vissza a cimoldalra
2018-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3934)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Élő közvetítések (6918)
Pantheon (2180)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (639)
Operett, mint színpadi műfaj (3521)
Palcsó Sándor (202)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)
Lehár Ferenc (618)
Antonin Dvorak (190)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4180)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Százarcú, és követői (Pierre-Laurent Aimard: The Liszt Project)
- zéta -, 2011-10-17 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Pierre-Laurent Aimard: The Liszt Project The Liszt-project
LISZT, BARTÓK, BERG, MESSIAEN, RAVEL, SCRIABIN, STROPPA, WAGNER

Pierre-Laurent Aimard (piano)

Universal / Deutsche Grammophon
2 CD
477 9439

*

Mi tagadás, Pierre-Laurent Aimard ezt a csatát már akkor megnyerte, amikor még le sem ült a zongora elé, és valljuk meg, ez igazán ritka eset.

Mindig beszélünk róla, hogy Liszt Ferenc milyen sokat adott az egyetemes zenének. Nem, most nem az alkotásaira gondolok, legalábbis nem konkrétan. Hanem arra, hogy a művein keresztül, azok hatására mekkora fordulatot tett, mekkora fordulatot tudott tenni a muzsika. Mert a Mester nemcsak száguldó zongoravirtuóz, nemcsak komponista világsztár volt, aki a kortársaival, művésztársaival szinte napi kapcsolatban álló értelmiségi életét élte. (Hogy el ne felejtsem, Lisztnek édes mindegy volt, hogy az illető zenész volt-e, netán valami egyéb művészeti ágban vagy tudományban jeleskedett. A fontos az lehetett számára, hogy jelenség, mai szóval: egyéniség legyen.)

De az az említett fordulat nem feltétlenül Liszt eseménydús és munkás élete során következett be, hanem sokkal inkább utána. Az utódoknál, akik magukévá tették Liszt technikai, harmóniai újításait és főleg: a gondolkodását. Hiszen Liszt alapjaiban megreformálta a szonáta, a szimfónia, az oratórikus formálás műfaját, s olyan új fogalmakat mélyített el a köztudatban, mint például a szimfonikus költemény. Nagy szó, de kevesen tettek akkora hatást a zeneirodalomra, mint Liszt. Amikor most világszerte ünneplik, akkor tudnunk kell, hogy ebben a sikerben ez is jócskán benne van.

Pierre-Laurent Aimard ugyan nem sokat fecsegett erről, de beszédesen összeállított egy remek albumot, amelyben Liszt zongoraművei közé olyan követők önálló alkotásai kerültek, akik valamilyen szinten beépítették sejtjeikbe a liszti gondolkodás és a liszti zenei formálás legfontosabb elemeit.

A kirándulás nagyon tanulságos. A bejárt terület egy igazán neves kortárssal, a Lisztnél mindössze két évvel fiatalabb Richard Wagnerrel indul és a Liszt után 148 évvel született, nemsokára 52 esztendős Marco Stroppával zárul, kettejük között még öt további komponista műveivel találkozhatunk. A százarcú Lisztet ismerhetjük meg Aimard lemezén, és követőit, akik – többnyire – ebben a sokszínűségben is követték.

Mindjárt a legelején egy vaskos meglepetés Wagnertől: a Trisztán és Izolda, a Wesendonck-dalok komponistája még zongoraszonátával is adózott Mathilde Wesendonck iránt érzett szenvedélyes szerelmének. Wagner zongorán is marad Wagner, a végtelenségig szétágazó dallamokkal, de hangulatában nagyon is Liszt nyomdokán halad.

Alban Berg Szonátája felvállaltan új utakat keres, a komponista már ebben az op.1-es jelzésű művében is nagyon is eredeti formálással jelentkezett. A kétségtelenül egyedi hangvétel ugyanakkor egyenesen Lisztet idézi, elsősorban annak harmóniai újításait. Hasonló a helyzet Alekszandr Szkrjabin op.68-as F-dúr szonátájával, de mégis másként. Az orosz mester Liszt drámai építkezését tekintette alapnak, és teljesen más eredményre jut, mint Berg.

Bartók Bélát a sorozatban a ritkán hallható op.9a szám alatti Négy siratóénekből a negyedik (Nénie) képviseli. Bartók kimondottan Liszt-utódnak tartotta magát (akadémiai székfoglalóját is neki szentelte), s elsők között mutatott rá, hogy Liszt mit adott a világnak. A Nénie leginkább Liszt modulációs kísérleteit idézi: egymással (látszólag) szembenálló hangnemek hogyan alkothatnak mégis egységet.

