vissza a cimoldalra
2019-11-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11449)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (996)
Kimernya? (3282)
Élő közvetítések (8238)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3503)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Erkel Színház (10352)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)
Plácido Domingo (919)
Balett-, és Táncművészet (5939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szublimált forradalom (Harvey Sachs: Kilencedik – Beethoven és a világ 1824-ben)
Varga Péter, 2012-01-23 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Harvey Sachs: A kilencedik – Beethoven és a világ 1824-ben HARVEY SACHS:
Kilencedik – Beethoven és a világ 1824-ben
Fordította: Szűcs Zoltán
256 oldal
2800 Ft
General Press Kiadó

*

„Két évszázad múlt el azóta [ti. Beethoven IX. szimfóniájának bemutatója óta – V. P.], de még mindig sok az olyan ember, aki nem csak hiszi, hogy van olyan, hogy »az« igazság, de hogy az egyszerű és egyértelmű. S, hogy az »ő igazságuk« – legyen az politikai, vallási, eszmei, erkölcsi vagy társadalmi – egyet jelent az igazsággal. Egy emberöltővel előttünk Federico Fellini így fogalmazta meg a fasiszta mentalitás lényegét: »Lustaságból, előítéletből, kényelmességből és önhittségből valaki nem akarja az élettel való kapcsolatát elmélyíteni«.”

Íme, egy részlet Harvey Sachs könyvéből, amely mutatja, szerzőnk nem egyszerűen csak a sokadik szöveget akarta megfogalmazni Beethovenről és/vagy az ő nagy szimfóniájáról, hanem egy olyan művel akart előjönni, amely – bár tökéletesen lefedi a címében ígérteket, azaz részletesen, valóban könyvnyi terjedelemben mutatatja be a zeneszerzőt, korát és alkotását – több mint szimpla zenetörténeti munka. (Még egy-két oldalnyi regénybe illő fikció is olvasható az I. részben arról, mit gondolhatott Beethoven, mielőtt elindult a bemutató-hangversenyre.)

De ki is Harvey Sachs, akivel Toscaniniről írt munkája révén már találkozhattunk? Szerencsénkre nem mulasztja el önmagát bemutatni az Előjátékban. Eszerint (bár valójában zenetörténetet ad elő a philadelphiai Curtis Institute of Music hallgatóinak) nem tartja magát a szó szoros értelmében vett zenetudósnak. Pályáját karmesterként kezdte, amivel jó másfél évtized után azért hagyott fel, hogy az írásnak szentelhesse magát. Mindenesetre, amit a zenéről tudni lehet, a kisujjában van – vallja.

Miről is szól valójában akkor a könyv?

Van egy meggyőzően bizonyított alaptétele. Sachs ezt legtömörebben az egyik fejezet címében mondja ki: Megkönnyebbülés + Megbánás + Elfojtás = Romantika?. Azután bővebben is kifejti. „…Napóleon bukása után Stendhal volt az egyike azon irodalmároknak, akik felfedezték a kapcsolatot a forradalom bukása és a romantika felvirágzása között. Úgy értelmezte a romantikát, mint a forradalom felszabadító jellegének szublimált formáját, amely először egész Európát megigézte, majd elpusztította saját magát.”

És ebből a szempontból a IX. szimfónia ízig-vérig romantikus alkotás. A Napóleon utáni idők, a restauráció korának elnyomó, ultrakonzervatív nacionalista hatalmaival szembeni kiállás a szabadságért. És mint ilyen, nincs egyedül. Szellemi testvérei bemutatójának évéből: Puskin Borisz Godunovja, Delacroix A khioszi mészárlása, Stendhal Racine és Shakespeare-je, Heine Utazás a Harz-hegységben és Északi-tengeri képek című művei. Mindezek mutatják, mily kitüntetett esztendő volt ez. De emblematikussá Byron halála és a Kilencedik megszületése avatják 1824-et.

A fejezetekben tehát bőségesen olvashatunk Beethovenről, a kor történelméről, az előzőekben említett szerzőkről és alkotásaikról, magáról a szimfóniáról, annak utóéletéről, hogyan viszonyultak hozzá a zeneszerző utódok egészen Verdiig. Nyilván mindenkinek megvan a maga Kilencedik-értelmezése, képe. Mint ahogy szerzőnk is mondja, mindenkinek szól, bármelyik politikai rendszer számára elfogadható. Biztos sok kor-társamnak is retinájába égett jó néhány évtizeddel ezelőttről a behunyt szemű Karajan képe, amint a IX.–et vezényli évente karácsonyeste a tévében.

Mindemellett Sachs néhány állításával vitatkozhatunk is akár. Például ellentétben azzal, amit mond, igenis szokás volt kottákat nyomtatásban kiadni Bach idejében és azelőtt is, pontosan 1501 óta.
Bár zenei lektora nincs, szerkesztője van a könyvnek, ennek ellenére a számos zenei baki mellett nem ritkák a más jellegű tévedések sem. A teljesség igénye nélkül: bizony csak nagy kezdőbetűvel írva az a Kilencedik, ami.
Különösen kirívó hibákkal találkozhatunk a 161. oldalon. Vannak elírt ütemszámok, „431–447.” szerepel „531–547.” helyett. Súlyosabb, hogy a mind a főszövegben, mind a hozzáfűzött szerkesztői jegyzetben keveredik a szünetjel és a korona (fermata) fogalma. Megtudhatjuk, hogy a félreértések elkerülése végett az angol eredetiben fermata áll, ami magyarra szünetjelnek fordíttatott.
És ugyanitt ismét vitatkozhatunk magával az íróval is. Mivel sem Beethovennél, sem más szerzőnél nem ritka, gyakorlatilag konvencionális megoldás, hogy egy zenei tétel végén a szünetjel felett korona, azaz fermata ül – valójában a IX.-nek is három tétele végződik így –, talán kissé túlzás a valóban kivételes és nagyszerű első tétel végén levő koronás szünetjelnek önmagában akkora jelentőséget tulajdonítani, mint ő teszi.

