vissza a cimoldalra
2019-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11449)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (995)
Kimernya? (3282)
Élő közvetítések (8238)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3503)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Erkel Színház (10352)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)
Plácido Domingo (919)
Balett-, és Táncművészet (5939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Miklós kirohan (A Miskolciak Dohnányi-lemeze)
Balázs Miklós, 2011-06-08 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Dohnányi Ernő / Miskolci Szimfonikus Zenekar DOHNÁNYI ERNŐ:
F-dúr szimfónia
Zrínyi-nyitány
Suite en valse, op. 39.

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Kovács László

Hungaroton
HCD 32684

*

1896. Az Ausztriával közös hazát ápoló Nagy-Magyarország a Millennium lázában ég. Már fennen magasodnak a Hősök tere kevély tekintetű királyszobrai, félig kész a büszke Országház is, a földalatti is üzembiztosan nyikorog a kanyarokban, felváltván a ló vontatta konflist a kiglancolt Andrássy úton.
A kulisszák állnak. Pont elegendően magasak ahhoz, hogy eltakarják a hárommillió nyomorgót Európa szeme elől.

I. Ferenc József K. u. K. egy hatezer forint összdíjazású pályázatot hirdet meg, melyre hat kategóriában lehet frissen szerzett zeneművekkel pályázni a honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére. Az éppen csak nagykorúvá cseperedett Dohányi Ernő, a zongoravirtuóz, szépreményű zeneakadémiai növendék két kategóriában is elhozza az első díjat: övé a legjobb nyitány és a legjobb szimfónia műfajú eredeti kompozíció. Mi több, még stílusos kamarazenei pályamunkájáért is hátba veregetik.

Még nincs húsz éves, de már ő az élet császára. Júniusban, pár nappal az eredményhirdetés után egy Vigadó-béli koncerten mutatják be mind a magyar történelmi ihletésű Zrínyi-nyitányt, mind a négytételes, félórás F-dúr szimfóniát, a szelíd tekintetű ifjonc pedig szivacsként issza magába a sikert, a tapsokat. Hiszen a fogadtatás alapvetően pozitív, Dohnányi szerzeményei jó benyomást tesznek a hallgatókra és a kritikusok többségére is. A zenekar koncertmestere, Hubay Jenő különösen elégedett az ifjú komponista teljesítményével és nagy jövőt jósol neki - külföldön.

De a művek sorsa idővel mostohára fordul: Dohnányi később ír jobb, érettebb szimfóniákat, mint ez az eredetileg diplomamunkaként Hans Koesslerhez benyújtott F-dúr, és ír hangosabb, zengzetesebb nyitányt is, mint e Zrínyi hőstettét megéneklő eposz-opusz. Az F-dúr szimfónia már műjegyzékszámot sem érdemel, s a mintegy tízperces Zrínyi-nyitány op.2-jét később másodrangú zongorabagatellek orozzák el. A tinédzser Dohnányira szívesebben emlékezik op.1-es Zongoraötösével a tudálékos zenetörténet-írás.

Hogy legalább lemezen a kései hallgató füléhez kerüljenek ezek az egykoron szebb napokat látott muzsikák, egy évszázadnál is többet kellett várni. Mégis megérte a várakozás, mert ha Dohnányinál kevésbé ismertebb hazai zeneszerzők korabeli alkotásai révén alig, legalább e művek alapján rekonstruálható valamelyest - az egyszeri zenebarát és lemezvásárló számára is - ezen időszak talán mélyebb megismerést érdemlő szimfonikus zenei kultúrája. Az elmúlt évtizedek magyar zenetörténeti diskurzusa meglehetősen szűkösen, vagy, megengedem, kissé nagyvonalúan bánt ezzel az időszakkal és a kort fémjelző jeles személyekkel. Mert ahhoz hogy valaki pl. Mihalovich Ödön nevét, munkásságát ismerje (aki pedig az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia nagyhatalmú igazgatója volt ez idő tájt), egy lexikon-szócikk bemagolásánál bővebb tájékozódásra kellett kárhoznia.

A Kovács László vezette Miskolci Szimfonikus Zenekar jelen kiadványával így egy éktelen nagy adósságot törleszt, ahogy tette azt eddig is, jól szabott Weiner Leó-lemezeivel. E munka (jelesül a századvégtől a huszadik század közepéig tartó időszak jelentékenyebb zeneműveinek lemezre vétele) ugyanis felbecsülhetetlennek tetszik a korabeli esztétikai elvek, zenei ízlésvilág vagy kulturális kontextus megismerése szempontjából. Ha másért nem, azért, mert rámutat elengedhetetlenül fontos kapcsolódási pontokra, melyeket eddig lemezhallgatóként közvetlenül ritkán tapasztalhattunk.

