vissza a cimoldalra
2020-09-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10707)
Társművészetek (2057)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4740)
A MET felvételei (1209)
Élő közvetítések (8510)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3074)
Opernglas, avagy operai távcső... (20649)
Régizene (4301)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (179)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62446)
Eiffel Műhelyház (284)
Simándy József - az örök tenor (667)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4101)
Franz Schmidt (3687)
Momus-játék (5886)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (626)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Entendez-vous (Sosztakovics: Új Babilon)
SzJ, 2012-08-23 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Sosztakovics: Új Babilon SHOSTAKOVICH: New Babylon

Basel Sinfonietta
Mark Fitz-Gerald

Naxos
2 CD
8.572824-25

*

„A következő néhány évben [1948 után – a szerk.] megélhetése biztosítására filmzenéket, rehabilitációja érdekében rendszerhű alkotásokat szerzett” – olvasom a Wikipédia Sosztakovics-szócikkében a műfajjal kapcsolatos egyetlen utalásként a sarkalatos, ám eléggé felületes megállapítást.
Sosztakovics és a filmzene – akár külön szócikket, ha nem tanulmányokat érő témakör.

Sosztakovics elég fiatalon kapcsolatba került a XX. század új művészeti ágával, igaz, eleinte még az előadói oldalon, lévén tizenhat évesen már mozikban zongorázott, így téve szert némi jövedelemre. Nemszeretem-munka volt ez számára, de az itt szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hatással voltak későbbi kompozícióira.

Már túl volt első két szimfóniáján és Az orr-on is, amikor – huszonkét évesen – alkotóként is kapcsolatba került a mozgókép világával: a szintén még csak húszas éveikben járó Grigorij Kozincev és Leonyid Trauberg őt kérte fel, hogy írjon zenét készülő, a párizsi kommün idején játszódó, Új Babilon című filmjükhöz.
Határidős munka volt, és Sosztakovics összekapta magát: egy hónap után letette a 90 percnyi anyag zongorakottáját, további egy hónap múlva pedig kész volt a hangszerelés is (s bár a beszámolók éjt nappallá tevő munkáról szólnak, azt is megemlítik, a zeneszerző ez idő alatt Majakovszkij Poloska című darabjához is készített zenét, melyek egy része visszaköszön az Új Babilonban).
Mindenki elégedett volt, azonban a bemutató előtt két héttel a rendezőknek – hatósági nyomásra – újra kellett vágniuk a filmet, és Sosztakovicsnak mindössze hat napja maradt, hogy hozzáigazítsa a zenét a végleges, átszerkesztett és megrövidített anyaghoz.

Noha a film utóélete sem volt mentes a pressziótól, a rendezőpáros továbbra is forgathatott, immáron minden alkotásuknál Sosztakovicsra bízva a zenét. A trió utolsó közös munkája az 1945-ben vászonra kerülő Egyszerű emberek volt – a bemutató után a rendezők külön utakon indultak el. Bár Trauberg politikai támadások miatt jó időre elhallgatott, Kozincev a pályán maradt, és a későbbiekben is együtt dolgozott Sosztakoviccsal. Mindkettejük filmográfiájában a Lear király az utolsó tétel (1970), lényegében tehát Sosztakovics mintegy három tucat alkotást felölelő filmzene-életművének kezdő- és végpontján is ugyanaz a rendező tűnik fel. Együttműködésük gyümölcse tíz film és két színpadi produkció volt; külön érdekesség, hogy a teátrumi munkákhoz választott darabok alapján később film is készült – a már említett Lear király volt az egyik (színpadon 1940-ben), a Hamlet pedig a másik ilyen alkotás (színházi rendezés: 1954; film: 1964).

„Egyébként a filmek általában semmi mást nem jelentettek számomra, mint gondot, kezdve az elsővel, az Új Babilonnal.” – írja a zeneszerző a hitelességét tekintve már többször kétségbe vont, ám mégiscsak valamelyest iránymutatónak tekinthető Testamentumban. „Nem az úgynevezett művészi oldaláról beszélek.” – folytatja, utalva egy korábbi megjegyzésére, miszerint a filmet nem művészeti ágnak, pusztán iparnak tekinti. Ám bevallja azt is: „[…] de az, hogy részt vetem ebben az országos jelentőségű iparban, megmentett. Nem is csak egyszer vagy kétszer.”

A művészi oldal viszont talán mégsem jelenthetett azért akkora gondot a 22 éves, lehetőségeit ekkor még korlátlannak gondoló, új nyugati zenéket tanulmányozó, a stíluskavalkádot mozizongoristaként magába szívó Sosztakovicsnak. Az Új Babilon muzsikáját formába öntött, irányított eklektika jellemzi, s a kollázstechnika szellemes, invenciózus, idézetekkel megtűzdelt zenét eredményez. (Példák sorolása helyett talán elég, ha rámutatok: nincs olyan, a darabot méltató értekezés, mely meg ne említené azt a részletet, ahol egyszerre szólal meg a Marseillaise és Offenbach híres kánkán-dallama.) Mivel alkalmazott zenéről van szó, ez a szlalomozás nem öncélú, azonban teljes drámaiságát, tényleges ütőerejét csak az eredeti közegben lehetne pontosan megítélni.

