vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2893)
Operett, mint színpadi műfaj (3707)
Gaetano Donizetti (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1482)
Franz Schmidt (3185)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A tanítvány minősíti a Mesterét (Veress Sándor kamaraművei)
- zéta -, 2011-08-19 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Veress Sándor kamaraművei SÁNDOR VERESS:
String Quartet No. 1.
String Quartet No. 2.
Trio for Violin, Viola and Cello

Ensemble Des Équilibres

Hungaroton
HCD 32691

*

Ismerünk komponistákat, akik hosszú fejlődésen keservesen átjutva, lassan alakították ki egyéni hangjukat. Másoknak ez gyorsabban sikerült, a tanulmányaik befejeztével, levetve az idegen göncöt, egyből önálló arcot tudtak fölmutatni. Míg voltak/vannak olyanok is, akik egész alkotói pályájukat az egykori mester hatása alatt töltötték. Veress Sándor az utóbbiak közé tartozott, de esetében szó sincs pejoratív felhangról, ugyanis ezt a legmagasabb szinten művelte.

Veress korban negyedszázaddal követte a XX. század két jelentős magyar géniuszát. A Zeneakadémián Kodályhoz járt zeneszerzésre, míg a zongora szakon Bartók volt a mestere, s ő vezette be a népdalgyűjtés világába is. 1930-ban már Moldvában gyűjtötte a kincseket, s néhány évvel később Bartók maga mellé vette a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt végzett kutatómunkájához. Veress tehát már igen fiatalon eljegyezhette magát a kor vezető komponistái és azok stílusa mellett.

Életpályájának meghatározó eleme lett, hogy Bartók 1940-es távozását követően Kodály munkatársa, majd a világháború alatt és közvetlenül utána a zeneakadémiai zeneszerzés tanszak vezetője lehetett. E minőségében Veress volt Kurtág György és Ligeti György mestere. Ha úgy tetszik, ő volt a láncszem, aki összekötötte a XX. század végének (XXI. század elejének) vezető komponistáit Bartókkal. Veress szakmai elismertségét, de egyben emberi önérzetét is jelzi, hogy ugyan 1949-ben Rákosiék Kossuth-díjat ítéltek neki, de azt már nem vette át, hanem inkább új életet kezdett Svájcban.

Amikor a CD-t betettem a lejátszómba, és felcsendült az Első vonósnégyes, az első gondolatom Bartók Béla volt. Igen, Veress első kvartettje Bartók érett kori kamarazenéjét idézte. Sőt, nemcsak idézte. Mintha Bartók „három és feledik” vonósnégyesét hallanám. 1931-ben (ekkor született a mű) Veress 24 esztendős volt, Bartók akkor éppen túl volt a Negyediken. A mesterével szoros kapcsolatot ápoló Veress közvetlen közelről figyelhette annak alkotói tevékenységét, s nyilván nem tudta kivonni magát a géniusz hatása alól.

De azt gondolom, nem is akarta. Az elégikus és olykor népzenei érzetű hangvétel, a túlhangsúlyozott ritmika, az összeölelkező motívumok expresszivitása mind-mind utal Bartók műhelyére. Ez nem változott később sem. A Második vonósnégyes (amely egyébként most első alkalommal került lemezre) hasonló hangulatot kelt, persze ez még mindig a fiatal Veress műve. 1937-ben született, amikor a komponista még csak 30 esztendős volt. A második, Andante tétel egy hosszan kidolgozott csellómonológra épül (éppúgy, mint Bartók Negyedikje), a rezignált fájdalom gyönyörű megszólaltatásaként.

Mégis, mindezek ellenére, egy pillanatig sincs a hallgatónak olyan érzete, hogy egy szimpla Bartók-epigont hallana. Veress ugyan nem alkotott önálló formanyelven, de művei saját gondolatokat tartalmaznak, mélyenszántó és kidolgozott alkotások.

Nem változott a helyzet később sem. A lemezen található harmadik Veress-alkotás az 1954-es keltezésű, már Bernben komponált Trió hegedűre, brácsára és gordonkára. Veress nem keresett új utakat, járta a – számára – biztosat.

A felvételen a francia illetőségű Ensemble Des Équilibres játszik, példamutató tisztasággal és kidolgozottsággal. Nem azt halljuk, mint számos hasonló felvételen, hogy a közreműködők a felvétel (kötött) időszaka alatt eljutnak valameddig a mű megismerése és feldolgozása során. Ez a fiatal csapat egy sejthetően hosszan kidolgozott folyamat végén, kész eredménnyel a tarsolyukban ült be a stúdióba. Munkájuk eredménye hosszú időre alapjaiban meghatározza a Veress-kamarazenét játszók alapmércéjét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)