Mondják: a korai Dohnányi pl. Wagner, Liszt és Brahms nyomdokain halad, e művek tanúságai szerint leginkább utóbbi szerző formakultúrája volt rá döntő hatással. Bartók Béla nem sokkal később már Richard Straussból, Debussyből is merít ugyan, de Dohnányi ragaszkodik a hagyományos német iskola rigorózusabb, konzervatívabb elveihez. A józan, kecses témákkal épülő F-dúr szimfónia egy lényegében óvatosan, a túlzásokat kerülve megkomponált, kilengésektől mentes darab, s ugyanez igaz a mozgalmas, de így is szigorúan felépített, programzenei Zrínyi-nyitányra. Mindkettőnél szerfelett kidolgozott a hangszerelés, mely az egyik kiemelendő tényezője e művek összképének. Dohnányi felrakása ügyes és helyenként kimondottan ötletes is, tapasztalansága ellenére is irigylendő biztonsággal kezeli a nagyzenekart. A Zrínyi-nyitány zengzetes, hadisikert és megdicsőülést illusztráló "kirohanásai" is magabiztosan, élénken, hatásosan szólnak. A Miskolciak teljesítményére nem lehet panasz: meleg hangú, megbízható, magas színvonalú játékkal járulnak hozzá e zenék megismertetéséhez.

A lemez végére csempészett Dohnányi-műnek már semmi köze az iméntiekhez. Az op.39-es, keletkezését tekintve 1943-ra datált, elegáns keringőkből összefércelt szvit négy rövidebb-hosszabb zsánerdarabot rejt - minden különösebb mondanivaló nélkül. Dohnányi maga is így nyilatkozik szerzeményéről: nincs vele más célja, mint "szórakoztatni, felvidítani". Mert mi sem természetesebb az időközben megöregedett, fásult zeneszerző számára a háború legpokolibb évében, mint burzsuj valcerekkel mulattatni önnönmagát és mind gyérebb közönségét. Számomra valahogy az ifjonti zsengék ezt a célt is több haszonnal szolgálják.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Japán - Dél-Koreai - Magyar kamaraest
CSAJKOVSZKIJ: Az évszakok, op. 37a – 11. November: Trojka
Kim Min-Ji (zongora)
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
Park Eun-Kyung (hegedű), Kim Min-Ji (zongora)
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára, op. 4
Balázs Emma (cselló), Kovács Kálmán (zongora)
LISZT: Szerelmi álmok – 3. O lieb, o lieb, so lang du lieben kannst (Mark Skalmer átirata)
Kwoun Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
DOHNÁNYI: C-dúr rapszódia, op. 11/3
Kiss Petra (zongora)
CHOI SUNG-HWAN: Arirang Fantasy (átirata zongoratrióra)
Park Eun-Kyung (hegedű), Kwoun Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
Koreai népzene – Sangryeongsan
Kang Seuk-Ju (Pee-Ree)
POPPER: Requiem, op. 66
Balázs Emma, Kwoun Hyun-Jin, Mizuno Yuya (cselló), Kikuchi Reiko (zongora)
J.W. LEE: Koreai népdal szvit
Kang Seuk-Ju (Pee-Ree), Park Eun-Kyung (hegedű), Kwon Hyun-Jin (cselló), Kim Min-Ji (zongora)
MENDELSSOHN: Dal szöveg nélkül, op. 109
Balázs Emma (cselló), Kikuchi Reiko (zongora)
RAHMANYINOV: Keringő és Románc
Kikuchi Reiko, Kiss Petra, Lee Sang-Cheol (zongora)
BARTÓK: Zongoraötös, BB 33 – 4. Poco a poco più vivace
Park Eun-Kyung, Molnár Zsuzsanna (hegedű), Kökényessy Zoltán (brácsa), Mizuno Yuya (cselló), Kim Min-Ji (zongora)

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor(zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 1."
Esz-dúr trió, op. 1/1
B-dúr trió klarinétra, csellóra és zongorára, op. 11
D-dúr („Geister”) trió, op. 70/1

19:00 : Budapest
ERöMŰVHÁZ

Baráti Kristóf (hegedű)
Camerata Pelsonore Kamarazenekar
RAMEAU: Platée szvit
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
JANÁČEK: Idyll

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós (cselló), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Kolonits Klára (ének)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
kamara.hu – Utas és holdvilág
kamara.hu/2 – éjszaka
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
BELLINI: Tizenöt dal – 6. Torna, vezzosa Fillide, 14. Per pietà bell'idol mio, 15. Ma rendi pur contento
CHOPIN: cisz-moll noktürn, op. posth (Henning Kraggerud hegedű-zongoraátirata)
DONIZETTI-ZABEL: Szóló a Lammermoori Lucia című operából
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D. 956

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Dezső (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Rajna Martin
SCHUMANN: Bevezetés és allegro appassionato, op. 92
HAYDN: D-dúr zongoraverseny, Hob. XVIII:11
BEETHOVEN: 2. (D-dúr) szimfónia, op. 36

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)