A Naxos dupla albuma nem új keletű rácsodálkozás a több mint nyolcvan éves alkotásra. Az Új Babilon zenéje már korábban is feltűnt lemezeken, igaz, mindegyik borítón a „music from the film” felirat jelezte: nem a teljes anyagot rögzítették. Ez a CD abban különbözik az elődöktől, hogy rettentően ordenáré a borítója ezúttal a komplett hanganyag került lemezre, sőt, az egykoron bemutatott verzió záró taktusai után azt is hallhatjuk, amit a cenzori beavatkozás miatt annak idején le kellett vágni a mű végéről.

Az eredeti, teljes változat felkutatásáról, tanulmányozásáról, a felvétel körülményeiről alapos ismertetőt jegyez a bookletben a karmester, Mark Fitz-Gerald, akinek nem újdonság a filmzeneszerző Sosztakovics világa. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az Új Babilont több mint tíz évvel ezelőtt már dirigálta élő előadáson, hanem abban is, hogy a Naxosnál szintén alapos búvárkodás után lemezre vette egy másik némafilm, az 1931-ben bemutatott Egyedül zenéjét (melyet szintén a Kozincev–Trauberg páros jegyez rendezőként) és a Barátnőkhöz (Leo Arnstam 1935-ös alkotásához) írt hangzó anyagot is.
Lear király, Hamlet, Berlin eleste, A felejthetetlen 1919-es év, Öt nap, öt éjszaka, A bögöly – talán ezek a legismertebb címek a filmzene-életműből. Fitz-Gerald mindent megtett, hogy közéjük kerüljön az Új Babilon is.

Hírek
• Elmaradnak az Operaház előadásai
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

G. Horváth László (hegedű)
Váray-Major Zsófia (zongora)
Debussy: Prelűdök, 1. kötet – 8. A lenhajú lány
Debussy: La plus que lente
Debussy: Bergamaszk szvit – 3. Clair de lune
Bartók: Andante, BB 26b
Vecsey: Valse triste
Kreisler: Schön Rosmarin (Szép rozmaring); Liebesleid (Szerelmi bánat)
Rahmanyinov: Tizennégy románc, op. 34 – 14. Vocalise
Csajkovszkij: Hat darab, op. 51 – 6. Valse sentimentale
Smetana: Otthonról
Dvořák: Négy romantikus darab, op. 75
Fauré: Három dal, op. 7 – 1. Après un rêve
Boulanger: Nocturne
Massenet: Thaïs – Meditáció

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
J. S. Bach: 3. (E-dúr) hegedűpartita, BWV 1006
J. S. Bach: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Richard Strauss: Salome

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház, Bánffy Miklós terem

Kolonits Klára, Váradi Zita, Megyesi Zoltán, Bátki-Fazekas Zoltán (ének), Kovács Zalán László (tuba), Winkler Balázs (trombita), Biró Zsófia (fuvola), Bartal László (csembaló)
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez.: Bartal László
"Bach születésnap"
Thomas Stevens: Variations in Olden Style
Bach: Jauchzet Gott in allen Landen, BWV 51
Kávékantáta, BWV 211

19:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Németh András (zongora), Klenyán Csaba (klarinét), Horváth Béla (oboa), Tóth Ramóna (fagott), Szitás Tamás (szaxofon), Szatzker Zsanett (harmonika)
Vezényel: Kedves Csanád
Kedves Csanádm Matkó Tamás és Szigeti Máté szerzői estje
Matkó Tamás:
Kedves Csanád: Natural Machine*
Szigeti Máté: Heat*
Matkó Tamás: 18:30 ZULU*
Kedves Csanád: A little bit now*
Szigeti Máté: St. Kilda Variations*
Matkó Tamás: Sottofondo musicale-per Giuseppe Tartini*
Kedves Csanád: Árnyékszürke – gondolatok a távolban*
*ősbemutató

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
(tavaszról elhalasztott koncert)
J. S. Bach: 3. (E-dúr) hegedűpartita, BWV 1006
J. S. Bach: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004
Élő közvetítés!
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Baráth Emőke (szoprán)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Vass András
Mozart: A pásztorkirály — bevezető és Amintasz áriája: Intendo amico rio
Mozart: A pásztorkirály — Tamirisz áriája: Di tante sue procelle
Mozart: D-dúr induló, K.335, No.1
Mozart: Mitridate, Pontus királya — Sifare áriája: Soffre il mio cor
Mozart: Exsultate, jubilate — motetta
Haydn: Aki hűtlen, pórul jár — Sandrina áriája: È la pompa un grande imbroglio
Haydn: A Teremtés — recitativo és ária: Nun beut die Flur das frische Grün
Haydn: Esz-dúr „Üstdobpergés” szimfónia, Hob.I:103
Haydn: Scena di Berenice, Hob.XXIVa:10
A mai nap
történt:
1908 • Mahler VII. szimfóniájának bemutatója (Prága)
született:
1912 • Kurt Sanderling, karmester († 2011)
elhunyt:
1972 • Robert Casadesus, zongorista (sz. 1899)
2010 • Polgár László, énekes (sz. 1947)