vissza a cimoldalra
2020-06-06
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11498)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3645)
Pantheon (2652)
Momus-játék (5854)
A MET felvételei (466)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3900)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4814)
Operett, mint színpadi műfaj (4322)
Balett-, és Táncművészet (6025)
Történelem (494)
Franz Schmidt (3611)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1953)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1015)
Kolonits Klára (1176)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4595)
Bartók Rádió (774)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62175)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nem átverés (Christine Schäfer árialemeze)
- zéta -, 2011-12-22 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Christine Schäfer: Arias Christine Schäfer: Arias

R. STRAUSS, HÄNDEL, BELLINI, THOMAS, BIZET, VERDI, SCHOENBERG, MESSIAEN
Christine Schäfer (soprano)
Deutsches Symphonie-Orchester Berlin
Julien Salemkour

Sony
88697914002

*

A múltkoriban alaposan leszedtem a keresztvizet egy Sony-lemezről annak kapcsán, hogy a műsor összeállítása (finoman fogalmazva) semmilyen szerkesztési elvet nem tartalmazott. Néhány héttel később egyik kollégám megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvem egy újabb Sony-lemezről írni. Amikor a csatolt linket átolvastam, az első reakcióm az volt, hogy óvatosan körülnéztem, hátha valahol egy kandi kamera rejtőzködik. A lemez átverésnek tűnt, most már bátran bevallhatom.

Alapvetően egy koloratúrszoprán albuma, a művek viszont szélsőségesen nagy szórást mutatnak. Händeltől Messiaenig terjednek az énekszámok, közbeékelve néhány Bellini-, Thomas-, Verdi- és Richard Strauss-ária. Ráadásul elszórva bravúrária éppúgy megtalálható volt, mint mezzoszopránra írt jelenet, drámai vagy lírai szopránnak készült szám is. Több mint furcsa! De, hogy a téboly teljes legyen, hallgathatunk még az énekes számok között néhány zenekari mű részletet is Thomastól, Bizet-től és – ezt illeszd be egy operalemezre! – Schönbergtől.

Mi tagadás, előítélettel ültem le a CD-lejátszó elé. Azután a harmadik track táján kezdett kiengedni a görcs: hiszen ez így egészen jó. Kiderült, hogy a német későromantika (R. Strauss) és az angol barokk (Händel) egészen jól passzol egymáshoz, s az utána követő bel canto (Bellini) szinte tökéletesen illeszkedik ezekhez. A titok nyitja mindössze annyi, hogy a következő szám majdnem mindig ugyanabban a hangulatban és hangnemben kezdődik, mint amiben az előző befejeződött. De ez még önmagában nem lenne elég egy sikeres lemez elkészítéséhez – hiszen itt ezzel állunk szemben.

Szükségeltetik még egy kellően sokoldalú énekesnő is. Christine Schäfer pedig ilyen. Már berlini színházában is a változatossággal arat. A pályakezdés évein már régebben túljutott énekesnő egyaránt énekel Cherubinót és Konstanzát, vagy, hogy szerzőt említsek: Händelt és Messiaent. Valószínűleg a kivételesen erős nemzetközi koloratúrszoprán-mezőnyben számára a sokoldalúság a megoldás, hiszen – az egy Patricia Petibon kivételével – szinte mindenki specializálódik. Az egyik a barokk, a másik a kortárs zenére, a harmadik meg csak a bel cantót gazdagítja.

És Schäfernek valahogy minden fekszik. Semele áriájában, vagy Az alvajáró hősnője, Amina szívhez szóló jelenetében a perfekt stílusérzékével győz meg. A Mignon Polonézében viszont virtuozitásával arat. Úgy vélem, leginkább talán Richard Strauss fekszik neki, de lehet, hogy a Capriccio rezignált Grófnője esetében a szerep és az énekes nagy találkozásának lehetünk tanúi.

És szokatlanmód nem okoz csalódást az Otello rendkívül kényes jelenetében sem. A Fűzfadal és Ave Maria nem a technikai nehézsége miatt szerepel ritkán szólólemezeken. Sajnos a legnagyobb énekesek se nagyon jutnak túl a tiszta intonáció és a szép ívű legatók mesteri megszólaltatásán. És ez itt kevés! Schäfer előadásában viszont látjuk magunk előtt Desdemonát, aki a halálra készül, és szinte előre felsejlik az elkövetkezendő tragédia. Nem, Schäfer semmi drámait nem produkál ebben a hosszú jelenetben, egyszerűen hangszínével teremti meg a drámai szituációt.

A különc énekesnőn túl a lemez erőssége a Julien Salemkour irányította Deutsches Symphonie-Orchester, amely rendkívüli plaszticitással játszva, szólólemezeken felettébb szokatlan mélységgel szolgálja az énekesnőt.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1953 • A Pomádé király új ruhája bemutatója (Budapest)
született:
1903 • Aram Iljics Hacsaturjan, zeneszerző († 1978)
1926 • Klaus Tennstedt, karmester († 1998)
elhunyt:
1950 • gróf Bánffy Miklós író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, operaigazgató (sz. 1873)