vissza a cimoldalra
2019-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10362)
Opernglas, avagy operai távcső... (20352)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Élő közvetítések (8243)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Palcsó Sándor (268)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3504)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)
Kimernya? (3282)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Prága tornyai, Iowa lankái (Dvořák „amerikai” vonósnégyesei)
Balázs Miklós, 2011-10-24 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Dvořák „amerikai” vonósnégyesei DVOŘÁK:
String Quartet No. 13 in G major, Op. 106
String Quartet No. 12 in F major, Op. 96, the "American"

Pavel Haas Quartet

Supraphon
SU 4038-2

*

Aligha akadt sokoldalúbb zeneszerző a maga korában Antonín Dvořáknál. A „hasonszőrű” cimborának, Brahmsnak esze ágában nem volt például operát írni. De Dvořák jobban szerette a muzsikát és annak végeérhetetlen, ezerszínű fonalát annál, mintsem beskatulyázta volna magát egyik vagy másik klasszikus műfajba, mint tették azt jeles kortársai Wagnertől Brucknerig – akik persze nem mellesleg új irányt és formát szabtak ezeknek. Antonín Dvořák azonban nem fordította neki tetsző irányba a világ kerekét: nem formált át műfajokat, s nem is teremtett újakat. Ezzel szemben a legmagasabb fokon művelte csaknem valamennyit. Szemben a fenti szaktársakkal, a cseh komponista zenei palettája már csak a műformák változatosságát tekintve is különösen tetszetős, s emellett bizony igen tanulságos is, amennyiben az életműben meghúzódó, izgalmas kontrasztokat éppen nem a variabilitásában már-már tobzódni látszó, mondhatni önfeledten kanyargó pályakép szélső pólusain leljük, sokkal inkább egyazon műfaji kereteken vagy életmű-szakaszokon belül bukkanhatunk rájuk.

Úgy hiszem, nem vállalok nagy kockázatot, ha kijelentem: minden műfaji változatosság ellenére a kamarazene volt az önkifejezés legelemibb, legfontosabb terepe Dvořák számára. Példaként tessék megfigyelni két zongoraötösét: az első (Op.5, A-dúr) egy harmincéves, ambiciózus muzsikus alkotása, tele ifjúi hévvel, a második (Op.81, szintén A-dúr) egy érett, befutott mester jól szabott mestermunkája, nem kevesebb lendülettel és szikrázó fénnyel. A kettő közt eltelt idő több mint tizenöt évet ölel fel, éppen annyit, mint az első és az utolsó zongorás trió közötti időbeli differencia (1875–1890). A drámai mélységeket rusztikus népünnepély-imitációk vidámodó hangjai kísérik, a mondanivaló még feloldódik olykor a kényszeres idiómakeresésben, a saját, az egyéni hang azonban végig jelen van.

Ha beszélhetünk még műfaji hierarchiáról, a vonósnégyest alighanem ma is annak csúcsán kell látnunk. A dvořáki oeuvre ebben a kényes, talán kissé arisztokratikus műfajban is tekintélyes mennyiséget, nem kevesebb, mint tizennégy opuszt számlál, többet, mint amennyit Dvořák bármely más műfajban komponált. Az e sorok közt tárgyalt lemezre két „amerikai” ihletésű kvartett került, a mifelénk „Négernek” is becézett Op.96-os F-dúr és az Op.106-os G-dúr, melyek annyiban mindenképpen „újvilágiak”, hogy – a szerző saját szavai szerint – sosem születtek volna meg a komponista Amerikában szerzett élményei nélkül. Dvořák tengerentúli tartózkodása második esztendejének nyarát (1893) egy, cseh anyanyelvét őrző közösség meghívására az iowai Spillville-ben töltötte, s a közszájon forgó zenetörténeti kánon szerint az ottani táj és a helyi népzenei impulzusok inspirálták a művet, mely azóta a vonósnégyes-irodalom leggyakrabban játszott darabjai közé emelkedett. Ezzel szemben a ritkábban elővett G-dúr kvartett már teljes egészében Európában íródott (1895), de vállaltan az amerikai impressziók utóhatásaként nyerte el végső formáját.

Akárhogy is van, nehéz még elképzelni is két ennyire ellentétes attitűddel, karakterisztikával megragadott zeneművet ugyanazon műfaj korlátai közt, hovatovább egyazon pályaszakaszon belül. Míg a G-dúr egy több helyütt Beethovent idéző, drámai hangvételű, küzdelmekkel, vívódással teli kompozíció, addig a mozarti derűt sugárzó F-dúr leginkább a sok évvel korábbi, fent idézett A-dúr zongoraötös közeli rokona, amennyiben ugyanazt a felszabadult életigenlést, oldott kedélyességet közvetíti. Bár első hallásra nem tűnik szerencsésnek ezen munkák egymás szomszédságában való szerepeltetése, a lemez többszöri meghallgatása arról győz meg: van ennek veleje. Egyfelől nem a keletkezésük időrendjében került a CD-re a két mű: vagyis a G-dúr kvartett lidérchangjait halljuk elsőként, s csak azután az F-dúr gyermekien naiv, éneklő melódiáit.

A kontraszt döbbenetes. Kivált, hogy az előadás, úgy tetszik, szándékoltan is épít a két darab közti élénk feszültségre. Napjaink egyik legkeresettebb fiatal vonósnégyese, a cseh Pavel Haas Vonósnégyes az utóbbi évek kivételesen sikeres kamarazenei formációi közé tartozik, korábban megjelent három lemezüket – melyeken névadójuk, valamint Janáček és Prokofjev műveit játsszák – szinte nyakig elhalmozták díjakkal, tették ezt mindenekelőtt a brit médiumok. Jelen produkciójuk az eddigi leghangosabb diadalt aratta: a kiadvány elnyerte az idei Gramophone-díjat kamarazene kategóriában, sőt, az év lemezének is megválasztotta e tekintélyes szakmai fórum.

