszámolók éjt nappallá tevő munkáról szólnak, azt is megemlítik, a zeneszerző ez idő alatt Majakovszkij Poloska című darabjához is készített zenét, melyek egy része visszaköszön az Új Babilonban).
Mindenki elégedett volt, azonban a bemutató előtt két héttel a rendezőknek – hatósági nyomásra – újra kellett vágniuk a filmet, és Sosztakovicsnak mindössze hat napja maradt, hogy hozzáigazítsa a zenét a végleges, átszerkesztett és megrövidített anyaghoz.

Noha a film utóélete sem volt mentes a pressziótól, a rendezőpáros továbbra is forgathatott, immáron minden alkotásuknál Sosztakovicsra bízva a zenét. A trió utolsó közös munkája az 1945-ben vászonra kerülő Egyszerű emberek volt – a bemutató után a rendezők külön utakon indultak el. Bár Trauberg politikai támadások miatt jó időre elhallgatott, Kozincev a pályán maradt, és a későbbiekben is együtt dolgozott Sosztakoviccsal. Mindkettejük filmográfiájában a Lear király az utolsó tétel (1970), lényegében tehát Sosztakovics mintegy három tucat alkotást felölelő filmzene-életművének kezdő- és végpontján is ugyanaz a rendező tűnik fel. Együttműködésük gyümölcse tíz film és két színpadi produkció volt; külön érdekesség, hogy a teátrumi munkákhoz választott darabok alapján később film is készült – a már említett Lear király volt az egyik (színpadon 1940-ben), a Hamlet pedig a másik ilyen alkotás (színházi rendezés: 1954; film: 1964).

„Egyébként a filmek általában semmi mást nem jelentettek számomra, mint gondot, kezdve az elsővel, az Új Babilonnal.” – írja a zeneszerző a hitelességét tekintve már többször kétségbe vont, ám mégiscsak valamelyest iránymutatónak tekinthető Testamentumban. „Nem az úgynevezett művészi oldaláról beszélek.” – folytatja, utalva egy korábbi megjegyzésére, miszerint a filmet nem művészeti ágnak, pusztán iparnak tekinti. Ám bevallja azt is: „[…] de az, hogy részt vetem ebben az országos jelentőségű iparban, megmentett. Nem is csak egyszer vagy kétszer.”

A művészi oldal viszont talán mégsem jelenthetett azért akkora gondot a 22 éves, lehetőségeit ekkor még korlátlannak gondoló, új nyugati zenéket tanulmányozó, a stíluskavalkádot mozizongoristaként magába szívó Sosztakovicsnak. Az Új Babilon muzsikáját formába öntött, irányított eklektika jellemzi, s a kollázstechnika szellemes, invenciózus, idézetekkel megtűzdelt zenét eredményez. (Példák sorolása helyett talán elég, ha rámutatok: nincs olyan, a darabot méltató értekezés, mely meg ne említené azt a részletet, ahol egyszerre szólal meg a Marseillaise és Offenbach híres kánkán-dallama.) Mivel alkalmazott zenéről van szó, ez a szlalomozás nem öncélú, azonban teljes drámaiságát, tényleges ütőerejét csak az eredeti közegben lehetne pontosan megítélni.

A Naxos dupla albuma nem új keletű rácsodálkozás a több mint nyolcvan éves alkotásra. Az Új Babilon zenéje már korábban is feltűnt lemezeken, igaz, mindegyik borítón a „music from the film” felirat jelezte: nem a teljes anyagot rögzítették. Ez a CD abban különbözik az elődöktől, hogy rettentően ordenáré a borítója ezúttal a komplett hanganyag került lemezre, sőt, az egykoron bemutatott verzió záró taktusai után azt is hallhatjuk, amit a cenzori beavatkozás miatt annak idején le kellett vágni a mű végéről.

