vissza a cimoldalra
2019-04-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4344)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (29)
Élő közvetítések (7830)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1641)
Franz Schmidt (3314)
Társművészetek (1301)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Entendez-vous (Sosztakovics: Új Babilon)
SzJ, 2012-08-23 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Sosztakovics: Új Babilon SHOSTAKOVICH: New Babylon

Basel Sinfonietta
Mark Fitz-Gerald

Naxos
2 CD
8.572824-25

*

„A következő néhány évben [1948 után – a szerk.] megélhetése biztosítására filmzenéket, rehabilitációja érdekében rendszerhű alkotásokat szerzett” – olvasom a Wikipédia Sosztakovics-szócikkében a műfajjal kapcsolatos egyetlen utalásként a sarkalatos, ám eléggé felületes megállapítást.
Sosztakovics és a filmzene – akár külön szócikket, ha nem tanulmányokat érő témakör.

Sosztakovics elég fiatalon kapcsolatba került a XX. század új művészeti ágával, igaz, eleinte még az előadói oldalon, lévén tizenhat évesen már mozikban zongorázott, így téve szert némi jövedelemre. Nemszeretem-munka volt ez számára, de az itt szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hatással voltak későbbi kompozícióira.

Már túl volt első két szimfóniáján és Az orr-on is, amikor – huszonkét évesen – alkotóként is kapcsolatba került a mozgókép világával: a szintén még csak húszas éveikben járó Grigorij Kozincev és Leonyid Trauberg őt kérte fel, hogy írjon zenét készülő, a párizsi kommün idején játszódó, Új Babilon című filmjükhöz.
Határidős munka volt, és Sosztakovics összekapta magát: egy hónap után letette a 90 percnyi anyag zongorakottáját, további egy hónap múlva pedig kész volt a hangszerelés is (s bár a beszámolók éjt nappallá tevő munkáról szólnak, azt is megemlítik, a zeneszerző ez idő alatt Majakovszkij Poloska című darabjához is készített zenét, melyek egy része visszaköszön az Új Babilonban).
Mindenki elégedett volt, azonban a bemutató előtt két héttel a rendezőknek – hatósági nyomásra – újra kellett vágniuk a filmet, és Sosztakovicsnak mindössze hat napja maradt, hogy hozzáigazítsa a zenét a végleges, átszerkesztett és megrövidített anyaghoz.

Noha a film utóélete sem volt mentes a pressziótól, a rendezőpáros továbbra is forgathatott, immáron minden alkotásuknál Sosztakovicsra bízva a zenét. A trió utolsó közös munkája az 1945-ben vászonra kerülő Egyszerű emberek volt – a bemutató után a rendezők külön utakon indultak el. Bár Trauberg politikai támadások miatt jó időre elhallgatott, Kozincev a pályán maradt, és a későbbiekben is együtt dolgozott Sosztakoviccsal. Mindkettejük filmográfiájában a Lear király az utolsó tétel (1970), lényegében tehát Sosztakovics mintegy három tucat alkotást felölelő filmzene-életművének kezdő- és végpontján is ugyanaz a rendező tűnik fel. Együttműködésük gyümölcse tíz film és két színpadi produkció volt; külön érdekesség, hogy a teátrumi munkákhoz választott darabok alapján később film is készült – a már említett Lear király volt az egyik (színpadon 1940-ben), a Hamlet pedig a másik ilyen alkotás (színházi rendezés: 1954; film: 1964).

„Egyébként a filmek általában semmi mást nem jelentettek számomra, mint gondot, kezdve az elsővel, az Új Babilonnal.” – írja a zeneszerző a hitelességét tekintve már többször kétségbe vont, ám mégiscsak valamelyest iránymutatónak tekinthető Testamentumban. „Nem az úgynevezett művészi oldaláról beszélek.” – folytatja, utalva egy korábbi megjegyzésére, miszerint a filmet nem művészeti ágnak, pusztán iparnak tekinti. Ám bevallja azt is: „[…] de az, hogy részt vetem ebben az országos jelentőségű iparban, megmentett. Nem is csak egyszer vagy kétszer.”

A művészi oldal viszont talán mégsem jelenthetett azért akkora gondot a 22 éves, lehetőségeit ekkor még korlátlannak gondoló, új nyugati zenéket tanulmányozó, a stíluskavalkádot mozizongoristaként magába szívó Sosztakovicsnak. Az Új Babilon muzsikáját formába öntött, irányított eklektika jellemzi, s a kollázstechnika szellemes, invenciózus, idézetekkel megtűzdelt zenét eredményez. (Példák sorolása helyett talán elég, ha rámutatok: nincs olyan, a darabot méltató értekezés, mely meg ne említené azt a részletet, ahol egyszerre szólal meg a Marseillaise és Offenbach híres kánkán-dallama.) Mivel alkalmazott zenéről van szó, ez a szlalomozás nem öncélú, azonban teljes drámaiságát, tényleges ütőerejét csak az eredeti közegben lehetne pontosan megítélni.

A Naxos dupla albuma nem új keletű rácsodálkozás a több mint nyolcvan éves alkotásra. Az Új Babilon zenéje már korábban is feltűnt lemezeken, igaz, mindegyik borítón a „music from the film” felirat jelezte: nem a teljes anyagot rögzítették. Ez a CD abban különbözik az elődöktől, hogy rettentően ordenáré a borítója ezúttal a komplett hanganyag került lemezre, sőt, az egykoron bemutatott verzió záró taktusai után azt is hallhatjuk, amit a cenzori beavatkozás miatt annak idején le kellett vágni a mű végéről.