Minden oka megvolt rá.
Ez a CD a fotelhez szegez és el sem enged, míg le nem telik a hatvanhárom percnyi műsoridő. A Pavel Haas Kvartett játéka olyan eleven és magabiztos, ugyanakkor rendkívüli módon kiérlelt, hogy csakugyan nehéz riválisokat találni. (Az F-dúr kapcsán nekem azért sikerült: Griller Vonósnégyes, London, 1948.) Hatalmas energiákat mozgat a G-dúr kvartett: erő, tartás, feszültség ötvöződik benne; talán sosem hatott ilyen tragikusnak, nyersességében is ennyire mélyenszántónak és ilyen hallatlanul modernnek ez a zene. Kétségkívül van benne valami elszánt démoniság, valami különös sugallat. Az F-dúr játékossága megkapó, zamatait, éneklő témáit jó újra és újra hallani, ízlelni, ez az olvasat azonban nem nélkülözi a feszes és pontos együttjáték kívánt, ideális tisztaságát sem. Ahogy haladunk előre az időben, úgy fogynak belőlem kérdések, s csak a szuperlatívuszok latolása marad.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"London híres muzsikus vendégei"
HANDEL: Tűzijáték-szvit / Vízizene (részletek)
HAYDN: 104. (D-dúr) szimfónia („London”) – 4. tétel
MENDELSSOHN: Hebridák – nyitány, op.26
BRAHMS: 6. Magyar tánc
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op.88 (tétel)

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Magyaráz és vezényel: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
Sorsok ütközése
VERDI: Rigoletto – 4. felvonás

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Karasszon Eszter (cselló), Homoki Gábor (brácsa), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét), Molnár Anna (ének)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
Vezényel: Keller András
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
kamara.hu - Utas és holdvilág
kamara.hu/5 - Hold
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
WEBERN: Zongoraötös
SCHÖNBERG: Pierrot lunaire, op. 21

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

11:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Falvay Attila (hegedű), Kántor Balázs (cselló), Horváth Béla (oboa),
Bokor Pál (fagott)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Műsorvezető és házigazda: Dinyés Dániel
Zenemánia - Ifjúsági bérlet 1.
Versenyművek
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: a-moll csellóverseny I. tétel
MOZART:Fagottverseny II.tétel
HUMMEL: Bevezetés, téma és variációk op. 102 oboára és zenekarra
HAYDN: Sinfonia Concertante III.tétel
ismétlés: 15:00

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Orgonalátogatás haladóknak
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/1
A barokk fénykor – Bach, Händel
Előad és orgonán játszik: Szabó Balázs

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szutrély Katalin, Perencz Béla
Szent István Király Oratóriumkórus
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel:
Záborszky Kálmán
VERDI: Quattro pezzi sacri
WAGNER: A walkür - a III. felvonás zárójelenete

18:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Egri & Pertis Zongoraduó
Sárik Péter Trió
Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Sárik Péter (zongora), Fonay Tibor (nagybőgő), Gálfi Attila (ütőhangszerek)
Áthallások | Ha Beethoven dzsesszelt volna
BEETHOVEN: Für Elise
PETER PETROF: If Beethoven playing Jazz
J.S. BACH – EARL WILD: Sarabande „Hommage à Poulenc“
POULENC: Szonáta (1918)
PIAZZOLLA: Libertango
BEETHOVEN: Marmotte Op. 52 No. 7
BEETHOVEN: Molto vivace a 9. szimfóniából Op. 125
GRIEG: Rigaudon a Holberg-szvitből
George Gershwin: Három prelűd
GERSHWIN: By Strauss („The Show Is On“)
GERSHWIN: Kickin' The Clouds Away – improvizáció
BARTÓK: Bolgár ritmusban - Mikrokozmosz No.113
BARTÓK: Allegro barbaro
BEETHOVEN: Örömóda a 9. szimfóniából Op. 125

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Alasdair Beatson, Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Keller András (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló), Ib Hausmann (klarinét), Kolonits Klára (ének)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
kamara.hu - Utas és holdvilág
kamara.hu/6 - Éjfél
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
BRAHMS: a-moll klarinéttrió, op. 114
WOLF: Um Mitternacht
WOLF: Verborgenheit
WOLF: Nimmersatte Liebe
DVOŘÁK: 3. (f-moll) zongoratrió, op.65
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Dömötör Máté (zongora)
Szovák Kitti Mónika (gordonka)
"GRADUS AD PUBLICUM"
ANTON RUBINSTEIN: D-dúr szonáta zongorára és csellóra Op. 18, I. tétel
CHOPIN: c-moll Polonaise Op. 40 No. 2
CHOPIN: Fisz-dúr Nocturne Op. 15 No. 2
CHOPIN: b-moll Scherzo Op. 31
BARTÓK: Kis szvit
AGGHÁZY KÁROLY: Ländler-Impromptu
AGGHÁZY KÁROLY: Soirées Hongroises
LISZT: Tell Vilmos kápolnája
LISZT: Orage
LISZT: Honvágy
LISZT: Faust-keringő

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Leclair Consort:
Paulik László (barokk hegedű), Ratkó Ágnes (csembaló), Krommer Lucia (viola da gamba)
Leclair, Duphly és Marais művei
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)