Marco Stroppa Tangata manu című alkotása Liszt „vízi zenéit” varázsolja elénk, nem véletlenül követi ezt a darabot a Villa d’Este szökőkútjai. A hangszerkezelés kifinomultsága, a színek gazdagsága tűnik fel mindjárt az első hangok után, éppúgy, mint Maurice Ravel Szökőkútjában (Jeux d'eau), s bár a két művet több emberöltő választja el, ez – a közös ős okán – aligha tűnik föl.

És természetesen nem maradhatott ki a körből Liszt természeti zenéjének talán legeredetibb követője, Olivier Messiaen. (Már csak azért sem, mert Aimard talán a legismertebb Messiaen-interpretátor, budapesti bemutatkozása is a francia Mester alkotásainak apropóján történt, még 1980 táján.) S ha Messiaen, akkor a madarak. Az 1956 és 1958 között keletkezett Madár-katalógusból egy fajsúlyos tétel (Le Traquet stapazin) szembesít bennünket Liszt évszázadokon átívelő hatásáról.

Az említett alkotások között Aimard dupla CD-jén Liszt kisebb lélegzetű zongoradarabjait hallgathatjuk, és olyan fajsúlyos műveket, mint a grandiózus h-moll szonáta, a Szent Ferenc prédikál a madaraknak, valamint a Vándorévek három különböző tételét (A Villa d’Este ciprusai, A Villa d’Este szökőkútjai és az Obermann völgye).

Pierre-Laurent Aimard biztos kézzel vezeti hallgatóit ezen a kiránduláson. Bár egyes műveknél eltér a megszokott arányoktól, hangsúlyoktól, tempóktól, előadásmódjának kiérleltsége a lemez minden hangját meggyőzően hitelesíti. A Liszt-év eddigi legizgalmasabb kiadványa.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Futó Balázs (zongora), Rácz József (hegedű)
Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
BARTA GERGELY: Házioltár (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Deux esquisses perdues (hegedűre és zongorára)
BARTA GERGELY: Közjátékok (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Neutral grounds (zongorára)
FUTÓ BALÁZS: Pulse (vonósnégyesre) - ősbemutató

18:00 : Budapest
Festetics Palota

Koppándi Jenő (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
"Nyolc évszak"
VIVALDI: Négy évszak
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Chiao-Hua Chang (erhu – kínai hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Palotás Gábor (timpani)
Vezényel: Dobszay Péter
"Live Animation - A Studio 5 szerzői estje"
Bella–Virágh–Solti–Varga–Kutrik
VARGA JUDIT: Black and White (ősbemutató)
SOLTI ÁRPÁD: Concertino vonósokra és szóló timpanira
KUTRIK BENCE: Emojik (ősbemutató)
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Genesys (ősbemutató)
BELLA MÁTÉ: Lethe (magyarországi ősbemutató)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Cosi fan tutte

19:00 : Budapest
Klauzál Ház

Bazsinka Ivett (fagott)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
MOZART: Linzi szimfónia C-dúr K. 425
MANCUSI: Fagottverseny
BEETHOVEN: III. (Eroica) szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szakcsi Lakatos Béla, Presser Gábor, Balázs János (zongora)
"Az improvizáció"
Improvizációs zongoraest – kalandozások a hangok és műfajok birodalmában

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
JOHN ADAMS: Short Ride in a Fast Machine
BARBER: Hegedűverseny, Op. 14
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia - részletek az I. és a II. szvitből

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráth Emőke, Bakos Kornélia, Jónás Krisztina, Ducza Nóra, Kéringer László, Jekl László, Tomáš Šelc (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
HÄNDEL: SUSANNA oratórium HWV 66
18:00 : Siófok
Kálmán Imre Kulturális Központ, Siófoki református templom

Gesztesi-Tóth László (orgona), Mukk József (ének)
BACH: c-moll prelúdium és fúga BWV546
STRADELLA: Pieta Signore
BUXTEHUDE: Magnificat primi toni
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op.4. No.4.
HÄNDEL: Comfort ye Accompagnato és ária Messiás című operából
BIZET: Agnus Dei
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta Op.65. No.3.

19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Roman Janál (ének)
Kassai Filharmonikus Zenekar
vezényel: Zbynek Müller
ALEXANDER MOYZES: Gömöri táncok ‒ szvit, Op.51
MUSZORGSZKIJ: A halál dalai és táncai
BOROGYIN: II. szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)