vissza a cimoldalra
2017-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6262)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11195)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6423)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (559)
Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Erkel Színház (8507)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1175)
Franz Schmidt (2953)
Verdi-felvételek (530)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (363)
Élő közvetítések (6678)
Kocsis Zoltán (640)
Operett, mint színpadi műfaj (3346)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2414)
Zenei témájú könyvek (92)
Nagy koncertek emlékezete (32)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Sógoromnak volt egy apai oldalági unokatestvére… (Márkus János: Zenei anekdoták, aforizmák és viccek)
SzJ, 2012-01-04 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Márkus János: Zenei anekdoták, aforizmák és viccek MÁRKUS JÁNOS:
Zenei anekdoták, aforizmák és viccek
480 oldal
3990 Ft
Rózsavölgyi

*

Pár éve dicsérő jelzőkkel halmoztam el Márkus János előző, Muzsikus-anekdoták című könyvét. Most, hogy megjelent az újabb válogatás, már azt is hozzátehetem, hogy az a 2009-es kiadvány hasonlatos némely hollywoodi kasszasikerhez. Jelesül: a folytatása sokkal gyengébbre sikeredett.

A tavaly év végén napvilágot látott, Zenei anekdoták, aforizmák és viccek című kötet történetei az első könyv tartalmához képest jóval haloványabbak, kevésbé érdekfeszítőek, kicsit amolyan resztli jellegűnek, futottak még címkére váróknak tűnnek. A szerkesztésre persze ezúttal sem lehet panasz, ötletesen kialakított fejezetek, „gyűjtőmappák” tárják elénk a sok-sok anekdotát – csak hát maguk a történetek jó része annyira érdekes és szórakoztató, mint a Nátha, a Kopasz énekesnőben elmesélt anekdota.

Pedig Márkus meg is erősítette az anyagot különféle érdekes statisztikákkal, aforizmákkal, félresiklott kritikákkal, egyéb érdekességekkel. S talán a változatosságra törekedett azzal, hogy sztoriról sztorira lépegetve folyamatosan ugrál az időben, de a felidézett, egymást követő szereplők és korszakok között első látásra semmiféle logikai kapcsolat nem fedezhető fel – s ez az eklektika meglehet, sokaknak tetszik, de elképzelhető, másokra zavaróan hat.

Az előző könyvhöz képest az egyik legnagyobb újítás, hogy könyv utolsó száz oldala a könnyű műfajok legsúlytalanabbjának tartott ágának terméseit, a zenei vicceket gyűjti egybe, s egyúttal ez az a fejezet, amelyből kiderül, mi is a legnagyobb gond ezzel a kiadvánnyal.

A viccek úgy nyolcvan százaléka ugyanis magyar kultúrkörben, nyelvterületen ismeretlen szöveg. A zenei életben rengeteg vicc kering, melyek hol jobbak, hol rosszabbak, gyakorta ismétlődnek, s csak egy-egy elemük változik, de ami biztosan kiderül belőlük, az az, hogy belső körökben születtek. Olyan, műfajjal, hangszerrel, előadókkal kapcsolatos összegzéseket fogalmaznak meg, melyeket a szakmát csak kívülről ismerő ember nem találhat ki. Ha valaki veszi a fáradtságot, összegyűjti és rendszerezi ezeket, átfogó képet kaphat a zenei életről, a muzsikusok gondolkodásmódjáról – s a hazai zenészviccekről.
A Márkus János könyvében szereplő viccek azonban külföldről jöttek. Rengeteg pompázatos példány található közöttük, így megismerésük tökéletes kiegészítése a hazai termésnek, olvasásuk remek alkalom a kitekintésre, ám valahogy mégis idegen testnek tűnnek.
„Egy ember (nevezzük Horace-nak)…” – ember így nem kezd/mond viccet.
„– Az unokatestvéremnek, Murraynek, zálogháza van…” – utal egy másik szöveg a külföldi eredetre. Ám ha figyelembe vesszük, hogy az előtte levő oldalon Pistikének hívják egy történet szereplőjét, a vicc (s az egész kollekció) már arról is árulkodik, hogy valószínűleg nem történhetett itt egyéb már meglévő gyűjtemények egyszerű lefordításánál.

És itt áll össze a kép, ugrik elő több olyan dolog, ami korábbi fejezetekben már feltűnt, de ami fölött az élvezeti érték miatt könnyebben átsiklottunk. Az, hogy az előző kötet anyagával szemben itt már miért zavaró a minden beavatkozástól mentes másolás-beillesztés.
Az anekdota egyik jellemzője, hogy bizonyos részei ab ovo változók, a szájhagyomány és a kommunikációs zaj egyaránt szerepet játszik ebben. De az már egyáltalán nem tekinthető műfaji attribútumnak, ha az egész történet slusszpoénja, lényege 100%-ban ellentétes azzal a változattal, ami a folklórkincs részeként kering, netán nem is anekdota, hanem fix szöveg, kész szellemi termék.
Például az idős Richard Strauss jövőbeli terveit firtató kérdésre adott válasz („meghalni”) meglepő módon most úgy bukkan fel, hogy „a halálom egyáltalán nem szerepel a terveim között”.
Victor Borge egyik klasszikussá vált hakniszámában szerepel egy Bach nevére építő poén – ez a megírt, előre bekészített színpadi elem Márkus könyvében spontán, „utcai” történetként jelenik meg: „valaki megkérte Victor Borge-ot, játsszon valamit Bachtól. Mire Borge visszakérdezett…”
S ha ezek apróságoknak tűnnek is, harmadjára egy olyan példányt citálok, mely pontosabban világítja meg a problémát. Ha azt olvassuk, hogy Stravinsky a Fantasia című Disney-filmhez írta a Tavaszi áldozatot [!!!], akkor egyértelműbbé válik, hogy nem csak a viccekre, hanem az egész könyvre igaz lehet, amit fentebb írtam: nem annyira szisztematikus gyűjtőmunka terméséről, hanem már kész anyagok, máshol megjelent kollekciók ellenőrzés nélküli, szimpla lefordításáról van szó.