Az eredeti, teljes változat felkutatásáról, tanulmányozásáról, a felvétel körülményeiről alapos ismertetőt jegyez a bookletben a karmester, Mark Fitz-Gerald, akinek nem újdonság a filmzeneszerző Sosztakovics világa. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az Új Babilont több mint tíz évvel ezelőtt már dirigálta élő előadáson, hanem abban is, hogy a Naxosnál szintén alapos búvárkodás után lemezre vette egy másik némafilm, az 1931-ben bemutatott Egyedül zenéjét (melyet szintén a Kozincev–Trauberg páros jegyez rendezőként) és a Barátnőkhöz (Leo Arnstam 1935-ös alkotásához) írt hangzó anyagot is.
Lear király, Hamlet, Berlin eleste, A felejthetetlen 1919-es év, Öt nap, öt éjszaka, A bögöly – talán ezek a legismertebb címek a filmzene-életműből. Fitz-Gerald mindent megtett, hogy közéjük kerüljön az Új Babilon is.

Hírek
• A Nemzeti Filharmonikusok sajtótájékoztatón ismertette 2019/2020-as évadát
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Varga Zsuzsanna (oboa, oboa d'amour), Ruskó Rózsa (fuvola), Farkas András (tenor), Riho Noma, Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.S. BACH: G-dúr triószonáta, BWV 1039
J.S. BACH: Wie schön leuchtet der Morgenstern, BWV 1 - Ária, No. 5 (Unser Mund und Ton der Saiten)
HÄNDEL: g-moll triószonáta, HWV 393
J.S. BACH: F-dúr prelúdium és partita, BWV 833
J.S. BACH: a-moll minor partita - részletek
J.S. BACH: Liebster Gott, wenn werd ich sterben?, BWV 8 - Ária, No. 2 (Was willst du dich, mein Geist, entsetzen)

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Liszt Ferenc és a Schumann-házaspár"
SCHUMANN: Mirtuszok, op. 25 – 1. Widmung (Ajánlás)
SCHUMANN: Liederkreis, op. 39 – 12. Frühlingsnacht (Tavaszi éj)
SCHUMANN: Asszonyszerelem, asszonysors, op. 42 – 2. Er, der Herrlichste von allen (Ő, a legtökéletesebb)
Fenyvesi Gabriella (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Liebeslied (Widmung)
Kocsis Bálint (zongora)
Clara SCHUMANN: Dalok Jucundéból, op. 23
Topolánszky Laura (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17
Demény Balázs (zongora)
Bevezetőt mond: Eckhardt Mária

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Konzis koncertek - Versenygyőztesek"
VIVALDI: C-dúr mandolinverseny, RV 425
Oláh Vilmos (gitár)
Közreműködik: Bogdányi Roland (gitár)
MOZART: 3. (G-dúr) hegedűverseny, K. 216 – 3. Rondeau. Allegro
Kóbor Éva (hegedű)
BOTTESINI: 2. (h-moll) nagybőgőverseny – 2. Andante, 3. Allegro
Puporka Jenő (bőgő)
MOZART: „Là ci darem la mano” – Don Giovanni és Zerlina kettőse a Don Giovanni 1. felvonásából
Halász Gergely, Dolhai Luca (ének)
CSAJKOVSZKIJ: Pezzo capriccioso, op. 62
Donáczi Cseperke (cselló)
Jazz-standardek feldolgozásai és jazz-improvizációk
A Jazz Tanszak növendékei
Nagy Emma Zenekar: Nagy Emma (ének), Kapolcsi-Szabó Levente (zongora), Kuti Laura (basszusgitár), Virág Benedek (gitár), Majsai Roland (dob)
Thorpe Gáspár Quartett: Thorpe Gáspár (gitár), Csikós Áron (dob), Nikola Bugarcic (basszusgitár), Kun Bálint (percussion)
Közreműködik a Bartók konzi szimfonikus zenekara
Vezényel: Dubóczky Gergely

19:00 : Budapest
Duna Palota

Almira Emiri (zongora), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola)
BARTÓK - PAUL ARMA: Magyar paraszt dalok fuvolára és zongorára
KODÁLY: Meditáció
ZOMBOLA PÉTER: Változó változatlan
SCHUBERT-LISZT: Szerenád
DOHNÁNYI: Ária fuvolára és zongorára
LISZT: E-dúr Legenda
BORISZ PIGOVAT: Lule Bor (Hóvirág) - albán népdal
PAOLO MARZOCCHI: Moj e vogel si floriri (Te kis aranyos) - albán népdal
FARKAS FERENC: Bihari román táncok fuvolára és zongorára

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rőser Orsolya, Németh Judit, Balczó Péter, Kálmándy Mihály (ének)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: Fidelio – nyitány, op. 72
BEETHOVEN: 3. Leonóra – nyitány, op. 72b
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, op. 125

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Szántó Andrea, Fekete Attila, Cser Krisztián
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
VERDI: Requiem
19:00 : Salgótarján
Zenthe Ferenc Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:00 : Pécs
Kodály Központ

A PTE Zsolnay Vilmos Fúvószenekar hangversenye

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Miklósa Erika
Savaria Szimfonikus Zenekar
BACH: III. Brandenburgi verseny, G-dúr, BWV 1048
BOCCHERINI: D-dúr divertimento – Éjjeli őrjárat Madridban
GRIEG: Holberg-szvit op. 40
HÄNDEL: Szerelmi mámor „Il delirio amoroso” HWV 99
A mai nap
történt:
1932 • A Székely fonó bemutatója (Budapest)
született:
1875 • Huszka Jenő, zeneszerző († 1960)
1967 • Lukács Gyöngyi, operaénekesnő