vissza a cimoldalra
2018-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61042)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Operett, mint színpadi műfaj (3702)
Élő közvetítések (7408)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1069)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Palcsó Sándor (227)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Entendez-vous (Sosztakovics: Új Babilon)
SzJ, 2012-08-23 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Sosztakovics: Új Babilon SHOSTAKOVICH: New Babylon

Basel Sinfonietta
Mark Fitz-Gerald

Naxos
2 CD
8.572824-25

*

„A következő néhány évben [1948 után – a szerk.] megélhetése biztosítására filmzenéket, rehabilitációja érdekében rendszerhű alkotásokat szerzett” – olvasom a Wikipédia Sosztakovics-szócikkében a műfajjal kapcsolatos egyetlen utalásként a sarkalatos, ám eléggé felületes megállapítást.
Sosztakovics és a filmzene – akár külön szócikket, ha nem tanulmányokat érő témakör.

Sosztakovics elég fiatalon kapcsolatba került a XX. század új művészeti ágával, igaz, eleinte még az előadói oldalon, lévén tizenhat évesen már mozikban zongorázott, így téve szert némi jövedelemre. Nemszeretem-munka volt ez számára, de az itt szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hatással voltak későbbi kompozícióira.

Már túl volt első két szimfóniáján és Az orr-on is, amikor – huszonkét évesen – alkotóként is kapcsolatba került a mozgókép világával: a szintén még csak húszas éveikben járó Grigorij Kozincev és Leonyid Trauberg őt kérte fel, hogy írjon zenét készülő, a párizsi kommün idején játszódó, Új Babilon című filmjükhöz.
Határidős munka volt, és Sosztakovics összekapta magát: egy hónap után letette a 90 percnyi anyag zongorakottáját, további egy hónap múlva pedig kész volt a hangszerelés is (s bár a beszámolók éjt nappallá tevő munkáról szólnak, azt is megemlítik, a zeneszerző ez idő alatt Majakovszkij Poloska című darabjához is készített zenét, melyek egy része visszaköszön az Új Babilonban).
Mindenki elégedett volt, azonban a bemutató előtt két héttel a rendezőknek – hatósági nyomásra – újra kellett vágniuk a filmet, és Sosztakovicsnak mindössze hat napja maradt, hogy hozzáigazítsa a zenét a végleges, átszerkesztett és megrövidített anyaghoz.

Noha a film utóélete sem volt mentes a pressziótól, a rendezőpáros továbbra is forgathatott, immáron minden alkotásuknál Sosztakovicsra bízva a zenét. A trió utolsó közös munkája az 1945-ben vászonra kerülő Egyszerű emberek volt – a bemutató után a rendezők külön utakon indultak el. Bár Trauberg politikai támadások miatt jó időre elhallgatott, Kozincev a pályán maradt, és a későbbiekben is együtt dolgozott Sosztakoviccsal. Mindkettejük filmográfiájában a Lear király az utolsó tétel (1970), lényegében tehát Sosztakovics mintegy három tucat alkotást felölelő filmzene-életművének kezdő- és végpontján is ugyanaz a rendező tűnik fel. Együttműködésük gyümölcse tíz film és két színpadi produkció volt; külön érdekesség, hogy a teátrumi munkákhoz választott darabok alapján később film is készült – a már említett Lear király volt az egyik (színpadon 1940-ben), a Hamlet pedig a másik ilyen alkotás (színházi rendezés: 1954; film: 1964).

„Egyébként a filmek általában semmi mást nem jelentettek számomra, mint gondot, kezdve az elsővel, az Új Babilonnal.” – írja a zeneszerző a hitelességét tekintve már többször kétségbe vont, ám mégiscsak valamelyest iránymutatónak tekinthető Testamentumban. „Nem az úgynevezett művészi oldaláról beszélek.” – folytatja, utalva egy korábbi megjegyzésére, miszerint a filmet nem művészeti ágnak, pusztán iparnak tekinti. Ám bevallja azt is: „[…] de az, hogy részt vetem ebben az országos jelentőségű iparban, megmentett. Nem is csak egyszer vagy kétszer.”

A művészi oldal viszont talán mégsem jelenthetett azért akkora gondot a 22 éves, lehetőségeit ekkor még korlátlannak gondoló, új nyugati zenéket tanulmányozó, a stíluskavalkádot mozizongoristaként magába szívó Sosztakovicsnak. Az Új Babilon muzsikáját formába öntött, irányított eklektika jellemzi, s a kollázstechnika szellemes, invenciózus, idézetekkel megtűzdelt zenét eredményez. (Példák sorolása helyett talán elég, ha rámutatok: nincs olyan, a darabot méltató értekezés, mely meg ne említené azt a részletet, ahol egyszerre szólal meg a Marseillaise és Offenbach híres kánkán-dallama.) Mivel alkalmazott zenéről van szó, ez a szlalomozás nem öncélú, azonban teljes drámaiságát, tényleges ütőerejét csak az eredeti közegben lehetne pontosan megítélni.

A Naxos dupla albuma nem új keletű rácsodálkozás a több mint nyolcvan éves alkotásra. Az Új Babilon zenéje már korábban is feltűnt lemezeken, igaz, mindegyik borítón a „music from the film” felirat jelezte: nem a teljes anyagot rögzítették. Ez a CD abban különbözik az elődöktől, hogy rettentően ordenáré a borítója ezúttal a komplett hanganyag került lemezre, sőt, az egykoron bemutatott verzió záró taktusai után azt is hallhatjuk, amit a cenzori beavatkozás miatt annak idején le kellett vágni a mű végéről.

Az eredeti, teljes változat felkutatásáról, tanulmányozásáról, a felvétel körülményeiről alapos ismertetőt jegyez a bookletben a karmester, Mark Fitz-Gerald, akinek nem újdonság a filmzeneszerző Sosztakovics világa. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy az Új Babilont több mint tíz évvel ezelőtt már dirigálta élő előadáson, hanem abban is, hogy a Naxosnál szintén alapos búvárkodás után lemezre vette egy másik némafilm, az 1931-ben bemutatott Egyedül zenéjét (melyet szintén a Kozincev–Trauberg páros jegyez rendezőként) és a Barátnőkhöz (Leo Arnstam 1935-ös alkotásához) írt hangzó anyagot is.
Lear király, Hamlet, Berlin eleste, A felejthetetlen 1919-es év, Öt nap, öt éjszaka, A bögöly – talán ezek a legismertebb címek a filmzene-életműből. Fitz-Gerald mindent megtett, hogy közéjük kerüljön az Új Babilon is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dmitrij Maszlejev (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, Op.43
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Hamar Zsolt
LIGETI: Concert Românesc
BARTÓK: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
DOHNÁNYI: II. (E-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
vez.: Balogh Máté
BALOGH MÁTÉ: Melodiemusik
LISZT: Malédiction (km.: Balog József - zongora)
ORBÁN GYÖRGY: Búcsú Rasumoffsky gróftól
BARTÓK: Divertimento

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pedro Carneiro (marimba)
A Budapesti Fesztiválzenekar Kortárs Együttese
Vezényel: Olari Elts
TÕNU KÕRVITS: Himnuszok az északi fényhez
ERKKI-SVEN TÜÜR: Ardor - marimbaverseny
ERKKI-SVEN TÜÜR: Szenvedély
TUBIN: VII. szimfónia
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

La Moda Piano Trio
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, op. 22
BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 78
RACHMANINOV: g-moll cselló-zongora szonáta op. 19

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
KODÁLY: Székely fonó
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)