vissza a cimoldalra
2018-04-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1249)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60790)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3977)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11272)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9251)
Élő közvetítések (7045)
Jonas Kaufmann (2211)
Prokofjev, Szergej (101)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1384)
Pantheon (2213)
Franz Schmidt (3109)
Operett, mint színpadi műfaj (3580)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2682)
Astrid Varnay-Hochdramatischer Sopran (83)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (761)
Opernglas, avagy operai távcső... (20069)
Bartók Béla (1881-1945) (207)
A nap képe (2053)
Momus-játék (5472)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4258)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Gondolatok az előadó-művészet rejtelmeiről (Khatia Buniatishvili Liszt-lemeze)
Johanna, 2011-07-29 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Khatia Buniatishvili Liszt-lemeze LISZT:
Liebestraum in A flat major – Notturno, S 541/3
Sonata in B minor, S 178
Mephisto Waltz No.1 S 514
La lugubre gondola, S 200/2
Prelude and Fugue in A minor, S 462/1 (after Bach, BWV 543)

Khatia Buniatishvili – piano

Sony Classical
88697766042

*

Rejtélyes dolog az előadó-művészet. Sokszor eltűnődtem már rajta, vajon mennyire kell egy művészt, egy előadót teljes egészében tekinteni, s mennyire csak magát a művészi produktumot. Festők, képzőművészek esetében persze egyszerű a helyzet, hiszen többnyire a művész nem áll oda a festmény mellé, amikor a közönség a kiállításon bóklászik, a hatást kizárólag az alkotás, a kép éri, vagy nem éri el. Az irodalomban is ugyanez a helyzet, még ha látunk is egy – többnyire igen előnytelen – fotót az íróról, az nem élő, nem mozgó, nem hat ránk különösebben, csak az írott szó az, ami nyomot hagyhat bennünk. De az előadó-művészet, azon belül is a zene, a koncertélmény az már egészen más dolog.

Már zeneiskolás koromban szembekerültem a problémával, hogy voltak olyan gyerekek, akiket jó volt hallgatni, de rossz volt nézni (mert annyira izgultak, vagy olyan furán mozogtak, bármiért), voltak, akiket rossz volt hallgatni, de ezt jól kompenzálták a látvánnyal, mert úgy csináltak, mintha, és persze olyanok is voltak, akiket nézni és hallgatni egyaránt jó volt (vagy épp rossz). Később egyre inkább rá kellett jönnöm, hogy többnyire azok a nyerők, akik el tudják hitetni a látvánnyal azt is, amit valójában nem is hallunk, és sajnos hiába megigéző a hallható rész, ha a látvány nem tetszik. Felnőtt fejjel, koncertlátogatóként is sokszor szembesültem már a ténnyel, hogy a közönség nem tud elvonatkoztatni a látványtól. A szép, határozott, megnyerő külső, a meggyőző „átélés” már félsiker, a többit meg akár szívesen oda is képzeljük.

Sokáig biztos voltam benne, hogy én aztán nem vagyok ilyen. Én nem dőlök be semmiféle álságos „művészkedésnek”. De amikor Khatia Buniatishvili koncertjén ültem, én sem tudtam elszakadni a látvány erejétől. Nem a szépsége volt az, ami megigézett (bár az is lehetett volna), hanem a végtelenül kifejező mozdulatok, testtartások, sőt időnként még a mozdulatlanság is. Az átélés látványa. És ettől nem tudtam elvonatkoztatni egyetlen pillanatra sem. Nem tudom, mi az, amit valóban hallottam, és mi az, ami a látvány hatása volt. Az persze nem vitás, hogy Buniatishvili fantasztikus zongorista, technikája briliáns. De az, amitől az ember lélegzetvisszafojtva ül a székében a koncerten és egy pillanatra sem veszi le a zongoristáról a szemét, az nem a briliáns technikának köszönhető.

Rendkívül izgatott hát, vajon mi az, ami mindebből egy CD-n is érzékelhető. Buniatishvili első szólólemeze egy Liszt-válogatás. Ez kicsit meglepett, ha engem kérdezett volna, hogy miféle lemezzel debütáljon, hát én kapásból Chopint osztottam volna ki neki, de nem kérdezett, inkább a saját vágyait követve Liszt-lemezt készített.
S nem is csak egy CD-t, de egy ajándék DVD-t is rejt a csomag, amelyben betekintést nyerhetünk Buniatishvili különös világába is. Persze Liszt különös világán keresztül. De engem leginkább az a kérdés izgatott, mennyire hat majd a látvány nélkül is az ifjú hölgy művészete.

