vissza a cimoldalra
2019-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61816)
Ilosfalvy Róbert (847)
Operett, mint színpadi műfaj (3939)
Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3272)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1680)
Franz Schmidt (3350)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4505)
Simándy József - az örök tenor (606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20232)
Élő közvetítések (7916)
Társművészetek (1305)
Erkel Színház (10237)
Komlóssy Erzsébet (42)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A tanítvány minősíti a Mesterét (Veress Sándor kamaraművei)
- zéta -, 2011-08-19 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Veress Sándor kamaraművei SÁNDOR VERESS:
String Quartet No. 1.
String Quartet No. 2.
Trio for Violin, Viola and Cello

Ensemble Des Équilibres

Hungaroton
HCD 32691

*

Ismerünk komponistákat, akik hosszú fejlődésen keservesen átjutva, lassan alakították ki egyéni hangjukat. Másoknak ez gyorsabban sikerült, a tanulmányaik befejeztével, levetve az idegen göncöt, egyből önálló arcot tudtak fölmutatni. Míg voltak/vannak olyanok is, akik egész alkotói pályájukat az egykori mester hatása alatt töltötték. Veress Sándor az utóbbiak közé tartozott, de esetében szó sincs pejoratív felhangról, ugyanis ezt a legmagasabb szinten művelte.

Veress korban negyedszázaddal követte a XX. század két jelentős magyar géniuszát. A Zeneakadémián Kodályhoz járt zeneszerzésre, míg a zongora szakon Bartók volt a mestere, s ő vezette be a népdalgyűjtés világába is. 1930-ban már Moldvában gyűjtötte a kincseket, s néhány évvel később Bartók maga mellé vette a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt végzett kutatómunkájához. Veress tehát már igen fiatalon eljegyezhette magát a kor vezető komponistái és azok stílusa mellett.

Életpályájának meghatározó eleme lett, hogy Bartók 1940-es távozását követően Kodály munkatársa, majd a világháború alatt és közvetlenül utána a zeneakadémiai zeneszerzés tanszak vezetője lehetett. E minőségében Veress volt Kurtág György és Ligeti György mestere. Ha úgy tetszik, ő volt a láncszem, aki összekötötte a XX. század végének (XXI. század elejének) vezető komponistáit Bartókkal. Veress szakmai elismertségét, de egyben emberi önérzetét is jelzi, hogy ugyan 1949-ben Rákosiék Kossuth-díjat ítéltek neki, de azt már nem vette át, hanem inkább új életet kezdett Svájcban.

Amikor a CD-t betettem a lejátszómba, és felcsendült az Első vonósnégyes, az első gondolatom Bartók Béla volt. Igen, Veress első kvartettje Bartók érett kori kamarazenéjét idézte. Sőt, nemcsak idézte. Mintha Bartók „három és feledik” vonósnégyesét hallanám. 1931-ben (ekkor született a mű) Veress 24 esztendős volt, Bartók akkor éppen túl volt a Negyediken. A mesterével szoros kapcsolatot ápoló Veress közvetlen közelről figyelhette annak alkotói tevékenységét, s nyilván nem tudta kivonni magát a géniusz hatása alól.

De azt gondolom, nem is akarta. Az elégikus és olykor népzenei érzetű hangvétel, a túlhangsúlyozott ritmika, az összeölelkező motívumok expresszivitása mind-mind utal Bartók műhelyére. Ez nem változott később sem. A Második vonósnégyes (amely egyébként most első alkalommal került lemezre) hasonló hangulatot kelt, persze ez még mindig a fiatal Veress műve. 1937-ben született, amikor a komponista még csak 30 esztendős volt. A második, Andante tétel egy hosszan kidolgozott csellómonológra épül (éppúgy, mint Bartók Negyedikje), a rezignált fájdalom gyönyörű megszólaltatásaként.

Mégis, mindezek ellenére, egy pillanatig sincs a hallgatónak olyan érzete, hogy egy szimpla Bartók-epigont hallana. Veress ugyan nem alkotott önálló formanyelven, de művei saját gondolatokat tartalmaznak, mélyenszántó és kidolgozott alkotások.

Nem változott a helyzet később sem. A lemezen található harmadik Veress-alkotás az 1954-es keltezésű, már Bernben komponált Trió hegedűre, brácsára és gordonkára. Veress nem keresett új utakat, járta a – számára – biztosat.

A felvételen a francia illetőségű Ensemble Des Équilibres játszik, példamutató tisztasággal és kidolgozottsággal. Nem azt halljuk, mint számos hasonló felvételen, hogy a közreműködők a felvétel (kötött) időszaka alatt eljutnak valameddig a mű megismerése és feldolgozása során. Ez a fiatal csapat egy sejthetően hosszan kidolgozott folyamat végén, kész eredménnyel a tarsolyukban ült be a stúdióba. Munkájuk eredménye hosszú időre alapjaiban meghatározza a Veress-kamarazenét játszók alapmércéjét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Demeter Áron (zongora)
Rippert Péter (zongora), Hencz Kornél, Láposi Dániel (ütőhangszerek)
Demeter Áron zongora diplomakoncertje
BEETHOVEN: 32. (c-moll) zongoraszonáta, op. 111
RAVEL: Gaspard de la nuit
BARTÓK: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Javorková Ildikó (ének)
Közreműködnek: Kaffehr Zsuzsanna, Szenthelyi Krisztián, Katona Lóránt, Ilyés Zsanett, Híves Boglárka, Csölley Martin, Fenyvesi Gabriella Rea, Mráz Nikolett, Erdős Róbert (ének), Kiss Enikő (hegedű), Bárkányi-Horváth Éva (zongora)
Javorková Ildikó ének diplomakoncertje
MOZART: „L’amerò sarò costante” – Aminta áriája A pásztorkirály második felvonásából
MENDELSSOHN: „Zion streckt ihre Hände aus” – duett és kórusrészlet az Éliás oratóriumból
MENDELSSOHN: „Höre, Israel, höre des Herrn Stimme!” – ária az Éliás oratóriumból
BRAHMS: Dalok – Wie Melodien zieht es mir leise durch den Sinn, op. 105/1; Dein blaues Auge, op. 59/8; Mein wundes Herz, op. 59/7; Junge Lieder I., op. 63/5; Lerchengesang, op. 70/2
PUCCINI: Dalok – Sole e amore; Terra e mare; Storiella d’amore; Casa mia, casa mia; Canto d’anime
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)