vissza a cimoldalra
2019-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4178)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11305)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (2919)
Marilyn Horne (468)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1244)
Élő közvetítések (7669)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3077)
Erkel Színház (9625)
Cziffra György (107)
A nap képe (2120)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Momus-játék (5588)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2647)
Jonas Kaufmann (2336)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Magasabbra a tetőt, ácsok (Gubajdulina: Fachwerk)
SzJ, 2012-08-09 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Gubajdulina: Fachwerk SOFIA GUBAIDULINA:
Fachwerk
Silenzio

Geir Draugsvoll – bayan
Anders Loguin – percussion
Geir Inge Lotsberg – violin
Trondheim Symphony Orchestra
Øyvind Gimse – cello & conductor

Naxos
8.572772

*

A zenéről beszélni olyan, mint eltáncolni az építészetet – juthat eszünkbe reflexszerűen a közhelyesült mondás, s passzentolódik is rögvest hozzá ikertestvére: az építészet megfagyott zene.

Mindez a címre, s a zeneszerző idevágó nyilatkozatára reflektálva: Gubajdulina az alkotófolyamat során arra keresett megoldást, miképp lehetne zenében ábrázolni azt, amit az építészetben fachwerkes (vagy, tessék-lássék magyarítással: favázas) stílusnak neveznek – ahol a szerkezeti elemek egyúttal esztétikai funkciót is ellátnak, oly módon, hogy a fedetlen, burkolatlan gerendaváz az épület látványának meghatározó részévé válik.

Gubajdulina a tradicionális stílushoz tradicionális eszközt talált. Meglátása szerint a bajan (a harmonika orosz változata) az az instrumentum, amely leginkább képes megfelelni a kihívásnak, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy melodikus és akkordikus játékra egyaránt alkalmas.

Választásával a zeneszerző a „hazai pálya” előnyeit élvezi, hiszen nem először nyúl ehhez a hangszerhez – melynek létezéséről amúgy, azt hiszem, talán sejtelmünk sem lenne, ha ő nem használná egy-egy kompozíciójában. Persze az is igaz: sokaknak nemhogy a bajanról, de arról sincs fogalmuk, ki az a Gubajdulina.

Nem úgy a Naxos illetékeseinek, akik nagyon is tudják, kiről van szó, s akik e 2009-es keltezésű művet a XXI. századi klasszikusok sorozatban, Gubajdulina 80. születésnapjára jelentették meg tavaly. Mellé került a már több rögzítést megért, öttételes Silenzio (1191), melyben szintén a bajan kap jelentős szerepet, intimebb környezetben, egy cselló és egy hegedű partnereként. Ez utóbbi, lassú, nyugodt, csendből építkező darab jelentős része pianissimo játszandó, ám érdekes, hogy a versenyművek közé sorolt Fachwerkben is találhatunk ugyanolyan halk, ha nem halkabb szakaszokat. (Számomra amúgy a hangerőt tekintve az egész felvétel kihívásokkal küszködőnek tűnt, de ez már inkább szubjektív vonulat és technikai kérdés.)

Hogy Gubajdulina eléri-e kívánt célt a bajannal, s a mellé kíséretként rendelt, ütőhangszerekkel dúsított vonószenekarral? Megidézi-e a hangszerelés és a mű szerkezete, formája a fachwerk-stílust? Szerintem nem, de úgy hiszem, a definíció maga, a komponista magyarázata csak kiindulópontként szolgál – meg hát, szépen is lennénk, ha hangjegyekkel létre lehetne hozni ugyanazt, amit gerendákkal.
Mankót kapunk csak ezzel, támaszt.

Valami felépül persze a fülünk hallatára, s csalódnunk sem kell, kellemes, érdekes zene, harmonikus muzsika szól, talán túl lágy, súrlódástól mentes is ahhoz képest, amit a meghirdetett program, az ideológiai megágyazás alapján várhatnánk. Igaz, a szerzői súgástól függetlenítve sem nevezném drámainak, katarzist okozónak ezt a lemezen most debütáló darabot. Mert bár jó érzéssel idézhető vissza a nyitó szakaszban kivirágzó glissandók hullámvasútja, a bajan áhítatos, orgonát idéző szólója a kompozíció kétharmadánál, az akciódús finálé, de az egész mű valahogy csak amolyan szerkezetkész alkotás benyomását kelti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás Márta tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pusker Júlia (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Ricardo Casero
TAKEMITSU: Visions
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
SIBELIUS: A tengeri nimfák – szimfonikus költemény, Op.73
DEBUSSY: A tenger

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Balázs János (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny
DVOŘÁK: IX. „Újvilág” szimfónia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Lakatos György (fagott)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DEBUSSY: Egy faun délutánja
C.Ph.E. BACH: B-dúr fagottverseny
RAVEL: Daphnis és Chloé – balettzene

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csurgó Tamás
MOZART: Figaro lakodalma – nyitány, K.492
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, Op.14
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)