vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3943)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2170)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (628)
Élő közvetítések (6920)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1203)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4181)
Palcsó Sándor (203)
Operett, mint színpadi műfaj (3522)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Simándy József - az örök tenor (516)
Komlóssy Erzsébet (35)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1321)
Franz Schmidt (3062)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Vastagon beburkolózva (Sass Sylvia: Az angyalok bűvöletében)
- zéta -, 2011-07-27 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat
Sass Sylvia: Az angyalok bűvöletében

SASS SYLVIA: Az angyalok bűvöletében
136 oldal
2850 Ft
Ursus Libris Kiadó

*

„Barangolás városok és szerepek között… lassú léptek, a megnyíló felismerés felé. Idő mozaikból összerakott ars poétika, vagy csak egyszerűen séta, a Múlt porladó kövein. Örök vágyakozás, a szüntelen megújulás felé…” – olvashatjuk Sass Sylvia nemrég megjelent könyvének hátsó borítóján. A szöveg fölött pedig a művésznő fotója. Egy templom előtt áll, egy jó vastag kendővel alaposan beburkolózva. Ez amolyan mottója is lehetne a könyvnek: csak semmi kitárulkozás, Sass Sylvia tovább őrzi titkait.

Ettől még a barangolás, a séta még nagyon is valós maradt. Mert Sass Sylvia könyve, Az angyalok bűvöletében egy közelmúltban lezajló római utazás nyomán készült, visszaemlékezve a pálya főbb helyszíneire és állomásaira, kicsit mesterkélten bemutatva egy-egy szerep főbb gondolatait. Néha átugrik egy másik városra, egy másik szerepre, egy másik kedves kollégára.

Emlékszem Sass Sylvia külföldre távozása (akkor disszidálásnak hívtuk) utáni legelső pesti előadására az Erkel Színházban. Talán legnagyobb szerepében lépett föl. Mi tagadás, csúnyán indult az este: a közönség egy része Tosca első hangjainál („Mario, Mario!”) pfujolni és fütyülni kezdett. De Sass meg sem rezdült, így az előadás folytatódott, s a zajongók szép lassan elcsitultak. A harc az első szünetben folytatódott, amikor a címszereplő a fantasztikus első felvonás után először jött ki egyedül meghajolni. Azóta sem hallottam olyan vegyes tetszésnyilvánítást (még a tavalyelőtti Fidelio-premieren sem). Sass meg csak állt a függöny előtt a fütty- és tapsorkánban moccanatlanul, egyenes derékkal, mélyen belenézve a publikum szemébe. Majd úgy másfél perc múlva (ha van alkalmuk, próbálják ki, milyen hosszú idő ilyen szituációban), amikor már csak a rajongás hangjai hallatszottak, lassan, nagyon lassan, végtelenül lassan meghajolt. A gyáván kapituláló ellenzék maradéka még Tosca imája után is próbálkozott, s akkor Sass bevitte a végső – már nem is igazán lovagias – csapást: az olasz nyelvű előadáson belül magyarul ismételte meg a híres áriát.

Azért meséltem el a régi történetet, mert pontosan példázza, hogy valójában milyen nagy énekesnő és milyen jelentős színpadi jelenség, mekkora egyéniség volt Sass Sylvia. Aki csak jóval későbbi fellépéseiből, netán az utóbbi évek koncertjeiből vagy csupán felvételről ismeri őt, nem kaphat valós képet művészetéről.

Ugyanakkor, ha az üstökösszerű karrier legfőbb mozgatóiról akarunk értesülni, azt – úgy tűnik – nem a művésznőtől kell várnunk. Nekünk be kell érnünk azokkal a morzsákkal, amiket egyebek mellett ebben a könyvecskében találunk. Azokból, meg a tényekből türelmesen összerakosgathatjuk a hatalmas puzzle-t. Hogy tudjuk: az olyan akciók, mint próba nélkül beugrani Lady Macbethként egy ismeretlen rendezésbe és ismeretlen partnerekkel, vagy egy hét alatt megtanulni egy új szerepet és elénekelni a milánói Scalában (Angelica nővér), alkalmanként hány millió idegsejtet öl ki még a legrákészültebb énekesekből is. Hogy ezt a pályát, mint másoknál is láttuk, a mégoly kiegyensúlyozott magánélet sem óvja a kudarcoktól, de a magány kifejezetten árt neki. S hogy annak idején ennek a huszonéveinek elején járó lánynak a szakma mindezen nehézségével egyedül kellett szembenéznie odakint az ordas nagyvilágban, legyünk egyszerre valósak és képletesek: a prédára éhes farkasok között. Adott esetben szembeszállni a leghíresebb dirigensekkel, a „nem Maestro, nekem ez még korai lenne” kezdetű mondatokkal. Nőként, lányként, huszonévesként.

Ha ma bárki vitát kezdeményez Sass Sylvia pályájának rövidsége okán, annak tisztában kell lennie azzal, hogy az adott körülmények között bárki (ide mindenki nyugodtan helyettesítse be kedvenc művészét) éppoly gyorsan (vagy még gyorsabban) elbukott volna. Amikor a ma felkent zeneigazgatói, operadirektorai vagy miniszteri biztosai a társulati lét megszüntetése mellett törnek vadul és átgondolatlanul lándzsát, tudniuk kell(ene), hogy a buta döntés a tehetséges énekesek tucatjait fogja majd az elkövetkezendő években Sasséhoz hasonló ívű és hosszúságú pályára rátenni. Amikor nincs mérlegelési lehetőségük, hiszen a kényszer nagy úr, akár a pályát veszélyeztető döntések is hamar megszülethetnek. Soroljam az elmúlt évtized példáit?

Aki a pályája első bő évtizedében tapsolhatott Sass Sylviának, azt hiszem, tisztelettel adózik a rövid pálya sikereinek, amit e könyv segít felidézni. Sass méltó partnere lehetett a legnagyobbaknak, erről is szólnak a könyvben olvasható rövid történetecskék, egy-egy szerep vagy helyszín kapcsán.

Jó lett volna még egy olvasószerkesztő is az Ursus Librisnél, aki lebeszéli a művésznőt a dedikáció, az ajánlás és a mottó valamelyikéről (vagy akár kettőről is, mert a három együtt már túlzásnak tűnik ilyen aprócska kötetben). Egy aprólékos lektor, aki felhívja a figyelmet, hogy nem szerencsés, ha egy könyvön belül ilyen sokszor fordul elő „az egyik legkedvesebb kollégám” vagy a „nagyon megviselt halála” szófordulat, s még néhány hasonló apróság tekintetében gondosan végigolvassa a kötetet.

Az amúgy szép kivitelű könyvecskét a művésznő pályájáról, előadásairól és partnereiről készült képek teszik teljessé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)