vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1445)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Magasabbra a tetőt, ácsok (Gubajdulina: Fachwerk)
SzJ, 2012-08-09 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Gubajdulina: Fachwerk SOFIA GUBAIDULINA:
Fachwerk
Silenzio

Geir Draugsvoll – bayan
Anders Loguin – percussion
Geir Inge Lotsberg – violin
Trondheim Symphony Orchestra
Øyvind Gimse – cello & conductor

Naxos
8.572772

*

A zenéről beszélni olyan, mint eltáncolni az építészetet – juthat eszünkbe reflexszerűen a közhelyesült mondás, s passzentolódik is rögvest hozzá ikertestvére: az építészet megfagyott zene.

Mindez a címre, s a zeneszerző idevágó nyilatkozatára reflektálva: Gubajdulina az alkotófolyamat során arra keresett megoldást, miképp lehetne zenében ábrázolni azt, amit az építészetben fachwerkes (vagy, tessék-lássék magyarítással: favázas) stílusnak neveznek – ahol a szerkezeti elemek egyúttal esztétikai funkciót is ellátnak, oly módon, hogy a fedetlen, burkolatlan gerendaváz az épület látványának meghatározó részévé válik.

Gubajdulina a tradicionális stílushoz tradicionális eszközt talált. Meglátása szerint a bajan (a harmonika orosz változata) az az instrumentum, amely leginkább képes megfelelni a kihívásnak, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy melodikus és akkordikus játékra egyaránt alkalmas.

Választásával a zeneszerző a „hazai pálya” előnyeit élvezi, hiszen nem először nyúl ehhez a hangszerhez – melynek létezéséről amúgy, azt hiszem, talán sejtelmünk sem lenne, ha ő nem használná egy-egy kompozíciójában. Persze az is igaz: sokaknak nemhogy a bajanról, de arról sincs fogalmuk, ki az a Gubajdulina.

Nem úgy a Naxos illetékeseinek, akik nagyon is tudják, kiről van szó, s akik e 2009-es keltezésű művet a XXI. századi klasszikusok sorozatban, Gubajdulina 80. születésnapjára jelentették meg tavaly. Mellé került a már több rögzítést megért, öttételes Silenzio (1191), melyben szintén a bajan kap jelentős szerepet, intimebb környezetben, egy cselló és egy hegedű partnereként. Ez utóbbi, lassú, nyugodt, csendből építkező darab jelentős része pianissimo játszandó, ám érdekes, hogy a versenyművek közé sorolt Fachwerkben is találhatunk ugyanolyan halk, ha nem halkabb szakaszokat. (Számomra amúgy a hangerőt tekintve az egész felvétel kihívásokkal küszködőnek tűnt, de ez már inkább szubjektív vonulat és technikai kérdés.)

Hogy Gubajdulina eléri-e kívánt célt a bajannal, s a mellé kíséretként rendelt, ütőhangszerekkel dúsított vonószenekarral? Megidézi-e a hangszerelés és a mű szerkezete, formája a fachwerk-stílust? Szerintem nem, de úgy hiszem, a definíció maga, a komponista magyarázata csak kiindulópontként szolgál – meg hát, szépen is lennénk, ha hangjegyekkel létre lehetne hozni ugyanazt, amit gerendákkal.
Mankót kapunk csak ezzel, támaszt.

Valami felépül persze a fülünk hallatára, s csalódnunk sem kell, kellemes, érdekes zene, harmonikus muzsika szól, talán túl lágy, súrlódástól mentes is ahhoz képest, amit a meghirdetett program, az ideológiai megágyazás alapján várhatnánk. Igaz, a szerzői súgástól függetlenítve sem nevezném drámainak, katarzist okozónak ezt a lemezen most debütáló darabot. Mert bár jó érzéssel idézhető vissza a nyitó szakaszban kivirágzó glissandók hullámvasútja, a bajan áhítatos, orgonát idéző szólója a kompozíció kétharmadánál, az akciódús finálé, de az egész mű valahogy csak amolyan szerkezetkész alkotás benyomását kelti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)