vissza a cimoldalra
2018-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3876)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60387)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11212)
A csapos közbeszól (95)

A Porgy és Bess Magyarországon (201)
Ferencsik János (78)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (604)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4145)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2557)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1190)
musical (160)
Simándy József - az örök tenor (510)
László Margit (117)
Kolonits Klára (1024)
Erkel Színház (8762)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1280)
Franz Schmidt (3020)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (526)
Média, zene, ízlés (71)
Bartók Rádió (727)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Magasabbra a tetőt, ácsok (Gubajdulina: Fachwerk)
SzJ, 2012-08-09 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Gubajdulina: Fachwerk SOFIA GUBAIDULINA:
Fachwerk
Silenzio

Geir Draugsvoll – bayan
Anders Loguin – percussion
Geir Inge Lotsberg – violin
Trondheim Symphony Orchestra
Øyvind Gimse – cello & conductor

Naxos
8.572772

*

A zenéről beszélni olyan, mint eltáncolni az építészetet – juthat eszünkbe reflexszerűen a közhelyesült mondás, s passzentolódik is rögvest hozzá ikertestvére: az építészet megfagyott zene.

Mindez a címre, s a zeneszerző idevágó nyilatkozatára reflektálva: Gubajdulina az alkotófolyamat során arra keresett megoldást, miképp lehetne zenében ábrázolni azt, amit az építészetben fachwerkes (vagy, tessék-lássék magyarítással: favázas) stílusnak neveznek – ahol a szerkezeti elemek egyúttal esztétikai funkciót is ellátnak, oly módon, hogy a fedetlen, burkolatlan gerendaváz az épület látványának meghatározó részévé válik.

Gubajdulina a tradicionális stílushoz tradicionális eszközt talált. Meglátása szerint a bajan (a harmonika orosz változata) az az instrumentum, amely leginkább képes megfelelni a kihívásnak, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy melodikus és akkordikus játékra egyaránt alkalmas.

Választásával a zeneszerző a „hazai pálya” előnyeit élvezi, hiszen nem először nyúl ehhez a hangszerhez – melynek létezéséről amúgy, azt hiszem, talán sejtelmünk sem lenne, ha ő nem használná egy-egy kompozíciójában. Persze az is igaz: sokaknak nemhogy a bajanról, de arról sincs fogalmuk, ki az a Gubajdulina.

Nem úgy a Naxos illetékeseinek, akik nagyon is tudják, kiről van szó, s akik e 2009-es keltezésű művet a XXI. századi klasszikusok sorozatban, Gubajdulina 80. születésnapjára jelentették meg tavaly. Mellé került a már több rögzítést megért, öttételes Silenzio (1191), melyben szintén a bajan kap jelentős szerepet, intimebb környezetben, egy cselló és egy hegedű partnereként. Ez utóbbi, lassú, nyugodt, csendből építkező darab jelentős része pianissimo játszandó, ám érdekes, hogy a versenyművek közé sorolt Fachwerkben is találhatunk ugyanolyan halk, ha nem halkabb szakaszokat. (Számomra amúgy a hangerőt tekintve az egész felvétel kihívásokkal küszködőnek tűnt, de ez már inkább szubjektív vonulat és technikai kérdés.)

Hogy Gubajdulina eléri-e kívánt célt a bajannal, s a mellé kíséretként rendelt, ütőhangszerekkel dúsított vonószenekarral? Megidézi-e a hangszerelés és a mű szerkezete, formája a fachwerk-stílust? Szerintem nem, de úgy hiszem, a definíció maga, a komponista magyarázata csak kiindulópontként szolgál – meg hát, szépen is lennénk, ha hangjegyekkel létre lehetne hozni ugyanazt, amit gerendákkal.
Mankót kapunk csak ezzel, támaszt.

Valami felépül persze a fülünk hallatára, s csalódnunk sem kell, kellemes, érdekes zene, harmonikus muzsika szól, talán túl lágy, súrlódástól mentes is ahhoz képest, amit a meghirdetett program, az ideológiai megágyazás alapján várhatnánk. Igaz, a szerzői súgástól függetlenítve sem nevezném drámainak, katarzist okozónak ezt a lemezen most debütáló darabot. Mert bár jó érzéssel idézhető vissza a nyitó szakaszban kivirágzó glissandók hullámvasútja, a bajan áhítatos, orgonát idéző szólója a kompozíció kétharmadánál, az akciódús finálé, de az egész mű valahogy csak amolyan szerkezetkész alkotás benyomását kelti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jerusalem Academy of Music and Dance
"Operavizsga-Fesztivál"
MENOTTI: A médium

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sofja Gülbadamova (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dimitrij Jurovszkij
DOHNÁNYI: 1. (e-moll) zongoraverseny, Op.5
RACHMANINOV: Szimfonikus táncok, Op.45

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
BERNSTEIN: Candide - nyitány
GERSHWIN: F-dúr zongoraverseny
STRAVINSKY: Gyászének - magyarországi bemutató
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1945)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Csáki András (gitár)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
"Spanyol-est"
BIZET: Carmen 1. szvit és Habanera a 2. szvitből
RODRIGO: Concierto de Aranjuez – gitárverseny
DE FALLA: A háromszögletű kalap – szvit
RAVEL: Bolero
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész