vissza a cimoldalra
2019-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

modern eszement rendezesek (321)
Operett, mint színpadi műfaj (4082)
Jonas Kaufmann (2443)
Élő közvetítések (8206)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2683)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4417)
Lisztről emelkedetten (971)
Juan Diego Flórez (743)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3461)
Erkel Színház (10342)
Kedvenc magyar operaelőadók (1146)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (993)
Momus társalgó (6355)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1782)
Franz Schmidt (3438)
Ilosfalvy Róbert (863)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Liszt-unokák és dédunokák (Dohnányi, Bartók, Fischer, Kentner és Cziffra Lisztet játszik)
- zéta -, 2011-06-27 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Hungarian Pianists play Liszt Dohnányi, Bartók, A. Fischer, L. Kentner, Cziffra play LISZT

Ernő Dohnányi, Béla Bartók, Annie Fischer, Lajos Kentner, György Cziffra - piano

Hungaroton
HCD 32704

*

Liszt-év van. Gyaníthatóan még számos CD lát majd napvilágot a Mester alkotásaiból szemezgetve. A Hungaroton most egy érdekesnek tűnő alapötletet karolt föl. Egy csokrot jelentettek meg Liszt zongoraműveiből, ami önmagában még nem szokatlan, azonban az archív felvételeket egy különlegesség kapcsolja össze: valamennyi előadó tanára Liszt-tanítvány, vagy annak a tanítványa volt.

Azt gondolom, nem kell hosszabb lére ereszteni, hogy Liszt Ferenc nemcsak mint komponista, hanem mint előadó is milyen nagy hatást tett kortársaira. Elég arra gondolni, hogy a zongoravirtuóz Liszt honosította meg a "világjáró pianista" prototípusát. Hogy bizonyíthatóan ő volt a legelső előadó, akiért előadótermek megteltek. Nem a művekért vagy a zeneszerzőkért, mint korábban, hanem érte, az elérhetetlen, a körülrajongott, a szinte misztikus magasságba emelkedő szupersztárért. Akinek frizurája, öltözéke, viselkedése éppúgy iskolát teremtett, mint zongorista képességei.

Liszt zongorázásáról, ha felvétel nem is, de néhány följegyzés szerencsére megmaradt. Még a hírhedt kritikus, a sokakat az őrületbe kergető Eduard Hanslick is rajongva írt róla: "Hátravetett feje valósággal jupiteri. Szeme olykor megvillan sűrű szemöldöke alatt; jellegzetesen felfelé görbülő szája széle olykor még magasabbra, szelíd mosolyra húzódik. [...] A hallgatóság tapsolt, kiabált, éljenzett, felállva fáradhatatlanul újra és újra visszahívta a mestert. [...] Valóban az istenek kegyeltje!" Hanslick azért feljegyzett a zongorázásáról is néhány sort: "Játéka szabad, költői, fantáziadús árnyalatokban bővelkedő és ugyanakkor nemes, művészi nyugalom jellemzi."

Liszt nemcsak előadóként, hanem tanárként is az "istenek kegyeltje" lehetett. Hosszú pályája során szinte mindvégig tanítványok és növendékek kísérték, olykor rajongva segítették, máskor meg rajongásukkal akadályozták a mindennapi élet során, amit ő többnyire sztoikus nyugalommal fogadott. Ezek a növendékek inkább önmaguk választották életük néhány esztendejére társul Lisztet, de voltak hivatalos tanítványai is. Magyar szemmel egyik főműve a később nevét felvevő (akkor még: Magyar Királyi) Zeneakadémia létrehozása volt, ahol az alapítástól, 1875-től egészen haláláig, 1886-ig folyamatosan közreműködött a zongora tanszak életében. Egyik legjelentősebb hazai tanítványa Thomán István volt, aki később szintén a Zeneakadémia falai között oktatott. Thomán-tanítvány volt egyebek mellett Dohnányi Ernő és Bartók Béla is, akik így - tanítványi értelemben - Liszt-unokáknak is tekinthetők. S ha vannak "unokák", akkor vannak "dédunokák" is. Dohnányi-növendék volt Fischer Annie, s Thomán más tanítványainál, Székely Arnoldnál, illetve Keéri-Szántó Imrénél tanult Kentner Lajos, valamint Cziffra György is.

Lemezünkön ezen öt művész játszik Lisztet. Persze, ez az unokás, dédunokás hasonlat picit sántít, de azért mégis megsejthetünk valamit, milyen is lehetett az a Liszt-iskola. De, mint minden tematikus összeállítás, ez a CD is félreviszi a hallgatót.

Mert vajon valós képet kapunk-e egy 79 éves pianista felvételét hallva a művész életpályájáról? Aligha, Dohnányi Ernővel az emigráció éveiben rögzített Desz-dúr consolation csak arra jó, hogy meghalljuk, hogy ez a művész valaha tudott zongorázni. Persze, ez most kissé cinikusan hangzik. De tényleg, Dohnányi körülbelül úgy játszik, ahogy egy több évtizede visszavonult focista egy öregfiúk meccsen. Kedvesen, de már csak a játék öröméért beöltözve, tét nélkül. Van még néhány szép csele, ügyesen is veszi le a labdát, de a hosszabb átadásokat már nem éri el, ilyenkor mosolyogva széttárja a karjait. Dohnányi sem lehetett maradéktalanul elégedett, az utolsó hanggal szinte egy időben (azaz kivághatatlanul) csukja le a hangszer fedelét.

