vissza a cimoldalra
2019-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4178)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11305)
A csapos közbeszól (95)

Marilyn Horne (469)
Kimernya? (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1244)
Élő közvetítések (7669)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3077)
Erkel Színház (9625)
Cziffra György (107)
A nap képe (2120)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Momus-játék (5588)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2647)
Jonas Kaufmann (2336)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csajkovszkij karácsony éje (A cárné cipellője DVD-n)
Szilgyo, 2011-09-28 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

A cárné cipellője TCHAIKOVSKY: Cherevichki (The Tsarina's Slippers)

Larissa Diadkova, Maxim Mikhailov, Vladimir Matorin, Olga Guryakova, Vsevolod Grivnov, Sergei Leiferkus
Dancers of The Royal Ballet
Orchestra of The Royal Opera House
Alexander Polianichko

Opus Arte
57991

*

Sokak számára talán meglepetésként hat az a tény, hogy a legnépszerűbb orosz komponista az Anyeginen és a Pikk dámán kívül más operát is komponált. Pedig Csajkovszkij operatermésében éppúgy megtalálhatók a történelmi zenedrámák (a Mazeppa vagy az Orleans-i szűz), mint a folklorisztikus alapokon nyugvó meseoperák. Ez utóbbiak közé tartozik a Cárné cipellője.

A mű egyébként egy korábbi opera átdolgozása: a Vakula, a kovács című opuszt sikertelensége okán írta át a szerző, hiszen mindvégig értékesnek vélte a zenei anyagot, és a történet is (ami Gogol Karácsony éj című novelláján alapul) közel állt a szívéhez. Az átdolgozott változatot Csajkovszkij utólag legsikerültebb operájának tekintette.

A Cárné cipellője ugyan nagyobb sikert aratott, mint elődje, és néhány Oroszországon kívüli bemutatót is megélt, ám repertoárdarab sehol sem lett belőle.
A zenét hallgatva ezen igencsak csodálkozhatunk, hiszen bízvást állítható, hogy Csajkovszkij egyik legkiválóbb partitúrájával állunk szemben. A zenei szövet aprólékosan kidolgozott, a zeneszerző ügyesen váltogatja az eltérő zenei karakterű és hangulatú jeleneteket, és ami viszonylag ritkaságszámba megy az életművében: megcsillogtatja helyenként igencsak vaskos humorát is.

A történet fősodrában egy nehezen beteljesülő szerelem áll. Vakula, a kovács igazi próbatételt követően nyeri el Okszána kezét: el kell hoznia ugyanis a cárnő cipellőit, egyenesen a cári palotából. Ebben ki más lenne a segítségére az életerős, ám az élet dolgaiban viszonylag járatlan kovácsnak, mint maga az Ördög, aki nem mellesleg a falu elöljáróival együtt Vakula anyjának, a boszorkány Szolohának is csapja a szelet.

A cárné cipellőinek viszonylag kevés kereskedelmi forgalomban is kapható lemezfelvételével találkozhatunk, DVD-vel pedig csak egyetlen eggyel, ám az nem akármilyen: az előadás a londoni Királyi Operában került színre 2009 karácsonyán, anyanyelvi szereplőgárdával, az ismert zenés színházi rendező, Francesca Zambello irányításával.

A produkció dirigense a hazánkban teljesen ismeretlen Alekszandr Poljanicsko, akinek a jelenléte, biztos műismerete hallhatóan inspirálóan hatott a közreműködőkre. A zenei anyag a Vlagyimir Fedoszejev nagyszerű felvételével való összevetésben is megállja a helyét, még ha a DVD-n hallható énekesek nem is olyan jók, mint azon lemezen.

A szereplőgárdában két igazán ismert név található, a nemzetközileg magasan jegyzett mezzoszoprán, Larissza Gyadkova lubickol a boszorkány szerepében, és a Magyarországon is jól ismert Szergej Lejferkusz is jól teljesít a cári udvar Nagyméltóságú uraként.
Az énekes közreműködők közül kiemelkedik azonban az Okszánát alakító, meseszép orgánummal rendelkező, színpadi játékát tekintve azonban egy kissé elfogódott szoprán, Olga Gurjakova és az apjának, Csubnak bőrébe bújó, igazi karcos szláv basszushanggal rendelkező Vlagyimir Matorin. A főszereplőt, Vakulát a fiatal Vszevolod Grivnov énekli, jól áll neki a bumfordi kovácslegény alakja, hangilag azonban helyenként könnyűnek találtatik, és ugyanez igaz az Ördögöt éneklő Makszim Mikhajlovra is.

A látványos előadás, a varázslatos zene azonban minden kisebb fogyatékosságért kárpótol, a Cárné cipellőjét minden operabarátnak hiba volna kihagyni. Magyarországi előadásban nem nagyon reménykedhetünk, úgyhogy egyelőre marad ez a kiváló DVD-felvétel, mint egyetlen vizuális ismerkedési lehetőség.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás Márta tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pusker Júlia (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Ricardo Casero
TAKEMITSU: Visions
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
SIBELIUS: A tengeri nimfák – szimfonikus költemény, Op.73
DEBUSSY: A tenger

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Balázs János (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny
DVOŘÁK: IX. „Újvilág” szimfónia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Lakatos György (fagott)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DEBUSSY: Egy faun délutánja
C.Ph.E. BACH: B-dúr fagottverseny
RAVEL: Daphnis és Chloé – balettzene

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csurgó Tamás
MOZART: Figaro lakodalma – nyitány, K.492
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, Op.14
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)