vissza a cimoldalra
2020-01-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Verdi-felvételek (556)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3045)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4653)
Kolonits Klára (1154)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3625)
Pantheon (2507)
Élő közvetítések (8347)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1844)
Franz Schmidt (3504)
Operett, mint színpadi műfaj (4201)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)
Momus-játék (5769)
Ilosfalvy Róbert (874)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (196)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Végre beérett (Händel Herkules – szcenírozott előadás)
Varga Péter, 2012-03-26 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Händel: Herkules 2012. március 21.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Händel: Herkules
(Magyarországi bemutató, szcenírozott előadás)

Herkules (Alcides): Kovács István
Déianeira, Herkules felesége: Vizin Viktória
Iole, Eurytos oichaliai király leánya: Szutrély Katalin
Hüllosz, Herkules fia: Megyesi Zoltán
Likhasz, a hírnök: Heiter Melinda
Jupiter főpapja: Cser Krisztián
Orfeo Zenekar
Purcell Kórus
Díszlet: Szendrényi Éva
Jelmez: Németh Anikó
Vez.: Vashegyi György
Rendezte: Káel Csaba

*

Herkules szorgalmasan követgette el hőstetteit, mind a tizenkettőt. Legyőzte a némeai oroszlánt, a lernai kígyót (hydrát), az erymanthoszi vadkant, hogy csak néhányat említsünk diadalai közül. Egy valamivel nem bírt, hitvese féltékenységével.

Bár Déianeira jóhiszeműen küldi férjének az inget, mivel azt reméli, a kentaur vére majd leszoktatja a hűtlenkedésről, mire mélyebben belegondol, mit tett, már késő. Ugyan miért tenne vele jót az a Nesszosz, aki meg akarta erőszakolni, és Herkules ezért megölte. A hős nem tud szabadulni a bőrét mardosó „ajándéktól”, ezért valódi máglyán kénytelen befejezni életét, de Zeusz fiaként halálában megdicsőülve az Olümposzon a helye. Déianeira megőrül, a féltékenységét felszító Iole pedig egybekel Hüllosszal.

Nem csoda, hogy a görög mítoszok egyik legnagyobb alakja a barokk operaszínpadon is megtalálta helyét. És életének még csak nem is egy jelentéktelen momentuma nagyítódott fel három felvonásban; Déianeira féltékenységből elkövetett tette, mellyel Herkules halálát okozta, az eredeti történetnek is fontos eleme.

Ideális operatéma, de az 1740-es évek elejétől Händel már felhagyott az olasz operák komponálásával, sőt előadásával is, így angol nyelven, oratóriumként zenésítette meg az ókori hős történetét. Így is mutatták be 1745. január 5-én a King’s Theatre-ben. Nagy sikert nem aratott, ebben szerepe volt az „opera-pártiak” áskálódásainak, és annak is, hogy Mrs. Cibber, (aki kedvéért Händel Likhasz eredetileg tenor hangra írt kis szerepét kibővítette) beteg lett, így Herkules alakítója olvasta fel recitativóinak szövegét, hogy a cselekmény érthető legyen. Az operai külsőségek nélkül előadott opera két előadást ért meg akkor, majd újabb kettőt évek múltán.

Shaftsbury 4. Earlje már akkor észrevette: „A kompozíció olyan jó, amilyen csak lehet. Többen mondták nekem, életében soha nem írt olyat, ami felülmúlná.” Ma már jobb a rálátásunk és igazat adhatunk az éles fülű kortársaknak, alig írt olyat Händel, ami jobb vagy legalább olyan, mint a Herkules legjobb részei.

Amennyire figyelemmel kísértem személyesen, vagy beszámolók alapján azt a munkát, amit Vashegyi az utóbbi években végzett, azt kell mondanom, a kép vegyes. Elmarasztalásra és dicséretre egyaránt adtak okot a produkciók. Most szerencsére csupa jót írhatok.

Először is a zenekar. A megszólalás, a hangzás minősége volt az, amely rögtön felkeltette a hallgató figyelmét. Nem arra kellet gondolnunk, hogy „régi” hangszerek szólnak, és azok ilyenek. A karmester sem jött régihangszeres trükkökkel: az előadói eszközöket mértékkel, de a dráma lényegét kifejező händeli zenei momentumokra érzékenyen alkalmazta.
A siker másik záloga a női főszereplőt, Déiameirát életre keltő Vizin Viktória volt. Hálás szerep, virtuóz áriák, és Händel egyik legjobban megkomponált, zeneileg legösszetettebb őrülési jelenete az övé. A nemzetközi színpadokon is népszerű, Chicagóban élő mezzoszoprán kiváló formát mutatott, produkciója bárhol a világban megállja helyét.
Kovács István is olyan súlyú Herkules volt, amilyen ide kell. Szépen megszólaltak a fioritúrák, súlyos basszushang igazi mélységekkel: a két főszereplő ideális párost alkotott.
Megyesi Zoltán szép, kulturált tenorhangon alakította Hülloszt, Iole szerepében Szutrély Katalin néha kissé megilletődöttnek tűnt, de mint a fogolyul ejtett királylány, fájdalmát és büszkeségét ki tudta fejezni hangi eszközeivel. Jól teljesített a hírnök igényes szerepében Heiter Melinda is.
A kórus az első fúgában történt megingás után lassan magára talált, szokásos jó formáját mutatta.

A szecenizált koncert végül is azt jelentette, voltak jelmezek, díszlet és rendezés, amelyek legnagyobb erényének azt tekinthettük, hogy nem terhelték az operát oda nem illő gondolatokkal, hagyták megmutatkozni a maga mivoltában.
A hangsúly végül nem is az egyéni teljesítményeken volt, és nem is annyira a kisebb hibákon. Ami igazán emlékezetessé tette az estét, az az volt, hogy a Herkules olyan, egyben lévő előadásának örülhettünk, amelynek sikerült felmutatnia, mennyire nem mindennapi remekműről van szó.


az előadás képeit Felvégi Andrea készítette

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Orgonalátogatás haladóknak"
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/2
A romantika virtuózai – Mendelssohn, Liszt, Reger

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Figaro házassága

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Méhes Csaba (pantomimművész)
"Egri & Pertis Zongoraduó: Áthallások 2. - Ha Debussy pantomimozott volna..."
MASSENET: Báli jelenetek Op.17 – részletek
- A maszkok bevonulása
- Promenád holdfényben
- 2. tánc
LUDVIG SCHYTTE: Pantomimok Op.30 – részletek
STRAVINSKY: Petruska – burleszk (1914) – 2. kép: Petruska szobája
PERCY GRAINGER: Händel in the Strand – Clog Dance (1912)
FAURÉ: Maszkok és bergamaszkok – nyitány Op.112
DEBUSSY: Játékdoboz (1913)
BIZET: Gyermekjátékok Op.22 – részletek
MILHAUD: Ökör a háztetőn – komikus balett Op.58
OFFENBACH: Kán-kán az Orfeusz az alvilágban c. vígoperából

19:00 : Budapest
Magyarországi Francia Intézet, Auditórium

Etienne Rolin, Ifj. Kurtág György

"Átlátszó Hang újzenei fesztivál"
Concerto for electronics and soundpai

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
történt:
1853 • A trubadúr bemutatója (Róma)
született:
1909 • Hans Hotter, énekes († 2003)
1955 • Simon Rattle, karmester
elhunyt:
1576 • Hans Sachs, mesterdalnok (sz. 1494)
1972 • Michael Rabin, hegedűs (sz. 1931)