Az eredeti, teljes változat felkutatásáról, tanulmányozásáról, a felvétel körülményeiről alapos ismertetőt jegyez a bookletben a karmester, Mark Fitz-Gerald, akinek nem újdonság a filmzeneszerző Sosztakovics világa. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az Új Babilont több mint tíz évvel ezelőtt már dirigálta élő előadáson, hanem abban is, hogy a Naxosnál szintén alapos búvárkodás után lemezre vette egy másik némafilm, az 1931-ben bemutatott Egyedül zenéjét (melyet szintén a Kozincev–Trauberg páros jegyez rendezőként) és a Barátnőkhöz (Leo Arnstam 1935-ös alkotásához) írt hangzó anyagot is.
Lear király, Hamlet, Berlin eleste, A felejthetetlen 1919-es év, Öt nap, öt éjszaka, A bögöly – talán ezek a legismertebb címek a filmzene-életműből. Fitz-Gerald mindent megtett, hogy közéjük kerüljön az Új Babilon is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Csamangó Blanka (klarinét), Persányi Zsófia (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior" Őszi színekben
BRAHMS: f-moll szonáta brácsára és zongorára, op. 120, No. 1

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Mocsári Károly (zongora)
"Emlékkoncert Liszt Ferenc 208. születésnapján"
LISZT: 16. magyar rapszódia
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles
LISZT: h-moll szonáta
A koncert előtt fél órával, 17.30-kor emléktábla koszorúzás a Régi Zeneakadémia Andrássy úti falánál.

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Komáromi Márton, Borka Ákos (ének), Fülöp Andrea (zongora)
SCHUBERT: A tánc D. 826, Tavaszi üdvözlet, D. 686, Az ifjú apáca, D. 828, Megszentelt napok, D. 763, Fény és szerelem, D. 352, Atlasz, D. 957, Éj és álmok, D. 827, Himnusz a végtelenhez, D. 232
BRAHMS: Vasárnap, op. 47, No. 3., Üzenet, op. 47, No. 1, Májusi éj, op. 43, No. 2, Az ajtó előtt, op. 28, No. 2, Kék szemed, op. 59, No. 8, Négy kvartett, op. 92

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rohmann Ditta (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény
LIGETI: Csellóverseny
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Juan Diego Florez
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez.: Jader Bignamini
VERDI: A végzet hatalma – Nyitány
Rigoletto – “Questa o quella”
Rigoletto – “Ella mi fu rapita…. Parmi veder le lagrime…. Possente amor mi chiama”
A pünkösdi királyság – Nyitány
Attila – “Oh dolore!”
A lombardok – “La mia letizia infondere… Come poteva un angelo”
A két Foscari – “Brezza del suol natio… Dal più remoto esilio… Dal consiglio alla presenza… Odio solo, ed odio atroce”
Traviata – Prelűd – I. felvonás
Traviata – “Lunge da Lei… De’ miei bollenti spiriti…O mio rimorso”
LEHÁR: A mosoly országa – “Dein ist mein ganzes Herz”
Paganini – “Gern hab’ ich die Frau’n geküsst”
Giuditta – “Freunde, das Leben ist Lebenswert”
BERLIOZ: Rákóczi-induló
MASSENET: Werther – “Pourquoi me réveiller”
BIZET: Carmen – “La fleur que tu m’avais jetée”
MASCAGNI: Parasztbecsület – Intermezzo
PUCCINI: Bohémélet – “Che gelida manina”
15:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: 3 darab a Szent Erzsébet legendájából zongorára
A keresztes lovagok indulója, Interludium
LISZT: A Sixtus- kápolnában
Lento, Aleegri Miserere című műve nyomán
Andante con pietá Mozart Ave Verum Corpus című műve nyomán
LISZT: Két Legenda

17:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: Tasso, Lamento e Trionfo, Szimfonikus költemény - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Dante Szimfónia - A szerző általi kétzongorás változat

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Kápolna

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: Amit a hegyen hallani - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Via Crucis - A szerző általi négykezes változat
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)