vissza a cimoldalra
2020-01-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1575)
Operett, mint színpadi műfaj (4202)
Lehár Ferenc (681)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3046)
Élő közvetítések (8348)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4655)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3627)
Verdi-felvételek (556)
Kolonits Klára (1154)
Zenei események (1009)
Marilyn Horne (474)
Milyen zenét hallgatsz most? (25048)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csapottjáték (Prokofjev és Sosztakovics a Concerto Zeneházban)
SzJ, 2012-03-05 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

concerto-zeneház 2012. március 2.
Concerto Zeneház

In Nomine Domini
Csabay Domonkos – zongora

PROKOFJEV: 1. vonósnégyes, Op.50
SOSZTAKOVICS: Zongoraötös

*

Na, megijedtek – gondoltam mérhetetlen csalódottságomból fakadó (meglehet: alaptalan) rosszindulattal, amikor egy héttel a hangverseny előtt értesültem a műsorváltozásról. Merthogy eredetileg Schnittke 2. vonósnégyese és Zongoraötöse volt műsorra tűzve, és én erre mozdultam rá, de nagyon. Schnittke darabjaival ugyanis eleve nagyon ritkán találkozni a koncerteken, Zongoraötösét pedig úgy háttér- mint odafigyelős zeneként nagyon szeretem.

A programot figyelembe véve a koncertismertetőben feltüntetett szöveg (In Nomine Domini) elsőre nagyon meglepett, aztán, mikor kiderült, hogy ez a fellépő kvartett neve, akkor még jobban. Arról nem is beszélve, hogy kíváncsian vártam, miként fog négy hangszeres előadni egy öt főt igénylő darabot, ugyanis zongoraötös továbbra is szerepelt a kínálatban – ezúttal már Sosztakovicstól –, a pianista személyéről viszont semmiféle információt nem találtam az eseményt propagáló oldalakon. (Jut eszembe: az is elég furcsa, hogy az előzetes tájékoztatásból valamint a legfrissebb adatokból nyert információk szerint egy hónap alatt a csellista kivételével mindenki lecserélődött a vonósnégyesben…)

A koncert első felében Prokofjev 1. vonósnégyese szólalt meg, ez a „kint is vagyok, bent is vagyok” alkotás, melyet a szerző még amerikai felkérésre, de már a Szovjetunióban írt meg, három tételben, lassúval zárva.

Kissé kapkodva indult az első tétel, érthető, nyilván ez sem lehet könnyű darab, még ha nem is Schnittke, s azt csak sejteni tudom, mennyire lehet zavaró, ha összesen huszonöten ülnek a nézőtéren, java szakmabeli és ismerős (amit nem csak abból lehet lemérni, hogy van hangszer náluk, és nem köhögnek közben, hanem abból is, hogy a koncert végén a legtöbben az öltöző felé veszik az irányt).

A második tétel már nyugodtabb, formásabb, lendíti tovább egyre a nyírfácskás dallam, a záró Andantéra pedig teljesen összerántódik az együttes, megszűnnek a hamisságok is, nagyon szépen fut ki az egész előadás, és annyira emberien lélegző a játék, hogy eszembe jut (nem először): Prokofjev ugyan próbaképp vonószenekarra is átírta ezt a tételt, de mégis mintha pasztell fúvósok bújnának meg valahol a mélyben.

Sosztakovics Zongoraötöse aztán nem ad sok alkalmat arra, hogy efféle tétova, homályos érzéseim legyenek – igencsak markáns, karakteres, „látványos” darab, aki ismeri, annak biztos nem az jut róla eszébe elsőnek, hogy Sztálin-díjat kapott érte a komponista.

A muzsikusok ezúttal már a nyitásnál elkapják a stílust, stabilan támogatva egymást mennek végig a művön, s még ha igazi, 110%-os, vér-kamarás odafigyelést nem is érzékelek, azért a szólamok megfelelő tolmácsolása mellett szépen formált párbeszédek is kialakulnak a vonósok és a zongora között (ja, igen, természetesen volt pianista is, kinek nevét egyébként csak koncert után véletlenül, a tacepaón lévő anyagokat böngészve tudtam meg…), sőt, a kilógó lólábként középen díszelgő harmadik tételben már nem csak a koncentráció érződik, hanem az is, hogy élvezik, amit csinálnak. Persze ez a Scherzo adja magát ehhez, s még ha most csak a primer vidámkodás tolmácsolódik is belőle, dob annyit az egészen, hogy a rá következő két tétel oldottabban, gazdagabban formálva, lényeget kifejtve, tartalomra figyelőn szólaljon meg.

Szó, mi szó: a drasztikus műsorváltozás, a lehetetlen együttesnév, a zavaros kommunikáció révén tripla hendikeppel indult nálam az előadás, s utólag sem tudom biztosra ígérni, hogy évek múltán meghatározó koncertélményként fogok visszaemlékezni rá. Ám az, hogy a Schnittke-opuszok ejtése után az előadók nem biztonsági játékot játszva, bevált repertoárdarabokat, könnyebb műveket választva álltak elő, hanem két, szintén ritkán hallható, és szintén nem könnyű kompozícióval gazdagították a hangversenyéletet, mindenképpen elismerést és köszönetet érdemel.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

KACSÓH PONGRÁC: János vitéz

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Orgonalátogatás haladóknak"
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/2
A romantika virtuózai – Mendelssohn, Liszt, Reger

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Figaro házassága

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Méhes Csaba (pantomimművész)
"Egri & Pertis Zongoraduó: Áthallások 2. - Ha Debussy pantomimozott volna..."
MASSENET: Báli jelenetek Op.17 – részletek
- A maszkok bevonulása
- Promenád holdfényben
- 2. tánc
LUDVIG SCHYTTE: Pantomimok Op.30 – részletek
STRAVINSKY: Petruska – burleszk (1914) – 2. kép: Petruska szobája
PERCY GRAINGER: Händel in the Strand – Clog Dance (1912)
FAURÉ: Maszkok és bergamaszkok – nyitány Op.112
DEBUSSY: Játékdoboz (1913)
BIZET: Gyermekjátékok Op.22 – részletek
MILHAUD: Ökör a háztetőn – komikus balett Op.58
OFFENBACH: Kán-kán az Orfeusz az alvilágban c. vígoperából

19:00 : Budapest
Magyarországi Francia Intézet, Auditórium

Etienne Rolin, Ifj. Kurtág György

"Átlátszó Hang újzenei fesztivál"
Concerto for electronics and soundpai

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
történt:
1853 • A trubadúr bemutatója (Róma)
született:
1909 • Hans Hotter, énekes († 2003)
1955 • Simon Rattle, karmester
elhunyt:
1576 • Hans Sachs, mesterdalnok (sz. 1494)
1972 • Michael Rabin, hegedűs (sz. 1931)