vissza a cimoldalra
2018-02-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3931)
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1319)
Franz Schmidt (3061)
Operett, mint színpadi műfaj (3513)
Élő közvetítések (6914)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2921)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1202)
Fricsay Ferenc (40)
Lehár Ferenc (617)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2605)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Edita Gruberova (3050)
Momus-játék (5424)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Erkel Színház (8867)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4179)
Balett-, és Táncművészet (5473)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az ősz meséje (Lajtha László vonósnégyesei / III., IV.)
Balázs Miklós, 2011-07-28 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Lajtha: Vonósnégyesek, III.
Lajtha: Vonósnégyesek, IV.
LAJTHA LÁSZLÓ:
Vonósnégyesek – Összkiadás, III., IV.

10. vonósnégyes, No. 10 op. 58
8. vonósnégyes, No. 8 op. 53
6. vonósnégyes, No. 6 op. 36

2. vonósnégyes, No. 2 Op. 7
Zongoraötös (Dramma per musica), Op. 4

Auer Vonósnégyes
Granik Anna – zongora

Hungaroton
HCD 32544, HCD 32545

*

Korai és kései művekkel zárja le mintegy hároméves, nagy vállalkozását az Auer Vonósnégyes: „dobozban van” immár és a nagyközönség számára is hozzáférhető Lajtha László vonósnégyeseinek hangzó összkiadása, kiegészülve a sajátos hangulatú, tartalmas Zongoraötössel (a zongoránál: Granik Anna). Az első két kötetről három éve volt alkalmam beszámolni e lap virtuális hasábjain – nem csekély lelkesedéssel –, a sorozat második fele, azaz a harmadik és a negyedik kötet pedig ez év nyarán nyert utat a fülünkhöz.

Lajtha meglehetősen gazdag vonósnégyes-termése éppen kerek tíz opust kínál, ám érdekes módon ezek legtöbbje az életmű két pólusán, vagyis nagyrészt annak korai szakaszában (1923–30, 1–4. kvartettek), valamint a pálya végéhez közeledve keletkeztek (1950–53, 7–10. kvartettek). A ’30-as és ’40-es évek, úgy tetszik, e tekintetben kevésbé voltak munkásak, mindössze az 5. (1934) és a 6. (1942) vonósnégyes született ebben az időszakban. Ám a szerző halálát követő negyven év nem csupán e kvartettekkel, de jószerivel a mester egész oeuvre-jével elbánt – igen mostohán. Legfeljebb a 10. vonósnégyes lehetett valamelyest ismert a hallgatók előtt, köszönhetően a szerzői ajánlást is bíró Tátrai Kvartett sokat emlegetett lemezének.

Pedig ezer színt és hangulatot, pregnánsan épülő ritmusokat és kalandos úton járó harmóniákat hordoznak ezek a kamaraművek. A 2. kvartett például cseppet sem érezteti korai voltát: megvan benne egy komoly reményekkel induló szerző minden személyes, nagyra törő ambíciója; kellő távolságot tartva a korszak intellektuális-muzikális héroszaitól, Bartóktól, Kodálytól, de szellemében mégsem elkanyarodva tőlük. Lajtha saját, önálló hangja aligha elvitatható: a népi motívumok, a ritmika és a dallaminvenció kreatív, vagyis korántsem szolgai, még kevésbé öncélú vagy pusztán illusztratív felhasználása jellemzi fúgában, indulóban és lírában egyaránt. És bizony tetten érni benne a szerzőjére oly jellemző, mesteri polifon szerkesztést. Lajthát hallhatóan inspirálja, ösztönzi, de mindenekelőtt lelkesíti a népzene, s nagyon is nyugatias, mondhatni európai műzenén felnevelt formakultúrája eszményien keveredik a pentaton dallamvilág „keleti vadságával”.

A Zongoraötös már inkább tetszik vitatható munkának. A harmincéves komponista – noha már a Nemzeti Zenede tanára – első komolyabb szerzeménye a kamarazene terén ez a terjedelmes, szinte bőbeszédű, már-már színpadiasan harsány, s helyenként a groteszk felé forduló kompozíció, mely hol ide, hol oda kap az avantgárd stílusiskolái közt csapongva. A „Dramma per musica” alcím is afféle fontoskodó, mintsem találó cégér. Sok hangjegy, sok hangnem, sok fonák, disszonáns hangzás, nehezen felfejthető rendben összefércelve.

Hanem a 10. vonósnégyes!

Az, kérem, igazi Opus Magnumként szolgálja alkotóját, sőt, szolgálja a magyar zenetörténet legjobb, legnemesebb divertimento-hagyományait. Való igaz, Lajtha vonósnégyeseinek szellemi gyökereit a korai Bartók-kvartettekben, Kodály 1917-es, 2. vonósnégyesében, meg persze a századvég és a századelő francia posztromantikus és impresszionista hagyományában (Franck, Fauré, Debussy, Ravel) kell keresni.

De a 10. vonósnégyes más: sehol ilyen világosan, letisztultan nem hallani a népzenei karakterek ihlető, hovatovább teremtő erejét, önálló hangját, ethoszát. A mű alcíme azért is Erdélyi szvit, vagy – a szerző saját megfogalmazásában – Udvarhelyszéki Suite, hiszen Lajtha hangszeres népi táncmotívumokat alkalmaz végig a darabon. Ez a háromrészes mű, noha formálisan csupán népdalfeldolgozások sorozata, mégis jóval több „rusztikus”, vagy parasztzenei karakterdarabok laza fűzérénél. Elemi erővel hat: sűrű és egységes, mindenekelőtt mozgalmas, friss és üde szerzemény. Bizonyosan a legeredetibb, legszebb vonós kvartett Bartók 6. (1939) és Ligeti 1. vonósnégyese (1954) között. Igazi korszakos műremek, mely az Auer Vonósnégyes interpretációjában Tátraiék után másodízben nyer méltó megszólalást. Hogy mindez elég lesz-e Lajtha életművének egyre sürgetőbb újraolvasásához, még kérdés, az azonban aligha vitatható, hogy döntő lépés lehet afelé.


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Újpesti Kulturális Központ

"zeneDéLELŐTT óvodás bérlet 3. előadás"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola hangversenye"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

a Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance hallgatói és tanárai
"Reconnections 2018 zárókoncert"
A Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance kamaraworkshopja
ZVI AVNI: Five Pantomimes
ELI KORMAN: Rebellion and Repression
BARTÓK: Kontrasztok (BB 116)
DOBRI DÁNIEL: States of Matter
MENDELSSOHN: Esz-dúr oktett, Op.20
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Ránki Dezső (zongora)
Szabóki Tünde, Bódi Marianna, Megyesi Zoltán, Cser Péter (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
"Flow"
BACH: g-moll zongoraverseny BWV 1058,
BACH: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
HAYDN: Paukenmesse Hob.XXII:9
A mai nap
történt:
1816 • A sevillai borbély bemutatója (Róma)
született:
1953 • Riccardo Chailly, karmester
elhunyt:
1626 • John Dowland, zeneszerző (sz. 1563)
1961 • Percy Grainger, zeneszerző (sz. 1882)
1963 • Fricsay Ferenc, karmester (sz. 1914)
1969 • Ernest Ansermet, karmester (sz. 1883)
1996 • Toru Takemitsu, zeneszerző (sz. 1930)