vissza a cimoldalra
2019-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5938)
Pantheon (2444)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4454)
Élő közvetítések (8237)
Kimernya? (3278)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)
Zenei témájú könyvek (99)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nem lesznek utána öngyilkosok az emberek (Dal a Földről / Meier, Jerusalem, Barenboim)
- zéta -, 2011-08-11 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Das Lied von der Erde MAHLER: Das Lied von der Erde

Waltraud Meier, Siegfried Jerusalem
Chicago Symphony Orchestra
Daniel Barenboim

Warner
2564 68974 7

*

A címben szereplő mondatot kérdésként tette föl a komponista a majdani ősbemutató karmesterének. Bruno Walter visszaemlékezésében azt már nem írja le, mit válaszolt erre Gustav Mahlernek, de talán nem is lényeges, hiszen kevés reménykeltőbb mű született a zeneirodalomban, mint a Dal a Földről (melynek premierjét a zaklatott lelkű komponista már nem érte meg). De erre a reménykeltésre majd még térjünk vissza.

Gustav Mahlerhez mindössze két műfaj állt igazán közel, a szimfónia és a dal. Alkotói pályája kiteljesedése során szinte kizárólag vagy szimfóniát komponált, vagy dalt. Azután, egy idő után, 1892-től minden dalának elkészítette a zongorás és a zenekari változatát is – ez a két műfaj egymáshoz való közeledését jelzi, ami a Lied-ben teljesedett ki. Számozott szimfóniáiban feltűnően sokszor felbukkan az énekhang (a Másodikban, a Harmadikban és a Nyolcadikban szólóének és kórus is megszólal, a Negyedikben csak szólista). Ezen művekben az énekes(ek) általában egy-két tételben szólal(nak) meg. A Dal a Földről mind a hat tételében felcsendül a dal.

„Amikor világossá vált számára, hogy ez ismét a szimfónia egy fajtája lehet, a mű gyorsan elnyerte formáját és elkészült” – jegyezte fel Alma Mahler 1908-ban. Ez az árulkodó naplójegyzet igazolja, hogy az eredetileg zenekari dalciklusnak induló művet mégis miért is soroljuk Mahler szimfóniái közé. Mert Mahler zenekarkezelése teljes mértékben szimfonikus, annak ellenére, hogy a hatalmas orkeszter elsődleges feladata mindvégig a dalok hangulatának illusztrálása. A szerkezet megmarad a zeneszerző szimfóniáiban megszokottnak.

Közhelyszerűen ismert, hogy a Nyolcadik szimfónia elkészülte után Mahler ódzkodott több szimfónia komponálásától. Életrajzírói egyetértenek abban, hogy leginkább a mágikus kilences számtól félt, mely számos zeneszerző utolsó szimfóniájának bizonyult addig. A babonás Mahler így inkább elfordult a szimfónia műfajától, de hiába, mert a kézbe vett anyag elkezdte formálni magát, és a komponista végül megint csak szimfóniánál kötött ki.

Érdekes, hogy Hans Bethge kínai versekre készült (nincs rá jobb szó) átköltései miért fogták meg a magánéleti tragédiákon és válságokon éppen áteső zeneszerzőt. Az 1907-es év különösen nehéz volt számára, elveszítette gyermekét, állását föladni kényszerült a bécsi Hofoperben, s ekkor diagnosztizálták a később halálosnak bizonyult szívbetegségét is. Ha a depresszióra amúgy is hajlamos alkotónak valamikor magába kellett volna roskadnia, az éppen ez az időszak volt. A Dal a Földről mégis csöpög az óvatos reménytől, a bizakodástól.

A hat dalból az első öt amolyan karakterszám, melyekben egy adott hangulatot, egy érzést fog meg a szövegíró és a komponista. Jellemző viszont, hogy az utolsó tétel (Der AbschiedA búcsú) hossza – mintegy félóra – annyi, mint az előző öt együttesen. Ugyanakkor a címmel ellentétben (még) nem a világtól való búcsúját hallhatjuk ki ebből a tételből sem, mindössze talán az aggodalmat, a fájdalmat. És persze ott van abban a különösen elvágott (abbahagyott?) fináléban a folytatás levegője is.

A Warner a „Maestro” sorozatban jelentette most meg a Dal Földről 1991-ben, előadásokon rögzített felvételét. Ha a lemez legfőbb értékét egy mondatban kell meghatározni, az a zongorista-karmester mély affinitása Mahler gondolkodása iránt. Daniel Barenboim érzi, és zenekarán, a Chicagói Szimfonikusokon keresztül velünk is éreztetni tudja Mahler világát.

A szólisták kiválasztása nem zajlott ennyire biztos kézzel. Siegfried Jerusalem a játékosan karakteres jeleneteknél még hatásos hangi eszközökkel él, a drámaibb gondolatok azonban tenorján erőltetett hangon, kiabálva szólalnak csak meg. Mahler a legfőbb gondolatokat az altszólista hangján adja közzé – Waltraud Meier mezzója ezúttal számomra túl sterilnek és kívülállónak bizonyult.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"
Audiencia a hangszerek királynőjénél

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Kolonits Klára (ének), Szűcs Máté, Homoki Gábor (brácsa), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű); William Coleman (brácsa); Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
"kamara.huKAMARA.HU – Utas és holdvilág"
kamara.hu/1 - emlék
"A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja"
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) vonósnégyes, op. 18/1
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
LISZT: Die Loreley
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Mignons Lied
CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op. 70
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
DVORÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)