vissza a cimoldalra
2018-07-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
A díjakról általában (1030)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (947)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Egy átlagos Barbiere Bécsben
Heiner Lajos, 2012-02-28 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Il Barbiere di Siviglia 2012. február 11.
Bécs
Bécsi Állami Operaház
Rossini: A sevillai borbély

*

Ausztria sem menekült meg a megszorító intézkedésektől, az előadás előtti napon az újságok címlapon ismertették a Sparpaket tartalmát. Aztán másnap a Ring egy részét le is zárták demonstráció miatt, dühödt autósok dudakoncertjét kiváltva.

Azért nem féltem a bécsieket, nagyon tudnak élni – a nap jelentős részét a Belvederében, Klimt nyomában járva töltöttem, megszakítva az Unteres Belvedere Sonderausstellungját és a felső rész állandó kiállítását egy finom ebéddel, barátom meghívására egy tipikus belvárosi Beislben – Fiakergulasch, egy korsó Gösser Zwickl kíséretében.

Úgy a múzeumok, mint az éttermek, sörözők tömve, a nagy reklámszatyrokat látva a bevásárlóközpontok sem panaszkodhattak.

S persze tömve este a Bécsi Állami Operaház, csak néhány szabad állóhely maradt.

Pedig, ha azt írják ki, hogy „Günther Rennert rendezése nyomán”, akkor nagyon sokszor mehetett már ez a produkció.

Teljes joggal. Alfred Siercke díszlete Bartolo doktor házát tárja elénk, rendkívül szellemesen variálható, csukható-nyitható helyiségeivel. A rendezés teljes mértékben tradicionális, számos geggel, bájos ötlettel.

A zenei megvalósítás korrekt, semmi több. Michael Güttler lendülete a nyitányban először elismerésre késztet, aztán kiderül, inkább hajszoltság, semmint feszes ritmus, inkább rigiditás, mint flexibilitás jellemzi dirigálását.

Az orkeszter, a világ valószínűleg legjobb operazenekara, gyakorlatilag a Bécsi Filharmonikusok, elsőrangú, s itt szembe jut az a sztori, már nem tudom, hol olvastam, vagy hallottam, hogy egy bécsi operarajongót megkérdeznek, te miért nézed meg ma este ezt a darabot, már vagy hússzor láttad, mire a válasz, na de ma a Herr Schulz játssza a fuvolát!

Az egyetlen világsztár – ha egyáltalán az – Michele Pertusi mint Basilio. Maga a hang inkább basszbariton, kiegyenlített olaszos voce, abszolút profi. Csak Gyaurovot nem tudta feledtetni, pedig amikor a bolgár basszust ebben a szerepben itt láttam, már pályája végén járt, a hang szárazabbá és „röcögősebbé” vált, ám egy hatalmas egyéniség volt a színpadon.

Laura Polverelli (Rosina) elsősorban a nagy európai házak keresett énekese, Bécsben az előző évadban debütált. Különös, hogy egy ilyen aprócska nőből ekkora volumenű hang árad – de éneklése számomra nélkülözte a könnyedséget, koloratúrkészsége nem a legkiválóbb.

A címszerepben Markus Werba, oly sok pályatársához hasonlóan a Volksoperben kezdte bécsi karrierjét. A hang nem tartozik az igazán emlékezetesek közé, színészi játéka viszont fenomenális, ugrik-mászik, ha a rendezés úgy kívánja.

S ez nála, egy fiatal, sovány férfinál érthető, annál csodálatraméltóbb, hogy ugyanezt megteszi Wolfgang Bankl is Bartolóként. Szinte a fizika törvényeit meghazudtolva bánik hatalmas korpuszával. Az est legnagyobb sikerét talán ő aratta (na, ja, vagy húsz éve Ensemblemitglied itt), ő az egyetlen, aki megengedhette, hogy a természetesen olasz nyelvű előadásba németül is beszúrjon poént. Dekázik a frázisokkal, ő maga a Doktor. De mindez nem tudja elfeledtetni, hogy maga a hangszín teuton, inkább Ochs vagy Klingsor, semmint egy Rossini-(anti)hős.

A világ egyik vezető operaházában, ismeretlen neveket olvasva, mindig egy nagy felfedezésre vágyok. Ha nem is „óriási”, de nagy meglepetés volt Benjamin Bruns (Almaviva). Elég, ha annyit írok: ha operadirektor lennék, és Flórez lemondana egy fellépést, őt hívnám meg helyettesíteni.

Jó, de legalábbis korrekt énekesek a kisebb szerepekben (persze már rég elmúlt az az idő, amikor egy Gáti István énekelte Fiorellót).

Nagy siker.

Hát, kérem, ilyen egy „átlagos” szombat esti előadás a STOP-ban.

(Köszönetünket fejezzük ki Mag. Maria Wiesingernek a beszámoló létrejöttéhez nyújtott segítségéért.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Bizják Dóra (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
vezényel: a karmesterkurzus tizenegy résztvevője
"A nemzetközi karmesterkurzus záróhangversenye"
BEETHOVEN: II. szimfónia
CHOPIN: f-moll zongoraverseny op. 21
BARTÓK: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
A július 21-i koncert esőnapja!

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – OperaMozi: Bohémélet 2.0
A mai nap
született:
1909 • Licia Albanese, operaénekesnő († 2014)
elhunyt:
1989 • Martti Talvela, énekes (sz. 1935)
1998 • Hermann Prey, énekes (sz. 1929)