vissza a cimoldalra
2019-11-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11449)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (996)
Kimernya? (3282)
Élő közvetítések (8238)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3503)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Erkel Színház (10352)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)
Plácido Domingo (919)
Balett-, és Táncművészet (5939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az utolsó risorgimento-opera (Verdi: A legnanói csata)
- zéta -, 2012-06-11 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

VERDI: La battaglia di Legnano

Albino Gaggi, Rolando Panerai, Caterina Mancini, Amedeo Berdini, Edmea Limberti
Orchestra Sinfonica e Coro di Roma della RAI
Fernando Previtali

Warner
Cetra Opera Collection
2564 66211-4

*

Giuseppe Verdi hatalmas életműve szüntelen fejlődésből állt. Minden operájában magasabb szintről indult tovább, mint ahogy az azt megelőzőnél abbahagyta. Ugyanakkor e folyamatos fejlődés nem volt egyenes vonalú, váratlan nekilendülések tarkították az óvatos előrehaladást. De az irány az változatlan volt mindvégig.

A Maestro alkotói életének első időszakát a keserves kenyérkereset nehezítette. Szűk határidők és gyenge librettók jellemezték – csakúgy, mint a kor más komponistáéit. Az impresszáriókkal és színházakkal vívott lankadatlan küzdelem felemésztette energiáit, s csak részben tudott megfelelni a saját maga elé támasztott igényeknek.

Ha az életmű egészét nézzük, az első évtizedben akkor sikerült igazán kiemelkedőt alkotnia, amikor az alapanyag drámai mivolta és maga a librettó minősége erre lehetőséget adott. Ebből következően lett ennek az időszaknak meghatározó alkotása az Ernani, a Nabucco és a Macbeth. E korai szakasz a Rigolettóval zárult le, azzal az operával, amelyik elsőként biztosított sikert a határon túl a komponista számára. Onnantól, beérkezett muzsikusként már nem a napi megélhetésért alkotott, ráadásul megtehette, hogy válogasson a lehetőségei között.

Ugyanakkor nem lehet elmenni a remekművek között született alkotások mellett sem, mert számos nagyszerű megoldással találkozhatunk bennük, s a kor sztereotípiái mögül minduntalan előtűnik a zseni. Különösen igaz ez az 1847 és 1850 közötti zűrzavaros időszakban készült dalművekre. Ez az időszak a Macbethtől a Rigolettóig terjedt, sokszor gyors egymás utáni bemutatókkal. A két méltán népszerű remekmű között összesen hat operát (A haramiák, Jerusalem, A kalóz, A legnanói csata, a Luisa Miller és a Stiffelio) vitt színre Verdi. Közülük leginkább a Luisa Miller a legegyenletesebb színvonalú, de a többiekben is számos újítást sikerült kipróbálnia, ami ezen alkotások legfőbb erénye.

Az utolsó risorgimento-operának mondott mű, A legnanói csata premierje mindössze három hónappal követte A kalózét. Ráadásul az 1849. januári római előadás – elsősorban belpolitikai okok miatt – feszült légkörben zajlott. Az opera az olaszok győzelméről szól, a cselekményben – Verdi operái közt atipikus módon – meglehetősen háttérben marad a hősök magánélete. Persze Verdinél nem ritka, ha egy hős a hazájáért feláldozza a privát boldogságát, itt viszont még nem is igazán derül ki főszereplőinkről, mi mozgatja őket a honfiúi vágyakon túl.

A legnanói csatában nincsenek negatív főszerepek sem. Arrigo barátja, Rolando ugyan egykor elszerette (és feleségül vette) annak kedvesét, Lidát, de a történet idején mindkettejüket a német támadás visszaverése izgatja igazán. A téma pedig rém aktuális volt 1848 késő őszén Európa-szerte: az ország egysége és szabadsága. Talán nem is lehet véletlen, hogy A legnanói csata sikeres premierje után szűk két hétre 1849 februárjában Garibaldi kikiálthatta a Római Köztársaságot.

Verdi minden korábbi operájánál kevesebb zárt áriát komponált ebbe a dalművébe. Hatalmas tömegjelenetek váltják egymást duettekkel, tercettekkel. A dallamformálás kissé esetleges, de a harmóniafűzésekben jelentős előrelépés észlelhető. Verdi az adott szituációkhoz köti a megszólaló akkordokat, melyek legfőbb feladata a drámai helyzet ábrázolása.

Talán lehet úgy fogalmazni, hogy A legnanói csata egy grandiózus vázlat, amolyan előtanulmány, melyben a komponista – elsősorban a nagyjelenetekben – kipróbálta mindazt, ami később a Rigolettóban, a Simon Boccanegrában, A végzet hatalmában, sőt az Aidában és az Otellóban oly tökélyre vitt formában megszólalhatott.

Verdi háttérbe szorult alkotásai a XX. század derekáig még Itáliában is ritkábban fordultak elő, első lemezfelvételük egészen Cetra 1950 körül megvalósuló – ma úgy mondanánk: – életműsorozatáig váratott magára. Majd a múlt század közepén, néhány jelentős olasz operadirigens szárnyai alá vette a kevésbé ismertebb alkotásokat, melyeknek következménye a Verdi-operák újrafelfedezése lett. A Warner Music most elővette a Cetra említett sorozatát, s – nyilván megelőlegezve a közelgő bicentenáriumot – darabról darabra adja ki CD-n.

