vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Polgár László (268)
Kimernya? (3246)
Pantheon (2432)
Lisztről emelkedetten (963)
A nap képe (2162)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4399)
Jonas Kaufmann (2414)
Balett-, és Táncművészet (5895)
Élő közvetítések (8196)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Mester legodaadóbb híve (Bernstein: Kaddis szimfónia, Chichesteri zsoltárok)
- zéta -, 2011-05-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Bernstein: Kaddis szimfónia, Chichesteri zsoltárok BERNSTEIN:
Symphony No.3 "Kaddish"
Chichester Psalms

Karita Mattila, Yehudi Menuhin, Joseph Mills, Michelle Norman-Webb, Soazig Grégoire, Masao Takeda, Patrick Ivorra
Maîtrise de Radio France, Chour de Radio France, Orchestre Philharmonique de Radio France
Yutaka Sado

Warner
256467717-9

*

Leonard Bernstein viszonylag gyorsan alkotó komponista volt, aki többnyire nem szeretett sokáig bíbelődni műveivel. Kirí ebből a sorból néhány alkotás, amelyekkel jóval tovább foglalkozott, illetve, amelyeket szerzőjük csak többszöri átdolgozás után tudott elengedni. Ilyen az 1963-as születésű, "Kaddish" nevet viselő III. szimfóniája, melyet Bernstein a bemutató előtt néhány héttel meggyilkolt J. F. Kennedy elnök emlékének ajánlott. Az izraeli premier, majd az amerikai (bostoni) bemutató sikere nem nyugtatta meg a komponistát, aki egyébként minden más művénél nagyobb részt vállalt a Kaddish világszerte történő elismertetésében. (Budapesten is ő mutatta be, 1985-ben.)

Nem sokkal a premier után már kisebb változtatásokat eszközölt, majd 1977-ben generálisan átírta a kompozíciót. Bernstein legtöbbet a narrátor szövegével bajlódott. Mindezt tetézte, hogy nagyon sokáig még ő sem döntötte el egyértelműen, pontosan milyen hangon is kívánja a megrázó szöveget elmondatni. A kezdetekben a női narrátort favorizálta, az amerikai premieren (és a mű legelső lemezfelvételén) Bernstein felesége, Felicia Montealegre mondta a prózát. Ám az 1977-es változat óta a férfiak kerültek előtérbe, azóta általában jó orgánumú prózai színészek recitálják a némileg teátrális szöveget.

Itt egy rövid kitérőt tennünk kell. Leonard Bernstein korának egyik legnépszerűbb alkotója volt, aki világhírét egy rendkívüli mesterségbeli tudással megalkotott musicallel, a West Side Storyval szerezte. Az 1957-es premier egy csapásra meghozta a hírnevet - de a skatulyát is. Bernstein innentől kezdve - a mai napig - nem tudott igazából kitörni a nagyközönség előtt a West Side Story stílusköréből. S bár kortárs alkotóként - s harmóniai szempontból - mindvégig a tonalitás és atonalitás határán mozgó komponistának számított, művei ezt követően szinte mindig magukon viseltek egyfajta jellegzetesen "bernsteini mázt", amolyan Gershwin követőjétől méltán elvárható lazán jazzes hangvételt.

A kaddis a zsidó liturgiában az eltávozott lélek emlékére elmondott gyászimát jelenti. Berstein a holocaust-túlélő Samuel Pisar szövegét zenésítette meg. Az alapanyag - mi tagadás - magán viseli a 60-as évek legeleji, hollywoodi mintájú alkotások túlzott hangsúlyait. A szöveg, bármily megrázónak is szánták (s nyilván annak gondolta Bernstein is), önmagában mégsem tartalmaz emelkedett költőiséget, mindössze néhány szép gondolat összefüggő, de indokolatlanul fölös pátosszal túlfűszerezett elegye. Mint láttuk, a komponista nem tudott dönteni, milyen hangra lenne ideális a narráció, de úgy vélem, a kérdést nem tette föl magának helyesen. Ugyanis nem ott dől el a kérdés, hogy mezzoszoprán avagy bariton hang mondja-e el a szöveget, hanem ott, hogy milyen személyiség.

A Warner Classic által most újra megjelentetett CD-n egy idős, megviselt férfi beszédhangot, egy semmiképpen sem profi szövegmondót hallunk. A darab kezdete így szól:

"Ó, Atyám: ősi és szentséges,
Magányos, csalódott Atya,
Elárult és elhagyott kormányzója a világnak,
Haragos, ráncos ősi felség!
Imádkozni akarok,
Káddist akarok mondani,
Saját Káddisomat, amelyet talán
Soha más nem mond el utánam."
      (Zákányi Emőke nyersfordítása)

Megszólalnak Bernstein akkordjai, és csodák csodája, a máskor túl veretes szöveg hirtelen élni kezd. A narrátor hangjából sütő higgadt és enervált fájdalom a komponista zenéjével ötvözve váratlanul tökéletes hatást kelt. Az 1998-ban, Bernstein halála után 8 évvel készült felvételen sikerült végre megtalálni az ideális narrátort. A sors torz fintora, hogy ez a darabjával oly gondosan törődő komponista-karmesternek nem jött össze, pedig a megoldás tényleg ott volt mindvégig szinte az orra előtt. A narrátor ugyanis Yehudi Menuhin.

Menuhin fájdalmasan tiszta, sallangmentes és őszinte szövegmondása a dirigens, a nálunk kevésbé ismert japán Yutaka Sado ötlete lehetett. Az 50. születésnapját a napokban ünneplő karmester fiatalon Ozawa és Dutoit tanítványa volt, majd Bernstein mellé szegődött, s több turnén (Németország, Szovjetunió) ellátta mellette a másodkarmester feladatát. Ha Reiner Frigyes annak idején a legtehetségesebb tanítványának nevezte Bernsteint, most - e lemez kapcsán - mi is nyugodtan állíthatjuk, hogy Sado Bernstein legtehetségesebb tanítványa.

A Francia Rádió Ének- és Zenekara élén Sado a Mester legodaadóbb híveként tolmácsolja Bernstein III. szimfóniáját. A mű persze még mindig hordozza magán alkotója legfőbb stílusjegyeit, de Sado mindezeket a kifejezés szolgálatába tudta állítani, s a Kaddish az előadásában a XX. század egyik magasan kiemelkedő alkotásává nemesedett. A siker harmadik kovácsaként említsük meg mindenképpen a rendkívüli nehézségű szoprán szólam ihletett tolmácsolóját, a finn Karita Mattilát.

A mintegy háromnegyedórás alkotást a Kaddish "kistestvére", az 1965-ös keltezésű Chichester Psalms egészíti ki.

A két zenemű talán leginkább letisztultabb előadásai.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)