Bejelentkezés Regisztráció

Külföldön

Kisváros, nagy nevek (A Piteåi Zenei Fesztivál zárókoncertje)

2011-07-14 15:28:10 Heiner Lajos

A piteåi hangversenyterem 2011. július 10.
Piteå, Svédország
Piteåi Zenei Fesztivál, zárókoncert

*

Norbotten Svédország legészakibb megyéje, területe nagyjából Magyarországnyi, lakosainak száma mintegy 250 000.
A huszonezres lélekszámú Piteå a délkeleti csücsökben található, és Észak-Európa egyik legmodernebb hangversenytermével büszkélkedhet.
A nagyteremben – teljes kihasználtság mellett – 721 néző fér el. Úgy ez, mint az ún. "Black Box", a kisebbik terem a legmodernebb technikával felszerelt, variálható akusztikával, hang- és videofelvételek készítésére alkalmas berendezésekkel (nem véletlenül – hiszen a szomszédos főiskolán hangmérnöki diploma is szerezhető). S ami cseppet sem mellékes: az épület pazar külső és belső megjelenése. (Részletek: www.acusticum.com).

A zeneakadémia júliusi kurzusait koncertek színesítették – a záróhangversenyt láthattam-hallhattam.
Sajnos, az egyik vendégprofesszor, Zakhar Bron órákkal a rendezvény kezdete előtt mondta le fellépését, tanítványa, a 24 esztendős Brendan Shea ugrott be helyette.
Látható-hallható elfogultsággal, izgalommal játszotta Brahms d-moll szonátájának első és második tételét. Bizonyára nem segítette Irina Vinogradova rendkívül határozott, maszkulin zongorajátéka sem. Aztán a harmadik tételben már némi életjelek is mutatkoztak, a Presto agitato pedig jelzésének megfelelően szólalt meg.
Hogy Shea karrierjére érdemes lesz odafigyelni, azt a ráadás, Sarasate Zapateadója sugallta, vastapsot kiváltó, virtuóz interpretációt hallottunk.

Johann Sebastian Bach 5. (c-moll) csellószvitjét Truls Mørk játszotta.
Nomen est omen, Mørk hangszere szinte démoni sötétséggel szól (amúgy egy 1723-as Domenico Montagnana, becsült értéke kb. 450 millió Ft).
A művész intonációja kristálytiszta, az előadás talán szárazabb, objektívebb, mint Rosztropovicsnál (EMI).

Szünet után Lars-Erik Larsson Förklädd gud, azaz Isten álruhában című darabja hangzott el.
Feltételezem, hogy Larsson (1908–86) zenéje nem tartozik a Momus olvasóinak mindennapi zenei betevői közé, így pár szót a komponistáról.
Stockholmban, Bécsben és Lipcsében tanult, tanárai közé tartozott Alban Berg is. Jelentős pozíciókat tudhatott magának (Svéd Rádió, Stockholmi Zeneakadémia, Uppsalai Egyetem).
Az Isten álruhában talán legnépszerűbb opusa, szoprán és bariton hangra, kórusra, zenekarra, narrátor közreműködésével.

Hogy milyen is ez a félórás mű?
Végy egy darab Sibeliust, öntsd nyakon némi Mahlerrel, ízesítsd Richard Strauss-szal, csempéssz bele ál-folklórt.
Jellegtelen, eklektikus darab. Az egyik kórusrészletnél a "Mint a mókus" is eszembe villant.
Úgy tűnik, Larsson a svédek Dohnányi Ernője.
Hihetetlen popularitását talán az magyarázza, hogy a legtöbb svéd komolyzenei mű még ennél is gyengébb – hiába, itt nem élt egy Grieg, egy Sibelius, de még egy Nielsen sem.
No meg talán az is, hogy fogyasztása nem igényel digesztívumot, bár nyilvánvalóan nem eredményez kortikális teltségérzést sem.

Az előadás (Erik Westberg irányította saját kórusát, és az Akadémia ad hoc, főleg fiatalokból álló kamarazenekarát) korrekt volt, Marianne Hellgren Staykov szopránjával és Ulf Lundmark baritonjával, sajnálatos, hogy a narrátor, Görel Crona technikai erősítésért folyamodott – úgy hiszem, a remek akusztika egy ismert prózai színész számára elegendő lett volna ahhoz, hogy ne mikrofonba beszéljen.

Ráadásként egy svéd zsoltár, tényleg megkapóan megszólaltatva.

A végén csak halkan jegyzem meg ismét: Piteåban mintegy huszonháromezren élnek…

A Piteåi Zenei Fesztivál zárókoncertje

(Köszönetünket fejezzük ki a Fesztivál Sajtóosztálya munkatársának, Ylva Hannusnak a beszámoló létrejöttéhez nyújtott segítségéért, valamint Bordás Pálnak a fotókért.)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.