De sajnos ezt nem sikerült kiderítenem. Az történt ugyanis, hogy amint elkezdtem hallgatni a lemezt, megjelent előttem Khatia Buniatishvili képe, a mozdulatai, az arckifejezése, és gyakorlatilag olyan volt a hatás, mintha a koncertjén ülnék. Így aztán elég nagy az esély rá, hogy nem tudok most sem objektív képet festeni a művésznő zongoristaságáról. De annyit azért mondhatok, hogy dacára annak, hogy ha egyetlen zeneszerzőt kellene választanom, akinek a zenéjét mindenképpen magammal vinném egy lakatlan szigetre, vagy a Marsra, vagy akárhova, az nem Liszt lenne, ennek a lemeznek mégis minden másodpercét élveztem.

Így aztán azt javasolnám azoknak, akik szeretnék tudni, hogyan zongorázik Khatia Buniatishvili, először csak a lemezét hallgassák és véletlenül se nézzék őt, mert ha egyszer látták zongorázni, attól az élménytől már valószínűleg soha nem fognak tudni elvonatkoztatni.

Mindebből a cseppet sem szakszerű lemezajánlóból azért egyvalami nagy valószínűséggel következik: az előadó-művészet nem csupán a hallgatható részből áll. Hogy végtelen sokrétű egység ez, ami igen apró, néha szinte fülön csíphetetlen elemekből áll össze. Jelentéktelennek tűnő dolgokból, amelyek mind-mind részei egy valóban jelentős művész összetéveszthetetlen egyéniségének. Talán ez az, amit úgy hívunk, tehetség…

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest

In Medias Brass Quintet:
Kresz Richárd, Pálfalvi Tamás (trombita), Benyus János (kürt), Sztán Attila (harsona), ifj. Bazsinka József (tuba)
Bazsinka Zsuzsanna (szoprán)
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga, BWV 565
J.S. BACH: Goldberg-variációk, BWV 988 (részletek)
HAYDN: B-dúr divertimento, Hob. II:46
EWALD: 1. (b-moll) kvintett, Op.5
SELMECZI GYÖRGY: Himnuszok II.
SZOKOLAY: Hommage à Bartók
ENRIQUE CRESPO: Amerikai szvit

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Tóth Pál Mátyás (ének), Szabó Sára (hegedű), Gyökér Gabriella (zongora)
"Dálnoky Annamária oratórium és dalének diplomakoncertje"
PURCELL:„Music for a while“ – ária az Oedipus, Théba király című kísérőzenéből
PURCELL: „Sweeter than roses“ – ária a Pausanias, országának árulója című kísérőzenéből
PURCELL: „What can we poor females do?“ – ária
PURCELL: „If music be the food of love“ – ária (harmadik változat)
PURCELL: „If music be the food of love“ – ária (első változat)
HÄNDEL: „Tanti strali al sen mi scocchi“ – duett, HWV 197
SCHUBERT: „Totus in corde lanqueo“ – offertórium, D. 136
R. STRAUSS: Mädchenblumen (Lányvirágok), Op.22
R. STRAUSS: Malven (Mályva), Op.posth.
DVOŘÁK: V národním tónu (Nemzeti hangulatban), Op.73

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Galambos Ádám, Lozsányi Soma és Viszkeleti Júlia karvezetés diplomakoncertje"

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Várdai István (cselló)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
vez.: Kobajasi Kenicsiró
DVOŘÁK: h-moll gordonkaverseny, op. 104, B. 191
DVOŘÁK: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88, B. 163

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Farkas Zsolt (zongora)
Rézangyalok – a Zuglói Filharmónia Rézfúvós Együttese
Vezényel: Horváth Gábor
"Toronyzenétől a Jazz-ig"
BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány
BRAHMS: Három magyar tánc No. 1,5,6
SOSZTAKOVICS: II. zongoraverseny

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Sofia Vasheruk (zongora)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Aldo Sisillo
MUSZORGSZKIJ: Hovanscsina – nyitány
RACHMANINOV: II. c- moll zongoraverseny
BRAHMS: III. F-dúr szimfónia
A mai nap
született:
1812 • Friedrich von Flotow, zeneszerző († 1883)
1891 • Szergej Prokofjev, zeneszerző († 1953)
1931 • Igor Ojsztrah, hegedűművész
1953 • Tokody Ilona, énekes
elhunyt:
1915 • Alexander Szkrjabin, zeneszerző (sz. 1872)
1992 • Olivier Messiaen, zeneszerző (sz. 1908)
2007 • Msztyiszlav Rosztropovics, csellista, karmester (sz. 1927)