vissza a cimoldalra
2018-04-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3977)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60781)
Társművészetek (1248)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11272)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2681)
Astrid Varnay-Hochdramatischer Sopran (75)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (759)
A nap képe (2053)
Erkel Színház (9243)
Momus-játék (5472)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1383)
Franz Schmidt (3108)
Opernglas, avagy operai távcső... (20067)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4258)
Edita Gruberova (3056)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (152)
A díjakról általában (1022)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1227)
Komlóssy Erzsébet (38)
Élő közvetítések (7039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

San Remo, San Remo, te csodás! (Vittorio Grigolo: Arrivederci)
- zéta -, 2011-11-14 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Vittorio Grigolo: Arrivederci Arrivederci

Vittorio Grigolo
Coro e Orchestra del Teatro Regio di Parma
Pier Giorgio Morandi

Sony
88697937742

*

Van valami utánozhatatlanul lapos abban, ahogy korunk egyik sztártenorja, Vittorio Grigolo bánatosan beleszepegi a mikrofonba a Sorrentói emléket. Ahogy megpróbálja fölruházni ezt a tulajdonképpen egyszerű, de kedves dalocskát olyan lelki mélységekkel, amilyeneket még szerzője sem álmodott bele sohasem. Időnként úgy közelít némely frázishoz, mintha egy Schumann-műről lenne szó. Persze a kottát ő sem írta át, így azután egy-két fordulat után a lufi kipukkad, legkésőbb akkor, amikor a tenorista egy b körüli csúcshangba harsogja bele bánatát – ilyet Schumann sosem tenne.

Grigolo – úgy tűnik – ezzel az egyedi közelítésmóddal próbálja megcélozni az örökkévalóságot. Önsajnáltató hangnem, leheletnyi és óvatoskodó frázisok, riadt tekintetű köldökbámulás. A látszólag érzékeny hangadás becsapós, mert Grigolo mindent ezzel a túl puha, mondjuk ki: finomkodó attitűddel fog meg, ami az első számnál talán még tetszik, a másodiknál már kicsit egysíkú, a harmadiktól kezdve pedig kifejezetten unalmas. (És a CD tizenhét számból áll.)

De nem ez ennek a lemeznek a legnagyobb baja, hanem az, ahogyan a különböző korok és stílusok művei egymás mellé kerültek. Amolyan zenei Augiász-istálló ez a CD. Egymás mellé hányva a nápolyi dalok krémje a 60-as, 70-es évek itáliai slágereivel, s közibük szúrva egy-egy operaária. Az összeállítás a booklet tanúsága szerint az énekest „dicséri”. Jó, persze a tenoristákat általában nem az eszükért szeretjük (azért van kivétel), de miért kell egy Sony kaliberű kiadónak mindent benyelni, amit egy lökött celeb kitalál?

Így a hallgató jobb híján ugrándozik stílusok és műfajok között, az összekötő kapocs a bánatos szepegés. Ez alól mindössze két részlet jelent kivételt, Rossini La danzája és a „La donna è mobile” Verditől. Ez utóbbit vélhetően egy valamirevaló dirigens beleverte az önsajnáltatásra hajlamos tenorba, az előbbinél talán a mű tett keresztbe. És arra jók még ezek a részletek, hogy legalább ennyiből kiderül: Grigolo lehetne egészen fogyasztható énekes is, persze csak egy komoly muzsikus által összeállított lemezen.

Félreértés ne legyen, semmi bajom nincs a nápolyi dalokkal, sem a 60-as évek táncdalaival, az operával meg pláne, de így egybegyűjtve ritka zavaró egyveleget alkotnak. Az Arrivederci CD tehát akkor leghatásosabb, ha az összeillő számokat egymás után hallgatjuk. De ez már csak kármentés.

A többi operaáriát (a Képáriát Puccinitől, az „Amor ti vieta”-t a Fedorából, Federico románcát a L’Arlesianából és a Márta híres tenoráriáját) Grigolo ismert korlátainak és erényeinek megfelelően szólaltatja meg. Kicsit negédes hangnemben, de szép hangon.

Az olasz táncdalok nekem már inkább az egykor oly rajongott és népszerű San Remó-i dalfesztivált idézik, Toto Cutugno, Gianni Morandi és a többiek művészetét. De az idézet mindvégig idézet marad, mert Grigolo csak a manírokat hozza, az igazi hangulattal adós marad. Persze jó lenne itt azt mondani, hogy suszter maradjon a kaptafájánál, de érzésem szerint Grigolo még keresi a saját igazi területét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szabadi Ildikó (fuvola), Papp Tímea (hárfa), Sárosi Dániel (orgona)
"Hangulat Extra"
FROBERGER: a-moll toccata, FbWV 101
KERLL: d-moll passacaglia
J.S. BACH: g-moll szonáta, BWV 1020
MOQUET: La flute de Pan, Op.15 - I-II. tétel
LIEBERMANN: Szonáta fuvolára és hárfára, Op.56

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alekszej Vologyin (zongora)
"MVM Koncertek – A Zongora"
SCHUMANN–LISZT: Widmung
SCHUMANN: Kreisleriana, Op.16
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, Op.38
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Une symphonie virtuelle - Rameau operáiból összeállított szimfónia
VAJDA JÁNOS: Pièces symphoniques - des memoires de Mme Karnyó (ősbemutató)
BEETHOVEN: II. (D-dúr) szimfónia, Op.36
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek, Op.36

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Miranda Liu, Pablo Hernán Benedí, Charlotte Saluste-Bridoux (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
"Ifjú hegedűvirtuózok"
HUBAY JENŐ: III. hegedűverseny, Op.99
VERESS SÁNDOR: Hegedűverseny
JOACHIM JÓZSEF: II. (d-moll) hegedűverseny, Op.11
A mai nap
történt:
1926 • A Turandot bemutatója (Milánó)
született:
1918 • Astrid Varnay, énekes († 2006)
1924 • Szőnyi Erzsébet, zeneszerző