vissza a cimoldalra
2020-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5978)
Momus-játék (5794)
Élő közvetítések (8406)
Franz Schmidt (3540)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4692)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7323)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1874)
Belcanto (942)
Joan Sutherland - La Stupenda (117)
Operett, mint színpadi műfaj (4233)
Opernglas, avagy operai távcső... (20416)
Pantheon (2540)
Simándy József - az örök tenor (644)
Kolonits Klára (1161)
Erkel Színház (10543)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az ősz meséje (Lajtha László vonósnégyesei / III., IV.)
Balázs Miklós, 2011-07-28 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Lajtha: Vonósnégyesek, III.
Lajtha: Vonósnégyesek, IV.
LAJTHA LÁSZLÓ:
Vonósnégyesek – Összkiadás, III., IV.

10. vonósnégyes, No. 10 op. 58
8. vonósnégyes, No. 8 op. 53
6. vonósnégyes, No. 6 op. 36

2. vonósnégyes, No. 2 Op. 7
Zongoraötös (Dramma per musica), Op. 4

Auer Vonósnégyes
Granik Anna – zongora

Hungaroton
HCD 32544, HCD 32545

*

Korai és kései művekkel zárja le mintegy hároméves, nagy vállalkozását az Auer Vonósnégyes: „dobozban van” immár és a nagyközönség számára is hozzáférhető Lajtha László vonósnégyeseinek hangzó összkiadása, kiegészülve a sajátos hangulatú, tartalmas Zongoraötössel (a zongoránál: Granik Anna). Az első két kötetről három éve volt alkalmam beszámolni e lap virtuális hasábjain – nem csekély lelkesedéssel –, a sorozat második fele, azaz a harmadik és a negyedik kötet pedig ez év nyarán nyert utat a fülünkhöz.

Lajtha meglehetősen gazdag vonósnégyes-termése éppen kerek tíz opust kínál, ám érdekes módon ezek legtöbbje az életmű két pólusán, vagyis nagyrészt annak korai szakaszában (1923–30, 1–4. kvartettek), valamint a pálya végéhez közeledve keletkeztek (1950–53, 7–10. kvartettek). A ’30-as és ’40-es évek, úgy tetszik, e tekintetben kevésbé voltak munkásak, mindössze az 5. (1934) és a 6. (1942) vonósnégyes született ebben az időszakban. Ám a szerző halálát követő negyven év nem csupán e kvartettekkel, de jószerivel a mester egész oeuvre-jével elbánt – igen mostohán. Legfeljebb a 10. vonósnégyes lehetett valamelyest ismert a hallgatók előtt, köszönhetően a szerzői ajánlást is bíró Tátrai Kvartett sokat emlegetett lemezének.

Pedig ezer színt és hangulatot, pregnánsan épülő ritmusokat és kalandos úton járó harmóniákat hordoznak ezek a kamaraművek. A 2. kvartett például cseppet sem érezteti korai voltát: megvan benne egy komoly reményekkel induló szerző minden személyes, nagyra törő ambíciója; kellő távolságot tartva a korszak intellektuális-muzikális héroszaitól, Bartóktól, Kodálytól, de szellemében mégsem elkanyarodva tőlük. Lajtha saját, önálló hangja aligha elvitatható: a népi motívumok, a ritmika és a dallaminvenció kreatív, vagyis korántsem szolgai, még kevésbé öncélú vagy pusztán illusztratív felhasználása jellemzi fúgában, indulóban és lírában egyaránt. És bizony tetten érni benne a szerzőjére oly jellemző, mesteri polifon szerkesztést. Lajthát hallhatóan inspirálja, ösztönzi, de mindenekelőtt lelkesíti a népzene, s nagyon is nyugatias, mondhatni európai műzenén felnevelt formakultúrája eszményien keveredik a pentaton dallamvilág „keleti vadságával”.

A Zongoraötös már inkább tetszik vitatható munkának. A harmincéves komponista – noha már a Nemzeti Zenede tanára – első komolyabb szerzeménye a kamarazene terén ez a terjedelmes, szinte bőbeszédű, már-már színpadiasan harsány, s helyenként a groteszk felé forduló kompozíció, mely hol ide, hol oda kap az avantgárd stílusiskolái közt csapongva. A „Dramma per musica” alcím is afféle fontoskodó, mintsem találó cégér. Sok hangjegy, sok hangnem, sok fonák, disszonáns hangzás, nehezen felfejthető rendben összefércelve.

Hanem a 10. vonósnégyes!

Az, kérem, igazi Opus Magnumként szolgálja alkotóját, sőt, szolgálja a magyar zenetörténet legjobb, legnemesebb divertimento-hagyományait. Való igaz, Lajtha vonósnégyeseinek szellemi gyökereit a korai Bartók-kvartettekben, Kodály 1917-es, 2. vonósnégyesében, meg persze a századvég és a századelő francia posztromantikus és impresszionista hagyományában (Franck, Fauré, Debussy, Ravel) kell keresni.

