vissza a cimoldalra
2019-04-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Erkel Színház (9931)
László Margit (194)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (8)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4326)
Élő közvetítések (7828)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4482)
Palcsó Sándor (242)
Udvardy Tibor (207)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3228)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csajkovszkij karácsony éje (A cárné cipellője DVD-n)
Szilgyo, 2011-09-28 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

A cárné cipellője TCHAIKOVSKY: Cherevichki (The Tsarina's Slippers)

Larissa Diadkova, Maxim Mikhailov, Vladimir Matorin, Olga Guryakova, Vsevolod Grivnov, Sergei Leiferkus
Dancers of The Royal Ballet
Orchestra of The Royal Opera House
Alexander Polianichko

Opus Arte
57991

*

Sokak számára talán meglepetésként hat az a tény, hogy a legnépszerűbb orosz komponista az Anyeginen és a Pikk dámán kívül más operát is komponált. Pedig Csajkovszkij operatermésében éppúgy megtalálhatók a történelmi zenedrámák (a Mazeppa vagy az Orleans-i szűz), mint a folklorisztikus alapokon nyugvó meseoperák. Ez utóbbiak közé tartozik a Cárné cipellője.

A mű egyébként egy korábbi opera átdolgozása: a Vakula, a kovács című opuszt sikertelensége okán írta át a szerző, hiszen mindvégig értékesnek vélte a zenei anyagot, és a történet is (ami Gogol Karácsony éj című novelláján alapul) közel állt a szívéhez. Az átdolgozott változatot Csajkovszkij utólag legsikerültebb operájának tekintette.

A Cárné cipellője ugyan nagyobb sikert aratott, mint elődje, és néhány Oroszországon kívüli bemutatót is megélt, ám repertoárdarab sehol sem lett belőle.
A zenét hallgatva ezen igencsak csodálkozhatunk, hiszen bízvást állítható, hogy Csajkovszkij egyik legkiválóbb partitúrájával állunk szemben. A zenei szövet aprólékosan kidolgozott, a zeneszerző ügyesen váltogatja az eltérő zenei karakterű és hangulatú jeleneteket, és ami viszonylag ritkaságszámba megy az életművében: megcsillogtatja helyenként igencsak vaskos humorát is.

A történet fősodrában egy nehezen beteljesülő szerelem áll. Vakula, a kovács igazi próbatételt követően nyeri el Okszána kezét: el kell hoznia ugyanis a cárnő cipellőit, egyenesen a cári palotából. Ebben ki más lenne a segítségére az életerős, ám az élet dolgaiban viszonylag járatlan kovácsnak, mint maga az Ördög, aki nem mellesleg a falu elöljáróival együtt Vakula anyjának, a boszorkány Szolohának is csapja a szelet.

A cárné cipellőinek viszonylag kevés kereskedelmi forgalomban is kapható lemezfelvételével találkozhatunk, DVD-vel pedig csak egyetlen eggyel, ám az nem akármilyen: az előadás a londoni Királyi Operában került színre 2009 karácsonyán, anyanyelvi szereplőgárdával, az ismert zenés színházi rendező, Francesca Zambello irányításával.

A produkció dirigense a hazánkban teljesen ismeretlen Alekszandr Poljanicsko, akinek a jelenléte, biztos műismerete hallhatóan inspirálóan hatott a közreműködőkre. A zenei anyag a Vlagyimir Fedoszejev nagyszerű felvételével való összevetésben is megállja a helyét, még ha a DVD-n hallható énekesek nem is olyan jók, mint azon lemezen.

A szereplőgárdában két igazán ismert név található, a nemzetközileg magasan jegyzett mezzoszoprán, Larissza Gyadkova lubickol a boszorkány szerepében, és a Magyarországon is jól ismert Szergej Lejferkusz is jól teljesít a cári udvar Nagyméltóságú uraként.
Az énekes közreműködők közül kiemelkedik azonban az Okszánát alakító, meseszép orgánummal rendelkező, színpadi játékát tekintve azonban egy kissé elfogódott szoprán, Olga Gurjakova és az apjának, Csubnak bőrébe bújó, igazi karcos szláv basszushanggal rendelkező Vlagyimir Matorin. A főszereplőt, Vakulát a fiatal Vszevolod Grivnov énekli, jól áll neki a bumfordi kovácslegény alakja, hangilag azonban helyenként könnyűnek találtatik, és ugyanez igaz az Ördögöt éneklő Makszim Mikhajlovra is.

A látványos előadás, a varázslatos zene azonban minden kisebb fogyatékosságért kárpótol, a Cárné cipellőjét minden operabarátnak hiba volna kihagyni. Magyarországi előadásban nem nagyon reménykedhetünk, úgyhogy egyelőre marad ez a kiváló DVD-felvétel, mint egyetlen vizuális ismerkedési lehetőség.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
BFZ Székház

Bodó Antónia, Lesták Bedő Eszter, Molnár Noémi, Nagy Gabriella, Pilz János, Szlávik Zsuzsanna, Gulyás Emese (barokk hegedű, barokk brácsa), Oláh Gyöngyvér (barokk hegedű, barokk brácsa)
Reinhardt Nikoletta (barokk brácsa), Sovány Rita (viola da gamba, barokk cselló), Kertész György, Mahdi Kousay (barokk cselló)
Sipos Csaba, Lévai László, barokk bőgő, Csalog Benedek (barokk fuvola), Farkas Gergő (barokk fagott), Hara Fruzsina (barokk trombita), Sztán Attila (barokk harsona), Herboly László (ütőhangszerek), Tokodi Gábor (lant, gitár), Dinyés Soma (csembaló, orgonapozitív)
Csizmadia Angelika, Varga Judit (csembaló)
"Vissza a természethez - kamarazene korhű hangszereken"
CASTELLO: Sonata concertata, Libro II, No. 12
CORELLI: D-dúr triószonáta, Op. 1, No. 12
TELEMANN: G-dúr triószonáta, TWV 42:g1
J.S. BACH: C-dúr triószonáta, BWV 1037
BIBER (?): Sonata a tre, C App. 117
JOHANN RÖSNMÜLLER: Sinfonia seconda
BIBER: C-dúr szonáta (Sonatae tam aris quam aulis servientes IV.)
BIBER: a-moll szonáta (Fidicinium sacro-profanum VI.)
BIBER: g-moll szonáta (Sonatae tam aris quam aulis servientes X.)
JARZEBSKI: Sentinella
VEJVANOVSKY: g-moll szonáta
SCHMELZER: Lengyel dudák
SCHMELZER: Sonata a cinque

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

MASCAGNI: Parasztbecsület; Messa di gloria
Koncertszerű előadások
A mai nap
született:
1814 • Egressy Béni (Galambos Benjámin), zeneszerző († 1851)
elhunyt:
1991 • Willi Boskovsky, karmester (sz. 1909)