vissza a cimoldalra
2019-10-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7220)
Erkel Színház (10327)
Momus-játék (5741)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1778)
Franz Schmidt (3434)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3450)
Simándy József - az örök tenor (629)
Plácido Domingo (910)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1357)
Opernglas, avagy operai távcső... (20322)
Élő közvetítések (8191)
Kolonits Klára (1134)
Operett, mint színpadi műfaj (4081)
Társművészetek (1435)
Pantheon (2428)
Gaetano Donizetti (963)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Benne virít az egész kikelet (Mosonyi Mihály vonósnégyesei – I.)
Balázs Miklós, 2012-01-17 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Mosonyi Mihály vonósnégyesei – I. MIHÁLY MOSONYI:
3 String Quartets

Festetics Quartet

Hungaroton
HCD 32692

*

Máig nagy dilemmája a művészettörténet-írásnak, van-e a romantikának nevezett stílusiskolának egy egységesen kirajzolható, általános nemzetközi, vagy inkább nemzetek feletti képe, avagy csupán az egyes „nemzeti romantikák” léteznek, többé-kevésbé békésen megférve egymás szomszédságában. Azaz: mennyire is volt egységes-európai irányzat a romantika, illetőleg mennyire szabdalták azt a XIX. század középső harmadától öntudatukra ébredt nemzeti-népi elhivatottság buzgó fellobbanásai Skandináviától a Balkánig, más és újabb esztétikai kategóriákat bevonva a szépművészetek érdekkörébe.

Jó példa, a mi Petőfi Sándorunk miféle szerepdilemmákkal küzdött költészetében, hogy egyaránt magáénak tudhassa a byroni spleen és a világtól való elfordulás hiperromantikus (nyugati) pózát, és a nemzetéért felelősséget érző (keleti) vátesz, a lánglelkű népvezér-poéta nem kevésbé látványos és divatos szerepét. Vagy, hogy éppúgy hiteles legyen a biedermeier szerelmes líra talaján, mint az ún. népies helyzetdalokban, vagy a radikális, a köztársaságért (!) síkra szálló forradalmi poézisban. Mindegyikben otthon kellett éreznie magát, hiszen egyszerre igyekezett hiteles európai művész és gáncstalan magyar hazafi lenni.

A XIX. századi művészi imázs tipikus önreflexiós kérdései ezek, az irodalomtörténet elbeszélései mellett a zenetörténet műhelyei is hasonló figurákat produkáltak a korban: Mosonyi Mihály alakjában szintén jellegzetes képet kaphatunk a művészi identitáskeresés e kétségeiről, irányairól, hogyan is fordult egy nemzetté formálódó közép-európai nép büszke fia a nemzetközi klasszicista-koraromantikus művészet-eszmék felől az ideológiai-politikai térben megszólaló, tudatos „népnemzeti” szerepvállaláshoz.

Jóllehet a XX. századi zenetörténet-írás nagyjában-egészében – de korántsem megnyugtató részletességgel – feldolgozta Mosonyi életútját és muzsikusi pályáját, a kotta- és hanglemezkiadás terén szégyenletes lemaradást kellett és kell behozni. Bármennyire is jeles és fontos, a korszak magyar zeneirodalma szempontjából megkerülhetetlen figuráról kell beszélnünk, ez máig nem sikerült. Mosonyi műveinek hanglemezen való megszólaltatása még mindig, a XXI. század második évtizedében is problémás, lévén szerteágazó zeneszerzői munkásságának csak egy része elérhető hanghordozón. Magáért beszél, hogy a vonósnégyesek első lemezfelvételére 2010 nyaráig kellett várni, holott meggyőződésem, Mosonyi zeneművei, beleértve kamarakompozícióit is, csaknem hasonló jelentőséggel bírnak a magyar zenetörténet megismerésében és feldolgozásában, mint például Erkel Ferenc karművei. (Szeretném hinni, hogy a három év múlva esedékes Mosonyi-bicentenárium új lendületet ad majd a kutatásoknak.)

Mosonyi, ahogyan például a fent idézett, nála mindössze néhány évvel fiatalabb Petőfi is, igazi első generációs magyar; német nemzetiségű, németül beszélő iparos család sarja – Michael Brandt néven anyakönyvezték. Nem csekély szerencséjére a húszas évei elején a kor ismert mágnása Petar Pejačević (másképp Pejachevich Péter) gróf szolgálaiba szegődhetett annak szlavóniai birtokára, Rétfaluba, mint címzetes zenemester. Feladata lényegében ugyanaz lehetett, mint Haydnnak Eszterházán: az uradalom zenei igényeinek kiszolgálása, a gróf gyerekeinek zenei nevelése, önálló kompozíciók szerzése és előadása.
Ez bőven kínált alkalmat az ifjú muzsikus számára, hogy a zenei műfajok erdejében olyan vidékekre tévedjen, mint a vonósnégyes, mely elsősorban Beethovennek köszönhetően afféle mércéje lett egy komponista tehetségének, vértezettségének, mesterségbeli tudásának, s egyszersmind szerzőjük benső gondolatainak kifejezését is mindennél jobban szolgálta. Mindösszesen hat vonósnégyes szerzője Mosonyi Mihály, ezek kétharmadát e korai években, vagyis az 1830-as évek végén, Rétfalun, az utolsó kettőt pedig a pálya középső szakaszában, 1842 és 45 között, már a pesti időszakban szerezte. Ezek mintája természetesen a klasszikus vonósnégyes-hagyomány, Haydn, Mozart és Beethoven hasonló műfajú munkái.