De a 10. vonósnégyes más: sehol ilyen világosan, letisztultan nem hallani a népzenei karakterek ihlető, hovatovább teremtő erejét, önálló hangját, ethoszát. A mű alcíme azért is Erdélyi szvit, vagy – a szerző saját megfogalmazásában – Udvarhelyszéki Suite, hiszen Lajtha hangszeres népi táncmotívumokat alkalmaz végig a darabon. Ez a háromrészes mű, noha formálisan csupán népdalfeldolgozások sorozata, mégis jóval több „rusztikus”, vagy parasztzenei karakterdarabok laza fűzérénél. Elemi erővel hat: sűrű és egységes, mindenekelőtt mozgalmas, friss és üde szerzemény. Bizonyosan a legeredetibb, legszebb vonós kvartett Bartók 6. (1939) és Ligeti 1. vonósnégyese (1954) között. Igazi korszakos műremek, mely az Auer Vonósnégyes interpretációjában Tátraiék után másodízben nyer méltó megszólalást. Hogy mindez elég lesz-e Lajtha életművének egyre sürgetőbb újraolvasásához, még kérdés, az azonban aligha vitatható, hogy döntő lépés lehet afelé.


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Liszt-kukacok Akadémiája – Zenélő természet

17:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

A Jeruzsálemi és a Budapesti Zeneakadémia növendékei
"Reconnections koncert"
MENDELSSOHN: c-moll zongoranégyes, op. 1
Omer Yaari (zongora), Salko Lekic (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (gordonka)
POULENC: Szextet zongorára és fúvósokra
Omer Yaari (zongora), Szabady Ildikó (fuvola), Ács Anna (oboa), Yehiel Lock (klarinét), Hezi Nir (kürt), Daniel Luria (fagott)
JOLIVET: Linos dala
Dávid Boglárka (fuvola), Talia Herzlich (hegedű), Soós Előd (brácsa), Michal Korman (gordonka), Tamar Frenkel (hárfa)
TZVI AVNI: Fúvósötös
Dávid Boglárka (fuvola), Ács Anna (oboa), Sándor Norbert (klarinét), Hezi Nir (kürt), Daniel Luria (fagott)
RICHARD STRAUSS: Capriccio - szextet
Varga Oszkár, Jan Lichuid (hegedű), Sztojka Zoltán, Alexis Pelton (brácsa), Csőke Flóra, Tomasz Máté(gordonka)

18:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Aida

18:00 : Budapest
Fuga

Miranda Liu (hegedű), Borbély László (zongora)
„Vendégségben a FUGÁban” sorozat
BEETHOVEN: G-dúr szonáta, Op. 96
BEETHOVEN: a-moll szonáta, Op. 23
BEETHOVEN: c-moll szonáta, Op. 30

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Óbudai Danubia Zeneka
vezényelnek: Holly Hyun Choe, Joanna Slusarczyk és a mesterkurzus kiválasztott karmesterei
"Hogyan vezényeljünk kamaraegyüttest?"
YOON: Theaterleben – ősbemutató
SCHÖNBERG: Verklärte Nacht, Op. 4
MARINO: AUTORITRATTO – ősbemutató
PANISELLO: Chamber Concerto – magyarországi bemutató

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Venti Chiavi Gitártrió
"Nemzetek Zenéi Három Gitáron"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Minya Flóra (zongora)
Paulik Lídia (hegedű), Zheng Yuan Qi (gordonka)
"Gradus Ad Publicum"
J.S. BACH-F. BUSONI: Ich ruf zu dir
J.S. BACH: Esz-dúr francia szvit
MENDELSSOHN: Variations sérieuses
J.S. BACH-F. BUSONI: Nun komm der Heiden Heiland
MENDELSSOHN: d-moll trió

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Authentic Quartet
"XVIII.századi vonós kamarazene korabeli hangszereken"
válogatás J. G. Werner fúgáiból, I. Pleyel, F. Krommer, J. Wölfl és J. Haydn vonósnégyeseiből




19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vagyim Repin (hegedű), Balázs János (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
"Cziffra Fesztivál 2020 - Gálakoncert és Díjátadó"
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
CSAJKOVSZKIJ: Valse-Scherzo, op. 34
CSAJKOVSZKIJ: Lenszkij áriája az Anyegin című operából
RAVEL: Tzigane
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Camille Thomas (cselló), Langer Ágnes (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DOHNÁNYI: Ruralia Hungarica, op. 32b
BARTÓK: I. rapszódia, Sz. 86, BB 94b
BARTÓK: II. rapszódia, Sz. 89, BB 96b
BUTTERWORTH: A Shropshire Lad
ELGAR: Csellóverseny
16:00 : Győr
Egyetemi Hangversenyterem (Zsinagóga)

a Győri Filharmonikus Zenekar művészei.
Művészeti vezető: Berkes Kálmán
BEETHOVEN: F-dúr „Razumovszkij” vonósnégyes, op. 59, No. 1
RAVEL: Szonáta hegedűre és csellóra
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)