vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Erkel Színház (8601)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Berlioz újratemetése (143)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Bartók Béla szellemisége (256)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Boszorkányok márpedig (Rossini Armidája a Metből)
Balázs Miklós, 2011-08-18 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Rossini: Armida ROSSINI: Armida

Renée Fleming, Lawrence Brownlee
Metropolitan Opera Chorus
Metropolitan Opera Orchestra
Riccardo Frizza

Universal / Decca
2 DVD
074 3416

*

Vannak. Bizony vannak olyan dolgok, melyeket nem lehet tudományosan igazolni, megokolni, megmagyarázni, érvekkel alátámasztani, tényszerűsíteni, józan ész szerint teoretizálni stb. Ilyen a női csáberő. Az is valamifajta démoni hatalom, boszorkányság, mágia, természetfeletti ördöngösség. Bűbáj.

A massachusettsi Salem városa például mintegy százmillió dolláros évi jövedelmet könyvelt el az utóbbi időben csak a turizmusból, köszönhetően a 17. századvégi boszorkányüldöző perek vérfagyasztó emlékeinek, meg a puritán telepesek tán még ma is pislákoló lángot vető gyermeteg babonáinak. Vagyis a bűvös csáberő nem vész el, csak átalakul: mágiából marketinggé. Ahogyan a seprűs varázslónő változik éjfekete macskává és vissza, ha érdeke kívánja.

Így aztán hiába mondotta volt a mi olvasott királyunk, Kálmán: „Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék”, hála a gyermeki fantáziának és szülői nagyvonalúságnak, meg persze a díszes operáknak és a hollywoodi léptékű képzelőerőnek, emlékük vissza-visszatér kísérteni, ahogy jó varázslókhoz illik. De ahogyan a hószakállú Mikulás is csupán egy piros anorákos vénember, ha lehántjuk róla a csoda-legendát, úgy az egykoron kínpadra vont, rettegett strigák is visszaszorultak az énekes teátrumokba, gyanútlan lírai tenorokat vegzálni estelente.

Torquato Tasso Megszabadított Jeruzsálem című (késő reneszánsz? kora barokk?) hőseposza máig kedvenc lelőhelye e bűbájosoknak, pontosabban annak Armida és Rinaldo különös szerelmét megéneklő betéttörténete ihleti újabb és újabb dalművekre a fogékony zenecsinálókat, Händeltől Haydnon át Brahmsig. Gioachino Rossini egész estés, szélesvásznú thrillere ritkábban kerül ugyan a műsorlapra, de talán csak azért, mert senki sem állította még, hogy ez volna a talján mester legjobb operája. A cselekmény vontatottabb, az áriák fakóbbak, a zene sem csillog úgy, s nem is oly szellemes, mint a kedvenc Rossini-daljátékoknál.

Nem a legjobb, de nem is a legrosszabb. Sőt, egy kis ötlettel, színes díszlettel, jó színészi vénával társuló kompetens énekhangokkal mindjárt a hatalmas New York-i színpad is kicsiny pnceszínház lesz e kissé túl komoly darabnak. A Metropolitan Operaház ezen színrevitele valahogy élhetővé, pontosabban nézhetővé és hallgathatóvá, egyszóval: élvezhetővé teszi a művet, hála a nehezen feledhető díszletezés és a még kevésbé feledhető szereposztás találmányainak, melyek, ha nem is avatnak új korszakot az operarendezés és -játszás gazdag históriájában, azért figyelemre érdemesnek mutatják magukat. És ami fontos: ők sem veszik annyira komolyan a darabot, hogy a kritikus is komolyan vegye őket.
Ahogyan Mary Zimmerman – valahol mégiscsak tapintatos, ámde irigylendően lendületes – rendezése és Richard Hudson invenciózus színpadi és öltözékdizájnja meg is cselekszik, amit megkövetel tőlük a hírneves dalszínház elkényeztetett, nagyvilági közönsége: harsány színgazdagságban tobzódó, élénk színpadképeket rögzítenek hol embernyi rovarok, hol méretes, artificiális pipacsok, hol stilizált közel-keleti motívumok beillesztésével élesítve a kolorit- és formakontrasztokat.
És a démonok! Ó, micsoda posztmodern ihletettségű, torzonborz kísértettörténet, micsoda remekül megkoreografált balett ez a tüllszoknyás, kicsi rémekkel!

Renée Flemingben bizonyosan megvan a fent idézett csáberő. Varázspálcával vagy anélkül, nem hagy kétséget afelől, hogy Armida az ő szerepe, bármit is gondoljunk róla; vagyis hiába a gyilkos koloratúrák, mellyel meg-megküzd a hősnő, cseppet sem nehéz elhinni róla, hogy szupernaturális hatalmakkal cimborál, ahogyan azt sem, mikor valósággal „leolvad” róla a bűbáj. Mert Fleming Armidája bizony végigharcolja a szerepét, a csábítástól a lemondásig, a kevély bájkeverőtől a szerelméért küzdő asszonyig, és megszerzi, birtokolja egészen.
Lawrence Brownlee-t több ízben becézték már napjaink magától értetődően eminens és evidens Rossini-tenorjának. Valóban: még a tenortúltengés (a darabba vagy hat igényes tenorszerep íródott) ellenére is kiemelkedik a mezőnyből jó ízléssel, mesterfokon kifaragott Rinaldója. Atombiztos magasságok, flexibilitás, intakt hang, pontos intonáció, övé a jelen és a jövő.
Riccardo Frizza karmester talán maga sem a titkos favoritját vezényli az Armidában, ám ha kicsit szerényebb amplitúdókkal és komótosabb tempókkal is, de biztos kézzel vezet végig minket az előadáson.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)