vissza a cimoldalra
2019-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4060)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1762)
Balett-, és Táncművészet (5875)
Élő közvetítések (8127)
Opernglas, avagy operai távcső... (20315)
Kimernya? (3217)
Társművészetek (1404)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Halál nemtője Azrael (Suk Asrael-szimfóniája Mackerras vezényeletével)
Balázs Miklós, 2011-11-11 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Suk Asrael-szimfóniája Mackerras vezényeletével JOSEF SUK:
Asrael (Symphony in C minor, Op. 27)

Czech Philharmonic Orchestra
Sir Charles Mackerras

Supraphon
SU 4043-2

*

„Nézz fel, ím én Azrael vagyok”
(Madách Imre: Azrael)

1904. május elsején érte a halál Antonín Dvořákot: öthétnyi betegeskedést követően szívelégtelenség végzett vele. Temetése négy nappal később zajlott, utolsó útján prágai polgárok ezrei álltak sorfalat, sírja fölött egy egész nemzet gyászolta legnagyobb fiát. Jelen voltak ravatalánál a haza nagyjai, de az emlékezők közt volt szeretett veje, Josef Suk is, aki nemcsak rokoni, de baráti és kollegiális kapcsolatot is ápolt a zeneszerzővel.

Az akkor harmincéves Suk, mint reményekkel teli, ifjú komponista komoly elhatározást tett pár hónap múltával: szimfóniát szerez mestere és apósa emlékére, méghozzá egy grandiózus, Dvořák élete és munkássága előtt tisztelgő nagyzenekari alkotást. 1905 elején látott hozzá a komponáláshoz, s még mindig csak a mű felénél tartott, mikor az év júliusában újabb szerencsétlenséggel kellett szembenézzen: váratlanul meghalt felesége, Dvořák legidősebb lánya, Otilie. A kettős, kegyetlen csapás, minthogy bő egy éven belül veszette el apósát és szakmai példaképét, valamint nejét, gyászszimfóniává érlelte Suk újonnan készülő munkáját.
Az efféle tragédiák – vallotta a szerző – vagy elpusztítják az embert, vagy felszínre hozzák, végleg kiérlelik benne a szunnyadó kreatív energiákat. Suk ez utóbbit élte meg.
A komponálás folyamata, melyben Suk vigaszt és reményt keresett a fájdalom leküzdésére, lassan haladt, csak 1906 őszére született meg a teljes mű, bemutatójára a rákövetkező év februárjáig kellett várni. A nagyszabású, több mint egyórányi hosszúságú szimfónia megosztotta a korabeli hallgatóságot, tanácstalanság, meg nem értés, közöny fogadta.

A szimfónia mellékneve, Asrael, a zsidó és az iszlám vallási mitológiákban használatos Azrael halálangyalra utal. Azrael nevének jelentése „Isten segítsége”, vagyis ezen védőangyal feladata, hogy a holt lelkeket átsegítse a túlvilágra, vigaszt nyújtson és elirányítsa azokat, akik épp elhagyják földi létüket. Suk szimfóniájának ő a megidézett „főszereplője”: harc az élet és a halál között, a veszteség és a gyász, a haláltánc, Azrael mindezekben jelen van. Tudjuk, győzelme, vagyis a halál sötét diadala csak ideiglenes, illúzió, Azrael mégis mindig a valóság, a lét fölött lebeg.

Az ausztrál dirigenst, Sir Charles Mackerrast is alig több mint egy éve vesztettük el, a Supraphon kiadó gesztusa, mellyel posztumusz közzéteszi egyik kései koncertjének felvételét, elvéthetetlen: Mackerras érdemei a cseh zenék népszerűsítésében elévülhetetlenek, Suk gyászszimfóniájának lemezén így voltaképpen „érte szól a harang”. A felvétel 2007 nagypéntekén készült Prágában, száz évvel a mű ősbemutatója után, s Sir Charles egyik utolsó, a Cseh Filharmonikusok élén végzett munkáját rögzíti. Egyedi szépségével egyszersmind azt is demonstrálni képes, Mackerras jelentős és megkerülhetetlen figurája volt korunk zenekultúrájának.

Bízvást elmondható e produkció nyomán is: a „Csehek” a mai napig egy extraklasszis zenekar. Mackerrasból ugyan hiányzik az a fajta kíméletlen vaskeménység, szigor és ellentmondást nem tűrő lendület, ami ugyanezen együttes élén Václav Talichnak volt elidegeníthetetlen védjegye, s, meglehet, az a kreativitás és színgazdagság sem igazán sajátja, ami Karel Ančerlt jellemezte fénykorában. Van azonban benne valami – a legjobb értelemben vett – fölényes, tudós bölcsesség és higgadtság, önuralom, letisztultság, mely különös erőt, tartást és fényt kölcsönöz az interpretációinak.

Mackerras Asrael-szimfóniája méltóságteljes előadás mindenekelőtt; meleg hangú, meghitt olvasata egy ellentmondásos műnek. A koncert légköréből átmentett ünnepélyesség és emelkedettség ezúttal egy hanglemez erősen korlátos hatókörében is képes maradéktalanul megszólalni. Mackerras dirigálásából hiányzik a feszítő akarat, mégis, végtelen türelme, empátiája és fegyelmezettsége, mellyel e terjengős, néha igencsak nehézkes zenemű felé fordul, valósággal végigkalauzolja a hallgatót e komplex és súlyos darabon. Megkapó, ahogy a nemes, mély humánum és szelídség az előadásból árad: lenyűgöz, elbűvöl és csontig hatol.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Constantin Talmaciu (fuvola), Sara Gheorghe (marimba)
Aradi Állami Filharmónia
vez: Dorin Frandeș
MOZART: Divertimento K 136 D-dúr vonószenekarra
STAMITZ: G-dúr fuvolaverseny
PIAZZOLLA: Libertango marimbára és vonószenekarra
BARTÓK: Román népi táncok
VITTORIO MONTI: Csárdás
ALBENIZ: Asturias marimbára és vonószenekarra

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Thurzó Zoltán (zongora)
Liszt Ferenc, Chopin és Rachmaninov műveiből

19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Valerio Contaldo, Michal Czerniawski, Cyril Auvity, Francisco Fernández-Rueda, Peter Harvey, Núria Rial, Antonio Abete, Luciana Mancini
Budapesti Fesztiválzenekar
Fischer Iván Operatársulat tánc- és énekkara
Vezényel és rendező: Fischer Iván
MONTEVERDI: La favola d'Orfeo
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)