vissza a cimoldalra
2017-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Bartók Béla szellemisége (237)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Operett, mint színpadi műfaj (3365)
Momus-játék (5368)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2419)
Pantheon (2144)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1179)
Franz Schmidt (2957)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)
Élő közvetítések (6685)
Erkel Színház (8513)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4105)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A tanítvány minősíti a Mesterét (Veress Sándor kamaraművei)
- zéta -, 2011-08-19 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Veress Sándor kamaraművei SÁNDOR VERESS:
String Quartet No. 1.
String Quartet No. 2.
Trio for Violin, Viola and Cello

Ensemble Des Équilibres

Hungaroton
HCD 32691

*

Ismerünk komponistákat, akik hosszú fejlődésen keservesen átjutva, lassan alakították ki egyéni hangjukat. Másoknak ez gyorsabban sikerült, a tanulmányaik befejeztével, levetve az idegen göncöt, egyből önálló arcot tudtak fölmutatni. Míg voltak/vannak olyanok is, akik egész alkotói pályájukat az egykori mester hatása alatt töltötték. Veress Sándor az utóbbiak közé tartozott, de esetében szó sincs pejoratív felhangról, ugyanis ezt a legmagasabb szinten művelte.

Veress korban negyedszázaddal követte a XX. század két jelentős magyar géniuszát. A Zeneakadémián Kodályhoz járt zeneszerzésre, míg a zongora szakon Bartók volt a mestere, s ő vezette be a népdalgyűjtés világába is. 1930-ban már Moldvában gyűjtötte a kincseket, s néhány évvel később Bartók maga mellé vette a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt végzett kutatómunkájához. Veress tehát már igen fiatalon eljegyezhette magát a kor vezető komponistái és azok stílusa mellett.

Életpályájának meghatározó eleme lett, hogy Bartók 1940-es távozását követően Kodály munkatársa, majd a világháború alatt és közvetlenül utána a zeneakadémiai zeneszerzés tanszak vezetője lehetett. E minőségében Veress volt Kurtág György és Ligeti György mestere. Ha úgy tetszik, ő volt a láncszem, aki összekötötte a XX. század végének (XXI. század elejének) vezető komponistáit Bartókkal. Veress szakmai elismertségét, de egyben emberi önérzetét is jelzi, hogy ugyan 1949-ben Rákosiék Kossuth-díjat ítéltek neki, de azt már nem vette át, hanem inkább új életet kezdett Svájcban.

Amikor a CD-t betettem a lejátszómba, és felcsendült az Első vonósnégyes, az első gondolatom Bartók Béla volt. Igen, Veress első kvartettje Bartók érett kori kamarazenéjét idézte. Sőt, nemcsak idézte. Mintha Bartók „három és feledik” vonósnégyesét hallanám. 1931-ben (ekkor született a mű) Veress 24 esztendős volt, Bartók akkor éppen túl volt a Negyediken. A mesterével szoros kapcsolatot ápoló Veress közvetlen közelről figyelhette annak alkotói tevékenységét, s nyilván nem tudta kivonni magát a géniusz hatása alól.

De azt gondolom, nem is akarta. Az elégikus és olykor népzenei érzetű hangvétel, a túlhangsúlyozott ritmika, az összeölelkező motívumok expresszivitása mind-mind utal Bartók műhelyére. Ez nem változott később sem. A Második vonósnégyes (amely egyébként most első alkalommal került lemezre) hasonló hangulatot kelt, persze ez még mindig a fiatal Veress műve. 1937-ben született, amikor a komponista még csak 30 esztendős volt. A második, Andante tétel egy hosszan kidolgozott csellómonológra épül (éppúgy, mint Bartók Negyedikje), a rezignált fájdalom gyönyörű megszólaltatásaként.

Mégis, mindezek ellenére, egy pillanatig sincs a hallgatónak olyan érzete, hogy egy szimpla Bartók-epigont hallana. Veress ugyan nem alkotott önálló formanyelven, de művei saját gondolatokat tartalmaznak, mélyenszántó és kidolgozott alkotások.

Nem változott a helyzet később sem. A lemezen található harmadik Veress-alkotás az 1954-es keltezésű, már Bernben komponált Trió hegedűre, brácsára és gordonkára. Veress nem keresett új utakat, járta a – számára – biztosat.

A felvételen a francia illetőségű Ensemble Des Équilibres játszik, példamutató tisztasággal és kidolgozottsággal. Nem azt halljuk, mint számos hasonló felvételen, hogy a közreműködők a felvétel (kötött) időszaka alatt eljutnak valameddig a mű megismerése és feldolgozása során. Ez a fiatal csapat egy sejthetően hosszan kidolgozott folyamat végén, kész eredménnyel a tarsolyukban ült be a stúdióba. Munkájuk eredménye hosszú időre alapjaiban meghatározza a Veress-kamarazenét játszók alapmércéjét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébánia Templom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Borbényi Dániel (gitár), Hegyi Zoltán (bőgő), Kárpáti Benedek (dob)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
Stefánia Palota

Budapest Helyőrség Zenekar fúvószene koncertje

18:30 : Budapest
Jézus Szíve Jezsuita templom

Jótékonysági gálakoncert az orgona felújításának javára

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Accord Quartet:
Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
KODÁLY: 1. vonósnégyes, Op.2
KODÁLY: Szerenád, Op.12
KODÁLY: 2. vonósnégyes, Op.10

19:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

"Moszkva Napok Budapesten" - Opera Show

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

English Chamber Orchestra
Vezényel és hegedűn közreműködik: Julian Rachlin
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, Op.62
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, Op.61
BEETHOVEN: 7. (A-dúr) szimfónia, Op.92
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)
2017 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes (sz. 1962)