Épp eléggé mostoha a sorsuk a könnyebb műfajoknak. De ennek ellenére, vagy tán épp ezért, ezek a könnyebb műfajok szívósak, túlélnek, s nem adják egykönnyen magukat. Ahhoz viszont, hogy kedvünkre élvezhessük az anekdotákat, aforizmákat, vicceket, ugyanolyan komoly hozzáállást, törődést, tapasztalatot, műfajismeretet és jártasságot igényelnek, mint bármely magvas zenedráma, fajsúlyos mű, bonyolult partitúra.
Tessék kicsit odafigyelni erre!
(Jut eszembe: a borító és a fülszöveg erőltetett jópofizását talán felejtsük is el…)

Még egy anekdotát, tűzoltóparancsnok úr?


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

"A hangszerek világa" – MVM Koncertek
Vigh Andrea hangszerbemutató koncertje gyerekeknek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"Vokális univerzum"
KODÁLY: Liszt Ferenchez
KODÁLY: Akik mindig elkésnek
KODÁLY: Öregek
KODÁLY: Jézus és a kufárok
KODÁLY: Mátrai képek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Várjon Dénes, Roman Rabinovich (zongora)
Veronika Eberle (hegedű), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/4"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
SCHUMANN: Fantáziadarabok, Op.88
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) vonósnégyes, Op. 117
SCHUMANN: Meseképek, Op.113
SMETANA: g-moll zongoratrió, Op.15

11:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Énekeljen mindenki!"
KODÁLY: Háry János

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Parázsfuvolácska

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Bodó Antónia, Illési Erika, Molnár Noémi, Nagy Gabriella (hegedű),
Gálfi Csaba, Juhász Barna, Yamamoto Nao (brácsa), Kertész György,
Mód Orsolya (cselló), Jóföldi Anett (fuvola), Szitka Rudolf (klarinét),
Polónyi Ágnes (hárfa), Teraszova Brigitta (zongora)
"Vasárnapi Kamarazene"
ENESCU: F-dúr hangversenydarab brácsára és zongorára
MOZART: A-dúr klarinétkvintett, K.581
BAC: Elegiac Trio
DVOŘÁK: Esz-dúr vonósnégyes, Op.51, No.10

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Juhász István (tenorharsona), Veér Mátyás (basszusharsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Dobszay-Meskó Ilona
KODÁLY: Galántai táncok
HIDAS: Florida - kettősverseny
LAJTHA: VI. szimfónia, Op.61

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Környei Miklós (gitár), Pregun Tamás (zongora)
BEETHOVEN: G-dúr szonáta (Op.49, No.2)
TÁRREGA: Traviata fantázia
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
RAHMANYINOV: Etudes-Tableaux (Op.33)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Megyesi Zoltán (tenor), Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian (brácsa), Perényi Miklós (cselló)
Klenyán Csaba (klarinét), Radovan Vlatković (kürt)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/5"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
BRAHMS: Változatok egy Schumann-témára, Op.23
SCHUMANN: A költő szerelme, Op.48
WOLF: Olasz szerenád
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Cimbalom és tárogató, hagyomány és megújulás"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Kemény Krisztina és tanítványai (gordonka)
Fauré, Glazunov, Popper, Klengel, Csajkovszkij és Dvořák művei

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Solymári Tímea (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Musica Nostra Nőikar, Szekér Bernadett (zongora)
vez.: Mindszenty Zsuzsánna
Meláth Andrea (mezzoszoprán), Szabó Ferenc János (zongora)
Vass Lajos Kamarakórus, Baja Mónika (zongora)
vez.: Darázsdi Zita és Somos Csaba
Kolonits Klára, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Budapesti Monteverdi Kórus
Erdődy Kamarazenekar (koncertmester: Szefcsik Zsolt)
vez.: Kollár Éva
"A KÓTA ünnepi hangversenye Orbán György 70. születésnapja alkalmából"
ORBÁN GYÖRGY: Missa sexta
ORBÁN GYÖRGY: Kilenc dal Weöres Sándor verseire
ORBÁN GYÖRGY: Prédikátor-ének
ORBÁN GYÖRGY: Liber scriptus
ORBÁN GYÖRGY: Tószunnyadó
ORBÁN GYÖRGY: Zsoltárváltozat
ORBÁN GYÖRGY: Tavaszi szél
ORBÁN GYÖRGY: Stabat Mater
10:00 : Tatabánya
A Vértes Agorája

Tatai Ütőegyüttes:
Májer Dániel, Wéber Péter, Molnár Szabolcs
Szerkesztő, műsorvezető: Ocskai Gabriella
"Ráhangoló"
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)