vissza a cimoldalra
2018-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61309)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4092)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3759)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4371)
Kimernya? (2804)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)
Franz Schmidt (3220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1527)
Simándy József - az örök tenor (557)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2967)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1153)
A nap képe (2106)
Ilosfalvy Róbert (820)
musical (179)
Élő közvetítések (7501)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (58)
Berlioz újratemetése (149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Korhű, vagy nem korhű, avagy szubjektív töprengések egy lemez ürügyén (A h-moll mise Gardinerrel)
Johanna, 2012-08-02 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

A h-moll mise Gardinerrel BACH: Mass in B Minor

The Monteverdi Choir
The English Baroque Soloists
John Eliot Gardiner

Universal / Deutsche Grammophon
477 9984

*

Általában nem nagyon szeretem összehasonlítgatni egy-egy zenemű különféle előadásait. De Bach h-moll miséje esetében szinte lehetetlennek tűnik, hogy amikor John Eliot Gardiner 1985-ben felvett, s most újra kiadott lemezét hallgatom, ne jusson eszembe még jó néhány másik felvétel is. És ettől kezdve elég nehéz megállni az összehasonlítást. De talán nem is kell. Főként, hogy az én koromban talán már időszerű is, hogy az ember eldöntse, milyen is a hozzá legközelebb álló h-moll mise-előadás.

Az első kézenfekvő kérdés az lehetne, hogy korhű, vagy nem korhű az a bizonyos ideális? És bár ezzel valószínűleg nem leszek népszerű, azt kell mondanom, hogy mindenképpen korhű. És nem azért, mert elvakult régizene-mániás volnék. Sokkal inkább azért, mert ez a zene nem igazán hangzik jól másként. Illetve nagyon lehet szeretni néhány erőteljes felvételt a régiek közül is, de igazán csak addig, amíg az ember egyszer meg nem ismer egy igazán jó historikust.

Nagyon sok jó korong van egyébként azok között is, amelyeken a zenészek ugyan modern hangszereken játszanak, de historikus felfogásban. Ilyen például Helmuth Rilling, vagy Peter Schreier h-moll mise-felvétele. Gyönyörűek. Az utóbbi különösen.

De hallgassunk meg egyszer egy igazán jó historikus felvételt, ahol a hangszerek, a hangolás korhű, az énekesek technikai értelemben is birtokolják a barokk előadásmódot, és még a kifejezőerőt sem kell nélkülözni. Ez egyegészen másfajta hangzásvilág. (Pl. Brüggen, Herreweghe, Jacobs, La Petite Bande.)

Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy Bach zenéjének végtelenül összetett szövete nem bírja el a vastag zenekari szólamokat, az agyonlebegtetett kórushangzást és a kiabáló énekszólókat. És aki megszokta ezeket a vaskos felvételeket, talán nem is tudja, milyen fantasztikus Bach zenéje valójában. Hogy mennyire sok rétege, apró momentuma, finom pillanata van. Mert egyszerűen lehetetlenség kihámozni ezeket a hatalmas hangmasszából. Ezért kívánatos a kis létszámú, áttetsző hangzású hangszeres együttes és kórus, a kevés, jól elhelyezett vibrato, és az olyan énekes szólisták, akik pianóban és mezzofortéban is egészséges hangon tudnak énekelni. Hogy a hallgató a lehető legtöbbet felfedezhesse abból, amit a szerző papírra vetett. És ha valaki azt gondolná, hogy a kisebb apparátus miatt a kórustételek veszítenek a fényükből, hát az bizony tévedésben van. Mert nem a hangosság, hanem az erő az, ami számít. Nem a decibelek száma, hanem a hangok iránya, teltsége, energiája adja a fényét, az erejét ezeknek a tételeknek.