A harmadik tételről szóló elmélkedésben is furcsa, miért gondolná bárki is az Adagio molto e cantabile tempójelzésről, hogy abban a cantabile (énekelve) valamiféle teljes hangerőre utal. Az első ütemekben a dinamikai utasítás a második hegedűk, brácsák, csellók számára piano. A mezza voce az első hegedűsök szólama alatt nyilván azt jelzi, ebből a puha hangzásszőnyegből emelkedjen ki az általuk játszott dallam. Az eredeti angol szöveg ismerete nélkül sajnos itt nem lehet eldönteni, mi, hol csúszott félre, azonban függetlenül ettől, úgy tűnik, hogy Sach itt is egy kicsit túlkombinálja a dolgokat.

Mindazonáltal súlyos, elgondolkodtató könyvet vehetünk a kezünkbe Beethovenről és a IX.-ről, amely nem egyszerű és egy olvasás után félretehető olvasmány. De egy következő kiadás gondosabb szerkesztés után kiált, ami először is a zenei utalások pontosítását kell, hogy jelentse. De nem maradhatna el bővebb jegyzetelés sem, így Harvey Sachs – sokszor nagyon szakmai jellegű, a gyakorlati karmesteri munkája során leszűrt – gondolatai jó néhány esetben lennének a laikusok számára is sokkal érthetőbbek.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Novák Anikó (zongora)
LISZT: Resignazione
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 1. Lento
DEBUSSY: A boldog sziget
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
J.S. BACH: e-moll toccata és fúga, BWV 914
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 1. Invocation
LISZT: Elfelejtett románc

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

11:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Autizmusbarát kakaókoncertek"

14:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Kakaókoncert"

16:30 : Budapest
BFZ Próbaterem

"Kakaókoncert"

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Ib Hausmann, Klenyán Csaba (klarinét), Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Szűcs Máté (brácsa)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
"kamara.hu – Utas és holdvilág"
kamara.hu/3 – fantázia
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 113
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
KURTÁG: Hommage à R. Sch., op. 15d
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 114

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth Dominika Lujza (klarinét), Tóth Anna (cselló)
Major Edit, Kontra Zoltán (zongora)
"Hangulatkoncert"
Bemutatkoznak a Szegedi Tudományegyetem hallgatói
WEBER: Grand duo concertante, op. 48 - I-II. tétel
BRAHMS: f-moll zongoraszonáta, op. 5 - III-IV. tétel
HONEGGER: Szonatina klarinétra és zongorára
FRÜHLING: a-moll trió, op. 40 - I. tétel
TOMASI: Concerto klarinétra és zenekarra - III. tétel
JOSEPH HOROWITZ: Szonatina klarinétra és zongorára - II-III. tétel

18:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Balog Alexandra (zongora)
SCHUBERT: Drei Klavierstücke, D.946
KECSKÉS D. BALÁZS: Partita
BEETHOVEN: f-moll ‘Appassionata’ szonáta, Op. 57

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
Posvanecz Éva (hegedű), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
Elek Szilvia csembaló DLA zárókoncertje
BULYOVSZKY: b-moll szvit – ősbemutató
J.S. BACH: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
HERMANN: Divertissement pour clavecin – ősbemutató
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
RAMEAU: Pièces de clavecin en concert No. 5

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Szűcs Máté (brácsa), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Rácz Zoltán, Holló Aurél (ütőhangszerek)
Cantemus Kórus Nyíregyháza (vezényel: Szabó Dénes)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
"kamara.hu - Utas és holdvilág"
kamara.hu/4 – Bolyongás
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
J.S. BACH: A fúga művészete, BWV 1080 – részletek
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49
KODÁLY: Hegyi éjszakák I.
LISZT: 1. elégia
BARTÓK: 27 két- és háromszólamú kórusmű gyermek- és nőikarra, BB 111 – Ne hagyj itt!, Bolyongás
LISZT: 2. gyászgondola
KODÁLY: Esti dal
BARTÓK: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

19:30 : Budapest
Magyar Tudományos Akadémia

Rajk Judit (alt)
Budapesti Vonósok
"Menny és Pokol"
JAN DISMAS ZELENKA: F-dúr ouverture és suite
JAN DISMAS ZELENKA: O Magnum Mysterium, ZWV 171
Alma redemptoris, ZWV 126
Christe eleison, ZWV 29
JANÁČEK: Idyla és Suite
DVOŘÁK: Bibliai dalok op. 99. No. 1-10.
19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Eszenyi Zsombor (klarinét)
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel és a műsort ismerteti: Horváth Gábor
ROSSINI: Tolvaj szarka-nyitány
WEBER: f-moll klarinétverseny op. 73
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia-válogatás
A mai nap
született:
1766 • Rodolphe Kreutzer, hegedűs († 1831)
1895 • Paul Hindemith, zeneszerző († 1963)
elhunyt:
1993 • Lucia Popp, énekes (sz. 1939)