vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61157)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2933)
Élő közvetítések (7456)
Lisztről emelkedetten (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4356)
Operett, mint színpadi műfaj (3717)
Kiss B. Atilla (178)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Gondolatbajnokság (Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach)
- zéta -, 2011-09-05 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Hofstadter: Gödel, Escher, Bach DOUGLAS R. HOFSTADTER:
Gödel, Escher, Bach

Fordította: Lipovszki Gábor
778 oldal
5900 Ft
Tipotex Kiadó

*

Hónapok óta egy rendkívüli könyv bűvöletében élek, és ezt most megosztom Önökkel. Douglas R. Hofstadter munkája először a címben említett jeles komponista, Johann Sebastian Bach miatt keltette fel érdeklődésemet, de ahogy a könyvesboltban beleolvastam, rögtön sejthető volt, hogy nem valami szokványos műelemzést, életrajzot tartok a kezemben. Hanem mit is?

A Gödel, Escher, Bach nem könnyen besorolható alkotás, még az sem egyértelmű, hogy a matematikához, a képzőművészethez, netán a zenéhez illeszkedő műről van-e szó. Ahogy haladunk előre a könyv olvasásával, fejezetről fejezetre változik érzésünk, sőt, hogy a téboly teljes legyen, még az irodalom, a biológia és a filozófia is többször előtüremkedik jó néhány oldal erejéig. Azután a terjedelmes alkotás (778 oldal) vége felé tartva az Olvasóban (persze, csak ha elég kitartó volt) kezd összeállni a kép: valami egyetemes tudományközi izét tart a kezében. Merthogy Hofstadter munkája időről időre leveti magáról a beskatulyázás összes béklyóját, gondolatkísérlete teljesen új kontinens meghódítására viszi magával a türelmes (ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni) Olvasót.

Azt hiszem, ez a leghelyesebb megfogalmazás: gondolatkísérlet. Amikor naivan belekezdünk a könyvbe, Hofstadter Nagy Frigyes porosz király udvarából indít, az uralkodó éppen fogadni készül az „öreg” Bachot, s feladja neki a Királyi Témát, melyre az rögtönöz, majd visszatérve Lipcsébe, megalkotja egyik kiemelkedő remekművét, a Musikalisches Opfert, a Zenei Áldozatot. Hofstadter elidőz a mű szerkezetének elemzésén, majd az egyik háromszólamú kánon ismertetése kapcsán váratlan fordulattal átugrik a Bach halála után közel 150 esztendővel később született holland grafikus, M. C. Escher alkotásaira.

Escher: Waterfall Az ürügy az „átugrásra” a kánon egyik modulációs megoldása, melyet Hofstadter „Furcsa Hurok”-nak nevez (jegyezzük meg a kifejezést, még visszatérünk rá). Írónk az 1747-es potsdami látogatás nyomán született remekmű zenetechnikai megoldását véli felismerni a népszerű grafikus 1961-es datálású litográfiáján, a Vízesésen (ld. a mellékelt képet). Hofstadter a folytonosan emelkedő kánont („Canon per Tonos” nevet viseli) a Furcsa Hurok-rendszerűnek gondolja, éppúgy, mint Escher képét. A kapcsolat elemzését követően egy újabb ugrás következik, és máris ott vagyunk a XX. század jeles matematikusánál, Kurt Gödelnél, akinek egyik híres levezetésében, az 1931-ben ismertetett Nem-teljességi Tételben szintén a Furcsa Hurok jelenséget fedezi fel.

Az Olvasó most azt gondolja, hogy mindezen lépések hosszú, átláthatatlan és követhetetlen száz oldalakon át következtek be, de nem, mert ekkor a terjedelmes kötetnek mindössze 20. oldala körül járunk. Nem is mesélem tovább a történetet, de Hofstadter újabb és újabb Furcsa Hurkokat fedez föl, egyikből lép a másikra, sőt egy idő után arra is rájövünk, hogy a szerző gondolkodása is alapvetően Furcsa Hurok-rendszerű, és már mi is hajlunk rá, hogy egyes kérdéseket a korábbitól eltérő módon közelítsünk meg. Hosszú és végtelennek tűnő levezetései során bejárjuk a matematika legfőbb területeit, az aritmetikától a prímszámokig, de közben, mint a kályhához, folytonosan vissza-visszatérünk Bach remekéhez és Escher képeihez.

Hofstadter nagyszerűen ért a fokozáshoz és a gondolatok felépítéséhez, mert amikor már – agyunk kifáradásával – készülünk a könyv végső letételére (azaz föladására), váratlanul Lewis Carroll szellemében egy irodalmi jellegű, Akhilleusz és a Teknős között folytatott párbeszéddel (na, ezt most direkt nem magyarázom meg) új vizekre evez. Lassan hozzáedződünk e metódushoz, és már várjuk a következő fejtörőt. Az Olvasó tehát mindig talál újabb és újabb gondolatot, ami leköti, föl sem tűnik, hogy már a századik Furcsa Huroknál tart, hogy e különös gondolatbajnokság révén olyan területeket vett be, melyre korábban sem lehetősége, sem késztetése nem volt.

A Typotex Kiadó gondozásában megjelent mű, Lipovszki Gábor szellemes és alapos fordításával nagyszerű olvasmány a (mondjuk el még egyszer) türelmes Olvasónak. Sajnos, az alkalmazott nyomdatechnika alig haladja meg a fekete-fehér fénymásolás szintjét, amit főleg a szép számú képzőművészeti reprodukciók megjelenései sínylenek meg.

Hofstadter könyvének átrágása után alapvetően másképp látjuk a minket körülvevő világot. Ennél többet pedig szerző aligha kívánhat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)