A legnanói csata 1951 márciusában került lemezre Rómában – kizárólag olasz művészek tolmácsolásában. A sorozat egyik ki nem mondott célja a háború utáni fiatal olasz énekes-generáció helyzetbe hozása lehetett. A főszereplők egyike-másika ezért ma már nem mond olyan sokat számunkra, míg mások ezt követően szédítő világkarriert futottak be.

Az elsőre példa Amedeo Berdini, aki Arrigo súlyos tenorszólamát énekli. Kicsit nyers, de jelentős hanganyag, elég jellegzetes, ugyanakkor egyáltalán nem csúnya hangszínnel. Hangadása kissé passzív, emiatt talán kevesebbet hoz ki a szólamból, mint lehetne.

A női főhőst, Lidát Caterina Mancini alakítja, igazán szépen és minden igényt kielégítően. Mancini az 50-es évek Olaszországának ünnepelt énekesnője volt, az említett Verdi-sorozatban jó néhány főszerepet alakított sikerrel, majd a 60-as évek elején – kifejezetten fiatalon – visszavonult. Diadalmas dallamíveket énekel, minden szempontból ideális drámai szoprán hang, gyönyörű és átélt alakítást hallhatunk tőle. A mai kor hallgatója beleborzong a tudatba, hogy egykoron ilyen hangok (vagy például Anita Cerquetti is) csak a másodvonalban szólalhattak meg, Callas és Tebaldi árnyékában.

A későbbi nagy karriert befutott énekesre remek példa a hasonnevű baritonszólamot alakító Rolando Paneraié. Szép, meleg baritonhang, ugyan a pálya korai szakaszában készült felvételen (hiszen még 2000 után is rendszeresen fellépett) olykor küszködik a levegővel. Alakításában benne van a nagy ígéret, de ez előbb említett kollégáiban is megvolt.

A felvételen az együttesek igazán jól teljesítenek, az előadás méltó helyen van Fernando Previtali kezében, aki a dráma felől közelítette meg Verdi alkotását.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Novák Anikó (zongora)
LISZT: Resignazione
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 1. Lento
DEBUSSY: A boldog sziget
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
J.S. BACH: e-moll toccata és fúga, BWV 914
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 1. Invocation
LISZT: Elfelejtett románc

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

11:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Autizmusbarát kakaókoncertek"

14:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Kakaókoncert"

16:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Kakaókoncert"

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Ib Hausmann, Klenyán Csaba (klarinét), Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Szűcs Máté (brácsa)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
"kamara.hu – Utas és holdvilág"
kamara.hu/3 – fantázia
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 113
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
KURTÁG: Hommage à R. Sch., op. 15d
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 114

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth Dominika Lujza (klarinét), Tóth Anna (cselló)
Major Edit, Kontra Zoltán (zongora)
"Hangulatkoncert"
Bemutatkoznak a Szegedi Tudományegyetem hallgatói
WEBER: Grand duo concertante, op. 48 - I-II. tétel
BRAHMS: f-moll zongoraszonáta, op. 5 - III-IV. tétel
HONEGGER: Szonatina klarinétra és zongorára
FRÜHLING: a-moll trió, op. 40 - I. tétel
TOMASI: Concerto klarinétra és zenekarra - III. tétel
JOSEPH HOROWITZ: Szonatina klarinétra és zongorára - II-III. tétel

18:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Balog Alexandra (zongora)
SCHUBERT: Drei Klavierstücke, D.946
KECSKÉS D. BALÁZS: Partita
BEETHOVEN: f-moll ‘Appassionata’ szonáta, Op. 57

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
Posvanecz Éva (hegedű), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
Elek Szilvia csembaló DLA zárókoncertje
BULYOVSZKY: b-moll szvit – ősbemutató
J.S. BACH: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
HERMANN: Divertissement pour clavecin – ősbemutató
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
RAMEAU: Pièces de clavecin en concert No. 5

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Szűcs Máté (brácsa), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Rácz Zoltán, Holló Aurél (ütőhangszerek)
Cantemus Kórus Nyíregyháza (vezényel: Szabó Dénes)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
"kamara.hu - Utas és holdvilág"
kamara.hu/4 – Bolyongás
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
J.S. BACH: A fúga művészete, BWV 1080 – részletek
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
KODÁLY: Hegyi éjszakák I.
LISZT: 1. elégia
BARTÓK: 27 két- és háromszólamú kórusmű gyermek- és nőikarra, BB 111 – Ne hagyj itt!, Bolyongás
LISZT: 2. gyászgondola
KODÁLY: Esti dal
BARTÓK: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

19:30 : Budapest
Magyar Tudományos Akadémia

Rajk Judit (alt)
Budapesti Vonósok
"Menny és Pokol"
JAN DISMAS ZELENKA: F-dúr ouverture és suite
JAN DISMAS ZELENKA: O Magnum Mysterium, ZWV 171
Alma redemptoris, ZWV 126
Christe eleison, ZWV 29
JANÁČEK: Idyla és Suite
DVOŘÁK: Bibliai dalok op. 99. No. 1-10.
19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Eszenyi Zsombor (klarinét)
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel és a műsort ismerteti: Horváth Gábor
ROSSINI: Tolvaj szarka-nyitány
WEBER: f-moll klarinétverseny op. 73
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia-válogatás
A mai nap
született:
1766 • Rodolphe Kreutzer, hegedűs († 1831)
1895 • Paul Hindemith, zeneszerző († 1963)
elhunyt:
1993 • Lucia Popp, énekes (sz. 1939)