Gardiner szóban forgó felvétele sok szempontból nagyon jó. De be kell vallanom, hogy nem lesz a kedvencem. Már maga a zenekari hangzás is sok nekem egy kicsit, és a hangszín sem az igazi, nem elég plasztikus, nem elég meleg. Némelyik énekes szólista viszont fantasztikus. Az Agnus Dei tételben Michael Chance például teljesen lenyűgözött. Ugyanakkor nem szerettem Nancy Argenta hangját, számomra ez a hangszín nem passzol ehhez a zenéhez. És sajnos akad olyan tétel is (pl. az Et in Spiritum Sanctum), amelyben kifejezetten sok a hamis hang. De valószínűleg felesleges belemenni az apró részletekbe, a lényeg, hogy ez a felvétel számomra a korhű előadások között az erős középmezőnyben foglal helyet.

És azért a végén hadd áruljam el, melyik is az én elképzeléseim szerint az a bizonyos ideális: Philippe Herreweghe h-moll mise-felvételét nálam még nem tudta senki lekörözni. Úgy ahogyan van, tökéletes…

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"Érzékenység és érzékiség" - az előadói őszinteség stádiumai
CHOPIN: 4 mazurka, Op. 17
LISZT: Bénédiction de Dieu dans la Solitude
CHOPIN: f-moll ballada, Op. 52

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Lucyna Jarząbek (szoprán), László Boldizsár (tenor)
Anna Lasek-Starzec (zongora)
Ének karnyújtásnyira
Szláv dalok és népszerű operaáriák
SZYMANOWSKI: Tizenkét dal Kurpiéből, op. 58 – 1. Lecioły zórazie (A fehér hattyúk), 4. U jeziorecka (A tónál), 7. Ściani dumbek (A sötét erdőben)
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 73 – 6. Snova, kak prezhde (Újra egyedül, mint rég)
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 63 – 6. O, ditya! Pod okoshkom tvoim (Ó, gyermek! Az ablak alatt)
RACHMANINOV: Tizenkét dal, op. 14 – 11. Vesenniye void (Tavaszi vizek)
SZYMANOWSKI: Három töredék Jan Kasprowicz verseire, op. 5 – 2. Jestem i placze (Szenvedek és sírok)
MONIUSZKO: „Paria! On Paria!” – Neali recitativója és románca a Paria című operából
MOZART: „Temerari! Sortite fuori di questo loco!... Come scoglio” – Fiordiligi recitativója és áriája a Così fan tutte című operából
GOUNOD: „O Dieu! que de bijoux!... Ah, je ris” – Margit recitativója és áriája a Faust című operából
PUCCINI: „Recondita Armonia” - Cavaradossi áriája a Tosca című operájából
PUCCINI: „Donna non vidi mai” - Il Cavaliere Renato Des Grieux áriája a Manon Lescaut című operából
MASSENET: „Il est doux, Il est bon” – Salome áriája a Heródiás című operából
MENOTTI: „To this we've come” – Magda áriája A konzul című operából
PUCCINI: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut című operából
PUCCINI: „Mario! Mario! Mario!” – Tosca és Cavaradossi duettje a Tosca című operából
PUCCINI: „Tu, tu, amore? tu?” – Manon és Des Grieux duettje a Manon Lescaut című operából

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Közreműködik: Kubina Péter (nagybőgő)
Radoslav Šašina (nagybőgő) Dana Šašinová (zongora)
ECCLES: a-moll szonáta
SUK: Pieseň lásky (Liebeslied)
BOTTESINI: Elégia
BOTTESINI: Variációk Paisiello „Nel cor piú non mi sento” című témájára
BRUCH: Kol Nidrei
FAURÉ: Elégia, op. 24
PIAZZOLLA: Kicho
BOTTESINI: Nagybőgő-kettősverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Gál Erika (szoprán), Fekete Attila (tenor), Molnár Levente (bariton)
Aiko Heidi Dillon (hegedű), Világi Áron, Világi Dávid (zongora)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel és előad: Vásáry Tamás
Vásáry Tamás beszélgetős koncertje
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)