A Hungarotonnak a napokban a boltokba került kiadványa Mosonyi vonósnégyes-termésének felét mutatja be, az 1. (D-dúr), a 2. (g-moll) és az 5. (f-moll) kvartetteket, a kimaradtakat vélhetően egy második kötetben hallhatjuk majd a közeljövőben. E felvételek létrejöttét az a Scholz Péter szorgalmazta, aki eddig is mindenkinél többet tett már a Mosonyi-életmű megismertetéséért, egyebek mellett a szerző számos egyházi művének lemezre vételével.
A D-dúr és a g-moll darabok csakugyan hamisítatlan „korai” művek, amennyiben egy huszonöt év körüli, de a mesterséget már hibátlanul elsajátító, reményteli komponista ügyes próbálkozásai. A műfajból eredő szigorú szólamvezetés rendje nem béklyózza, inkább ösztönzi e muzsikát, hogy benne hagyomány és alkotói önazonosság magára és egymásra találjon. Nem túl eredeti, de fiatalos lendületükkel és naiv bájukkal együtt figyelemre érdemes kompozíciókról kell beszélnünk, melyek több helyütt leginkább Haydn modorára és hangvételére emlékeztetnek. Az f-moll kvartett, noha időben nem sokkal később keletkezett, mint a korábbiak, határozott fejlődést mutat: az előbbieknél mélyebben merít a beethoveni súlyosabb mintákból, érettebb, izgalmasabb, muzikálisabb alkotás. A figyelmes és odaadó, nem mellesleg korhű hangszereken játszó Festetics Vonósnégyes játékában egy későbbi tartalmas és fordulatokban gazdag művészi karrier fontos első lépései rajzolódnak ki, s válnak a nagyközönség számára is hozzáférhetővé, mint a magyar nemzeti romantika legelső, friss tavaszi hajtásai.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland
ismétlés: 16:00

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva - zongora
moderátor: Tóth Endre, zenetörténész
"Klasszikus kortársak - Kortárs klasszikusok" 2/1
DERECSKEI ANDRÁS: Etude No. 3 (ősbemutató)
LIGETI GYÖRGY: Étude No. 5 „Arc-en-ciel”
DERECSKEI ANDRÁS: Prelude No. 3 (ősbemutató)

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

"Mester és tanítványai"
Hőna Gusztáv harsonaművész növendékeinek hangversenye
FOX: Fanfar for Trombones
GABRIELI: Sonata Pian e Forte m: összes hallgató
NINO ROTA: Concerto per Trombone előadja: Czirok Zoltán
KOCSÁR: Tavaszköszöntő Fanfár
SCHNYDER: Sub Zero előadja: Sztranyák Dávid
SZŐLLŐSY: Quartet per Tromboni
DEFAYE: À la manière de Debussy
LEBEGYEV: Concertino Basszus Harsonára
HIDAS: Hét Bagatell 12 harsonára – 4 tétel

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kővári Eszter Sára, Antal Lívia (szoprán), Szakály Ágnes (cimbalom),
Rozmán Lajos (klarinét), Ferenczy Endre (hegedű, koncertmester),
Horváth Zoltán, Demény Balázs (zongora), Csergő Domokos (vibrafon), Laczkó Róbert, Viola Gábor (színész, bariton), Bardon Tony (tenor), Sándor Árpád (basszus), Bogdán Zsolt (színész, narrátor), Szent Efrém Férfikar, Bubnó Tamás (karmester), A Kolozsvári Magyar Opera Kamarazenekara, Incze Gergely Katalin karmester, Bogdán Zsolt, Demény Attila, rendező
"Demény Attila szerzői estje"
DEMÉNY ATTILA: Tíz zongoradarab
DEMÉNY ATTILA: Öt dal (szoprán hangra és klarinétra Weöres Sándor versei nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Csontváry és Kafka találkozása (szoprán hangra, hegedűre, vibreafonra és zongorára Szőcs Géza verse nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Négy bagatell (szoprán hangra és cimbalomra Szőcs Géza versei nyomán)

20:00 : Budapest
Németajkú Református Gyülekezet

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Dobra János és a Budapesti Tomkins Énekegyüttes
"Négy Generáció"
SZŐNYI ERZSÉBET: 42. zsoltár
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Szecsődi Ferenc (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
BACH: d-moll kettősverseny BWV 1043
BACH-HUBAY: Ária a „G” húron
MOZART-KREISLER: G-dúr rondó
SARASATE: Faust fantázia
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád
LISZT: 2.magyar rapszódia
A mai nap
elhunyt:
1568 • Jacques Arcadelt, zenesezrző (sz. kb. 1504-1505)
1985 • Emil Gilelsz, zongorista (sz. 1916)
1990 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző (sz. 1918)