vissza a cimoldalra
2018-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7400)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Magasabbra a tetőt, ácsok (Gubajdulina: Fachwerk)
SzJ, 2012-08-09 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Gubajdulina: Fachwerk SOFIA GUBAIDULINA:
Fachwerk
Silenzio

Geir Draugsvoll – bayan
Anders Loguin – percussion
Geir Inge Lotsberg – violin
Trondheim Symphony Orchestra
Øyvind Gimse – cello & conductor

Naxos
8.572772

*

A zenéről beszélni olyan, mint eltáncolni az építészetet – juthat eszünkbe reflexszerűen a közhelyesült mondás, s passzentolódik is rögvest hozzá ikertestvére: az építészet megfagyott zene.

Mindez a címre, s a zeneszerző idevágó nyilatkozatára reflektálva: Gubajdulina az alkotófolyamat során arra keresett megoldást, miképp lehetne zenében ábrázolni azt, amit az építészetben fachwerkes (vagy, tessék-lássék magyarítással: favázas) stílusnak neveznek – ahol a szerkezeti elemek egyúttal esztétikai funkciót is ellátnak, oly módon, hogy a fedetlen, burkolatlan gerendaváz az épület látványának meghatározó részévé válik.

Gubajdulina a tradicionális stílushoz tradicionális eszközt talált. Meglátása szerint a bajan (a harmonika orosz változata) az az instrumentum, amely leginkább képes megfelelni a kihívásnak, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy melodikus és akkordikus játékra egyaránt alkalmas.

Választásával a zeneszerző a „hazai pálya” előnyeit élvezi, hiszen nem először nyúl ehhez a hangszerhez – melynek létezéséről amúgy, azt hiszem, talán sejtelmünk sem lenne, ha ő nem használná egy-egy kompozíciójában. Persze az is igaz: sokaknak nemhogy a bajanról, de arról sincs fogalmuk, ki az a Gubajdulina.

Nem úgy a Naxos illetékeseinek, akik nagyon is tudják, kiről van szó, s akik e 2009-es keltezésű művet a XXI. századi klasszikusok sorozatban, Gubajdulina 80. születésnapjára jelentették meg tavaly. Mellé került a már több rögzítést megért, öttételes Silenzio (1191), melyben szintén a bajan kap jelentős szerepet, intimebb környezetben, egy cselló és egy hegedű partnereként. Ez utóbbi, lassú, nyugodt, csendből építkező darab jelentős része pianissimo játszandó, ám érdekes, hogy a versenyművek közé sorolt Fachwerkben is találhatunk ugyanolyan halk, ha nem halkabb szakaszokat. (Számomra amúgy a hangerőt tekintve az egész felvétel kihívásokkal küszködőnek tűnt, de ez már inkább szubjektív vonulat és technikai kérdés.)

Hogy Gubajdulina eléri-e kívánt célt a bajannal, s a mellé kíséretként rendelt, ütőhangszerekkel dúsított vonószenekarral? Megidézi-e a hangszerelés és a mű szerkezete, formája a fachwerk-stílust? Szerintem nem, de úgy hiszem, a definíció maga, a komponista magyarázata csak kiindulópontként szolgál – meg hát, szépen is lennénk, ha hangjegyekkel létre lehetne hozni ugyanazt, amit gerendákkal.
Mankót kapunk csak ezzel, támaszt.

Valami felépül persze a fülünk hallatára, s csalódnunk sem kell, kellemes, érdekes zene, harmonikus muzsika szól, talán túl lágy, súrlódástól mentes is ahhoz képest, amit a meghirdetett program, az ideológiai megágyazás alapján várhatnánk. Igaz, a szerzői súgástól függetlenítve sem nevezném drámainak, katarzist okozónak ezt a lemezen most debütáló darabot. Mert bár jó érzéssel idézhető vissza a nyitó szakaszban kivirágzó glissandók hullámvasútja, a bajan áhítatos, orgonát idéző szólója a kompozíció kétharmadánál, az akciódús finálé, de az egész mű valahogy csak amolyan szerkezetkész alkotás benyomását kelti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
14:30 : Budapest
BFZ Székház

Kakaókoncert
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
Zeneakadémia

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenelabirintus

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

16:30 : Budapest
Napfényes Étterem és Rendezvényterem

Narihito Mukeda (zongora)
Shimizu Yosuke, Hagiwara Riku, Hagiwara Izumi (cselló)
Ifjú virtuózok és mesterművek
PAGANINI: variációk egy Rossini témára
POPPER: Koncertpolonéz Op. 14.
SCHUMANN: Adagio és Allegro
BARRIÉRE: Szonáta két csellóra
BOCCHERINI: Esz-dúr csellószonáta
POPPER: Szvitek két csellóra
POPPER: Requiem Op.66.

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

25 éves a Nemzeti Kulturális Alap
Fesztiválnyitó gálaest

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Nyíregyházi Pro Musica Leánykar
Vezényel: Szabó Dénes
Ittzés Gergely (fuvola), Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Gyöngyösi Levente szerzői estje
Nőikarok
Fuvolaverseny
Zongoraverseny
A Mester és Margarita – I. felvonás
19:00 : Kecskemét
Hírös Agóra, Kulturális Központ

Operát az Operából! – Klasszikus és modern
Balett-est
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)