Nem járt sokkal jobban Bartók Béla sem. Bár a Zarándokévek III. kötetének utolsó tételét (Emeljétek fel szíveiteket!) aktív időszakában, 1936-ban rögzítették, a hamis zongora és a (mai füllel) nem kielégítő technika kevéssé teszi a felvételt emlékezetessé. Gyanítom, van Bartók Liszt-játékáról szerencsésebb felvétel is.

Kettejük pár perces részleteivel szinte összehasonlíthatatlan Fischer Annie 1953-ban (azaz az abszolút csúcson) készült felvétele, a több mint félórás h-moll szonáta. Fischer Annie amúgy 1933-ban, az I. Liszt-verseny megnyerését pont a h-moll szonáta előadásának köszönhette. A Magyar Rádióban rögzített 20 évvel későbbi felvétel szépen példázza a művésznő grandiózus és szenvedélyes formálására való hajlamát, kiegyenlített billentését éppúgy, mint a komponista Lisztre oly jellemzően szabad hangvétel virtuóz elsajátítását is.

Kentner Lajos az említett 1933-as Liszt-verseny bronzérmese volt. (Maga a vetélkedő is megérne egy misét, hiszen a mai operaházi perpatvarok simán elbújhatnak a verseny kavarta korabeli sajtóviták mögött - de erről majd egy más alkalommal.) Kentner néhány évvel később Londonba költözött, és világszerte nagy propagátora volt Liszt zongoraműveinek. Virtuózan elegáns és kifinomultan csillogó technikáját remekül példázza a CD-n szereplő három rövid és karakteres részlet, az Erdőzsongás, a Manók tánca, valamint a Paganini nyomán készült híres La Campanella.

A lemezt a méltán világsikert befutott Cziffra György öt remek felvétele zárja. Ha Liszt pianista alkotóműhelyét röviden kéne bemutatni, akkor a Nagy kromatikus galopp, a Villa d'Este szökőkútjai és a 15. Magyar rapszódia biztos helyet kapnának benne. A mellettük található 6. Magyar rapszódia és az 1. Elfelejtett keringő már csak Cziffra elképesztő technikai képességeinek és virtuozitásának, drabális billentéstechnikájának és ugyanakkor mégis kifinomult hangzásképének bemutatásával fogja meg a hallgatót.

Öt kiváló pianista az elmúlt századból. Így játszottak ők a Mestertől!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Csamangó Blanka (klarinét), Persányi Zsófia (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior" Őszi színekben
BRAHMS: f-moll szonáta brácsára és zongorára, op. 120, No. 1

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Mocsári Károly (zongora)
"Emlékkoncert Liszt Ferenc 208. születésnapján"
LISZT: 16. magyar rapszódia
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles
LISZT: h-moll szonáta
A koncert előtt fél órával, 17.30-kor emléktábla koszorúzás a Régi Zeneakadémia Andrássy úti falánál.

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Komáromi Márton, Borka Ákos (ének), Fülöp Andrea (zongora)
SCHUBERT: A tánc D. 826, Tavaszi üdvözlet, D. 686, Az ifjú apáca, D. 828, Megszentelt napok, D. 763, Fény és szerelem, D. 352, Atlasz, D. 957, Éj és álmok, D. 827, Himnusz a végtelenhez, D. 232
BRAHMS: Vasárnap, op. 47, No. 3., Üzenet, op. 47, No. 1, Májusi éj, op. 43, No. 2, Az ajtó előtt, op. 28, No. 2, Kék szemed, op. 59, No. 8, Négy kvartett, op. 92

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rohmann Ditta (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény
LIGETI: Csellóverseny
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Juan Diego Florez
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez.: Jader Bignamini
VERDI: A végzet hatalma – Nyitány
Rigoletto – “Questa o quella”
Rigoletto – “Ella mi fu rapita…. Parmi veder le lagrime…. Possente amor mi chiama”
A pünkösdi királyság – Nyitány
Attila – “Oh dolore!”
A lombardok – “La mia letizia infondere… Come poteva un angelo”
A két Foscari – “Brezza del suol natio… Dal più remoto esilio… Dal consiglio alla presenza… Odio solo, ed odio atroce”
Traviata – Prelűd – I. felvonás
Traviata – “Lunge da Lei… De’ miei bollenti spiriti…O mio rimorso”
LEHÁR: A mosoly országa – “Dein ist mein ganzes Herz”
Paganini – “Gern hab’ ich die Frau’n geküsst”
Giuditta – “Freunde, das Leben ist Lebenswert”
BERLIOZ: Rákóczi-induló
MASSENET: Werther – “Pourquoi me réveiller”
BIZET: Carmen – “La fleur que tu m’avais jetée”
MASCAGNI: Parasztbecsület – Intermezzo
PUCCINI: Bohémélet – “Che gelida manina”
15:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: 3 darab a Szent Erzsébet legendájából zongorára
A keresztes lovagok indulója, Interludium
LISZT: A Sixtus- kápolnában
Lento, Aleegri Miserere című műve nyomán
Andante con pietá Mozart Ave Verum Corpus című műve nyomán
LISZT: Két Legenda

17:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: Tasso, Lamento e Trionfo, Szimfonikus költemény - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Dante Szimfónia - A szerző általi kétzongorás változat

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Kápolna

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: Amit a hegyen hallani - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Via Crucis - A szerző általi négykezes változat
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)