vissza a cimoldalra
2019-01-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4186)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3803)
Élő közvetítések (7680)
Pantheon (2294)
Abbado – az ember (154)
A nap képe (2121)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3085)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1571)
Franz Schmidt (3262)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1267)
Jonas Kaufmann (2345)
Momus-játék (5592)
Erkel Színház (9629)
Balett-, és Táncművészet (5595)
Lisztről emelkedetten (938)
Rost Andrea (2037)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (811)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az ősz meséje (Lajtha László vonósnégyesei / III., IV.)
Balázs Miklós, 2011-07-28 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Lajtha: Vonósnégyesek, III.
Lajtha: Vonósnégyesek, IV.
LAJTHA LÁSZLÓ:
Vonósnégyesek – Összkiadás, III., IV.

10. vonósnégyes, No. 10 op. 58
8. vonósnégyes, No. 8 op. 53
6. vonósnégyes, No. 6 op. 36

2. vonósnégyes, No. 2 Op. 7
Zongoraötös (Dramma per musica), Op. 4

Auer Vonósnégyes
Granik Anna – zongora

Hungaroton
HCD 32544, HCD 32545

*

Korai és kései művekkel zárja le mintegy hároméves, nagy vállalkozását az Auer Vonósnégyes: „dobozban van” immár és a nagyközönség számára is hozzáférhető Lajtha László vonósnégyeseinek hangzó összkiadása, kiegészülve a sajátos hangulatú, tartalmas Zongoraötössel (a zongoránál: Granik Anna). Az első két kötetről három éve volt alkalmam beszámolni e lap virtuális hasábjain – nem csekély lelkesedéssel –, a sorozat második fele, azaz a harmadik és a negyedik kötet pedig ez év nyarán nyert utat a fülünkhöz.

Lajtha meglehetősen gazdag vonósnégyes-termése éppen kerek tíz opust kínál, ám érdekes módon ezek legtöbbje az életmű két pólusán, vagyis nagyrészt annak korai szakaszában (1923–30, 1–4. kvartettek), valamint a pálya végéhez közeledve keletkeztek (1950–53, 7–10. kvartettek). A ’30-as és ’40-es évek, úgy tetszik, e tekintetben kevésbé voltak munkásak, mindössze az 5. (1934) és a 6. (1942) vonósnégyes született ebben az időszakban. Ám a szerző halálát követő negyven év nem csupán e kvartettekkel, de jószerivel a mester egész oeuvre-jével elbánt – igen mostohán. Legfeljebb a 10. vonósnégyes lehetett valamelyest ismert a hallgatók előtt, köszönhetően a szerzői ajánlást is bíró Tátrai Kvartett sokat emlegetett lemezének.

Pedig ezer színt és hangulatot, pregnánsan épülő ritmusokat és kalandos úton járó harmóniákat hordoznak ezek a kamaraművek. A 2. kvartett például cseppet sem érezteti korai voltát: megvan benne egy komoly reményekkel induló szerző minden személyes, nagyra törő ambíciója; kellő távolságot tartva a korszak intellektuális-muzikális héroszaitól, Bartóktól, Kodálytól, de szellemében mégsem elkanyarodva tőlük. Lajtha saját, önálló hangja aligha elvitatható: a népi motívumok, a ritmika és a dallaminvenció kreatív, vagyis korántsem szolgai, még kevésbé öncélú vagy pusztán illusztratív felhasználása jellemzi fúgában, indulóban és lírában egyaránt. És bizony tetten érni benne a szerzőjére oly jellemző, mesteri polifon szerkesztést. Lajthát hallhatóan inspirálja, ösztönzi, de mindenekelőtt lelkesíti a népzene, s nagyon is nyugatias, mondhatni európai műzenén felnevelt formakultúrája eszményien keveredik a pentaton dallamvilág „keleti vadságával”.

A Zongoraötös már inkább tetszik vitatható munkának. A harmincéves komponista – noha már a Nemzeti Zenede tanára – első komolyabb szerzeménye a kamarazene terén ez a terjedelmes, szinte bőbeszédű, már-már színpadiasan harsány, s helyenként a groteszk felé forduló kompozíció, mely hol ide, hol oda kap az avantgárd stílusiskolái közt csapongva. A „Dramma per musica” alcím is afféle fontoskodó, mintsem találó cégér. Sok hangjegy, sok hangnem, sok fonák, disszonáns hangzás, nehezen felfejthető rendben összefércelve.

Hanem a 10. vonósnégyes!

Az, kérem, igazi Opus Magnumként szolgálja alkotóját, sőt, szolgálja a magyar zenetörténet legjobb, legnemesebb divertimento-hagyományait. Való igaz, Lajtha vonósnégyeseinek szellemi gyökereit a korai Bartók-kvartettekben, Kodály 1917-es, 2. vonósnégyesében, meg persze a századvég és a századelő francia posztromantikus és impresszionista hagyományában (Franck, Fauré, Debussy, Ravel) kell keresni.

De a 10. vonósnégyes más: sehol ilyen világosan, letisztultan nem hallani a népzenei karakterek ihlető, hovatovább teremtő erejét, önálló hangját, ethoszát. A mű alcíme azért is Erdélyi szvit, vagy – a szerző saját megfogalmazásában – Udvarhelyszéki Suite, hiszen Lajtha hangszeres népi táncmotívumokat alkalmaz végig a darabon. Ez a háromrészes mű, noha formálisan csupán népdalfeldolgozások sorozata, mégis jóval több „rusztikus”, vagy parasztzenei karakterdarabok laza fűzérénél. Elemi erővel hat: sűrű és egységes, mindenekelőtt mozgalmas, friss és üde szerzemény. Bizonyosan a legeredetibb, legszebb vonós kvartett Bartók 6. (1939) és Ligeti 1. vonósnégyese (1954) között. Igazi korszakos műremek, mely az Auer Vonósnégyes interpretációjában Tátraiék után másodízben nyer méltó megszólalást. Hogy mindez elég lesz-e Lajtha életművének egyre sürgetőbb újraolvasásához, még kérdés, az azonban aligha vitatható, hogy döntő lépés lehet afelé.


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rálik Szilvia (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (alt), László Boldizsár (tenor), Cser Krisztián (basszus)
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
Megérthető zene
A zeneirodalom mérföldkövei
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, Op. 125 – 4. Finale


11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Operavizsga Fesztivál
Minioperák
A Ljubljanai Zeneakadémia előadása

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Jekl László (basszus)
Kodály Vonósnégyes
SCHUBERT: Winterreise (dalciklus)
- vonósnégyesre átdolgozta Salgó Tamás

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
Budapesti Vonósok
(koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
MENDELSSOHN: 10. (h-moll) vonósszimfónia
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, Op. 21
MENDELSSOHN: Esz-dúr oktett, Op. 20
A mai nap
született:
1935 • Balassa Sándor, zeneszerző
1951 • Fischer Iván, karmester
elhunyt:
2014 • Claudio Abbado, karmester (sz. 1933)