vissza a cimoldalra
2019-10-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7223)
Simándy József - az örök tenor (630)
Bende Zsolt (157)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3451)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2679)
Opernglas, avagy operai távcső... (20323)
Rost Andrea (2047)
Erkel Színház (10327)
Momus-játék (5741)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1778)
Franz Schmidt (3434)
Plácido Domingo (910)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1357)
Élő közvetítések (8191)
Kolonits Klára (1134)
Operett, mint színpadi műfaj (4081)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

San Remo, San Remo, te csodás! (Vittorio Grigolo: Arrivederci)
- zéta -, 2011-11-14 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Vittorio Grigolo: Arrivederci Arrivederci

Vittorio Grigolo
Coro e Orchestra del Teatro Regio di Parma
Pier Giorgio Morandi

Sony
88697937742

*

Van valami utánozhatatlanul lapos abban, ahogy korunk egyik sztártenorja, Vittorio Grigolo bánatosan beleszepegi a mikrofonba a Sorrentói emléket. Ahogy megpróbálja fölruházni ezt a tulajdonképpen egyszerű, de kedves dalocskát olyan lelki mélységekkel, amilyeneket még szerzője sem álmodott bele sohasem. Időnként úgy közelít némely frázishoz, mintha egy Schumann-műről lenne szó. Persze a kottát ő sem írta át, így azután egy-két fordulat után a lufi kipukkad, legkésőbb akkor, amikor a tenorista egy b körüli csúcshangba harsogja bele bánatát – ilyet Schumann sosem tenne.

Grigolo – úgy tűnik – ezzel az egyedi közelítésmóddal próbálja megcélozni az örökkévalóságot. Önsajnáltató hangnem, leheletnyi és óvatoskodó frázisok, riadt tekintetű köldökbámulás. A látszólag érzékeny hangadás becsapós, mert Grigolo mindent ezzel a túl puha, mondjuk ki: finomkodó attitűddel fog meg, ami az első számnál talán még tetszik, a másodiknál már kicsit egysíkú, a harmadiktól kezdve pedig kifejezetten unalmas. (És a CD tizenhét számból áll.)

De nem ez ennek a lemeznek a legnagyobb baja, hanem az, ahogyan a különböző korok és stílusok művei egymás mellé kerültek. Amolyan zenei Augiász-istálló ez a CD. Egymás mellé hányva a nápolyi dalok krémje a 60-as, 70-es évek itáliai slágereivel, s közibük szúrva egy-egy operaária. Az összeállítás a booklet tanúsága szerint az énekest „dicséri”. Jó, persze a tenoristákat általában nem az eszükért szeretjük (azért van kivétel), de miért kell egy Sony kaliberű kiadónak mindent benyelni, amit egy lökött celeb kitalál?

Így a hallgató jobb híján ugrándozik stílusok és műfajok között, az összekötő kapocs a bánatos szepegés. Ez alól mindössze két részlet jelent kivételt, Rossini La danzája és a „La donna è mobile” Verditől. Ez utóbbit vélhetően egy valamirevaló dirigens beleverte az önsajnáltatásra hajlamos tenorba, az előbbinél talán a mű tett keresztbe. És arra jók még ezek a részletek, hogy legalább ennyiből kiderül: Grigolo lehetne egészen fogyasztható énekes is, persze csak egy komoly muzsikus által összeállított lemezen.

Félreértés ne legyen, semmi bajom nincs a nápolyi dalokkal, sem a 60-as évek táncdalaival, az operával meg pláne, de így egybegyűjtve ritka zavaró egyveleget alkotnak. Az Arrivederci CD tehát akkor leghatásosabb, ha az összeillő számokat egymás után hallgatjuk. De ez már csak kármentés.

A többi operaáriát (a Képáriát Puccinitől, az „Amor ti vieta”-t a Fedorából, Federico románcát a L’Arlesianából és a Márta híres tenoráriáját) Grigolo ismert korlátainak és erényeinek megfelelően szólaltatja meg. Kicsit negédes hangnemben, de szép hangon.

Az olasz táncdalok nekem már inkább az egykor oly rajongott és népszerű San Remó-i dalfesztivált idézik, Toto Cutugno, Gianni Morandi és a többiek művészetét. De az idézet mindvégig idézet marad, mert Grigolo csak a manírokat hozza, az igazi hangulattal adós marad. Persze jó lenne itt azt mondani, hogy suszter maradjon a kaptafájánál, de érzésem szerint Grigolo még keresi a saját igazi területét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland
ismétlés: 16:00

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva - zongora
moderátor: Tóth Endre, zenetörténész
"Klasszikus kortársak - Kortárs klasszikusok" 2/1
DERECSKEI ANDRÁS: Etude No. 3 (ősbemutató)
LIGETI GYÖRGY: Étude No. 5 „Arc-en-ciel”
DERECSKEI ANDRÁS: Prelude No. 3 (ősbemutató)

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

"Mester és tanítványai"
Hőna Gusztáv harsonaművész növendékeinek hangversenye
FOX: Fanfar for Trombones
GABRIELI: Sonata Pian e Forte m: összes hallgató
NINO ROTA: Concerto per Trombone előadja: Czirok Zoltán
KOCSÁR: Tavaszköszöntő Fanfár
SCHNYDER: Sub Zero előadja: Sztranyák Dávid
SZŐLLŐSY: Quartet per Tromboni
DEFAYE: À la manière de Debussy
LEBEGYEV: Concertino Basszus Harsonára
HIDAS: Hét Bagatell 12 harsonára – 4 tétel

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kővári Eszter Sára, Antal Lívia (szoprán), Szakály Ágnes (cimbalom),
Rozmán Lajos (klarinét), Ferenczy Endre (hegedű, koncertmester),
Horváth Zoltán, Demény Balázs (zongora), Csergő Domokos (vibrafon), Laczkó Róbert, Viola Gábor (színész, bariton), Bardon Tony (tenor), Sándor Árpád (basszus), Bogdán Zsolt (színész, narrátor), Szent Efrém Férfikar, Bubnó Tamás (karmester), A Kolozsvári Magyar Opera Kamarazenekara, Incze Gergely Katalin karmester, Bogdán Zsolt, Demény Attila, rendező
"Demény Attila szerzői estje"
DEMÉNY ATTILA: Tíz zongoradarab
DEMÉNY ATTILA: Öt dal (szoprán hangra és klarinétra Weöres Sándor versei nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Csontváry és Kafka találkozása (szoprán hangra, hegedűre, vibreafonra és zongorára Szőcs Géza verse nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Négy bagatell (szoprán hangra és cimbalomra Szőcs Géza versei nyomán)

20:00 : Budapest
Németajkú Református Gyülekezet

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Dobra János és a Budapesti Tomkins Énekegyüttes
"Négy Generáció"
SZŐNYI ERZSÉBET: 42. zsoltár
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Szecsődi Ferenc (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
BACH: d-moll kettősverseny BWV 1043
BACH-HUBAY: Ária a „G” húron
MOZART-KREISLER: G-dúr rondó
SARASATE: Faust fantázia
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád
LISZT: 2.magyar rapszódia
A mai nap
elhunyt:
1568 • Jacques Arcadelt, zenesezrző (sz. kb. 1504-1505)
1985 • Emil Gilelsz, zongorista (sz. 1916)
1990 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző (sz. 1918)