vissza a cimoldalra
2020-06-03
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (452)
Momus-játék (5848)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7358)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3896)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62169)
Kimernya? (3638)
Társművészetek (1717)
Operett, mint színpadi műfaj (4313)
Opernglas, avagy operai távcső... (20488)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4809)
Franz Schmidt (3609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1951)
Don Giovanni (264)
Pantheon (2639)
Charles Gounod (233)
Ilosfalvy Róbert (931)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Mester legodaadóbb híve (Bernstein: Kaddis szimfónia, Chichesteri zsoltárok)
- zéta -, 2011-05-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Bernstein: Kaddis szimfónia, Chichesteri zsoltárok BERNSTEIN:
Symphony No.3 "Kaddish"
Chichester Psalms

Karita Mattila, Yehudi Menuhin, Joseph Mills, Michelle Norman-Webb, Soazig Grégoire, Masao Takeda, Patrick Ivorra
Maîtrise de Radio France, Chour de Radio France, Orchestre Philharmonique de Radio France
Yutaka Sado

Warner
256467717-9

*

Leonard Bernstein viszonylag gyorsan alkotó komponista volt, aki többnyire nem szeretett sokáig bíbelődni műveivel. Kirí ebből a sorból néhány alkotás, amelyekkel jóval tovább foglalkozott, illetve, amelyeket szerzőjük csak többszöri átdolgozás után tudott elengedni. Ilyen az 1963-as születésű, "Kaddish" nevet viselő III. szimfóniája, melyet Bernstein a bemutató előtt néhány héttel meggyilkolt J. F. Kennedy elnök emlékének ajánlott. Az izraeli premier, majd az amerikai (bostoni) bemutató sikere nem nyugtatta meg a komponistát, aki egyébként minden más művénél nagyobb részt vállalt a Kaddish világszerte történő elismertetésében. (Budapesten is ő mutatta be, 1985-ben.)

Nem sokkal a premier után már kisebb változtatásokat eszközölt, majd 1977-ben generálisan átírta a kompozíciót. Bernstein legtöbbet a narrátor szövegével bajlódott. Mindezt tetézte, hogy nagyon sokáig még ő sem döntötte el egyértelműen, pontosan milyen hangon is kívánja a megrázó szöveget elmondatni. A kezdetekben a női narrátort favorizálta, az amerikai premieren (és a mű legelső lemezfelvételén) Bernstein felesége, Felicia Montealegre mondta a prózát. Ám az 1977-es változat óta a férfiak kerültek előtérbe, azóta általában jó orgánumú prózai színészek recitálják a némileg teátrális szöveget.

Itt egy rövid kitérőt tennünk kell. Leonard Bernstein korának egyik legnépszerűbb alkotója volt, aki világhírét egy rendkívüli mesterségbeli tudással megalkotott musicallel, a West Side Storyval szerezte. Az 1957-es premier egy csapásra meghozta a hírnevet - de a skatulyát is. Bernstein innentől kezdve - a mai napig - nem tudott igazából kitörni a nagyközönség előtt a West Side Story stílusköréből. S bár kortárs alkotóként - s harmóniai szempontból - mindvégig a tonalitás és atonalitás határán mozgó komponistának számított, művei ezt követően szinte mindig magukon viseltek egyfajta jellegzetesen "bernsteini mázt", amolyan Gershwin követőjétől méltán elvárható lazán jazzes hangvételt.

A kaddis a zsidó liturgiában az eltávozott lélek emlékére elmondott gyászimát jelenti. Berstein a holocaust-túlélő Samuel Pisar szövegét zenésítette meg. Az alapanyag - mi tagadás - magán viseli a 60-as évek legeleji, hollywoodi mintájú alkotások túlzott hangsúlyait. A szöveg, bármily megrázónak is szánták (s nyilván annak gondolta Bernstein is), önmagában mégsem tartalmaz emelkedett költőiséget, mindössze néhány szép gondolat összefüggő, de indokolatlanul fölös pátosszal túlfűszerezett elegye. Mint láttuk, a komponista nem tudott dönteni, milyen hangra lenne ideális a narráció, de úgy vélem, a kérdést nem tette föl magának helyesen. Ugyanis nem ott dől el a kérdés, hogy mezzoszoprán avagy bariton hang mondja-e el a szöveget, hanem ott, hogy milyen személyiség.

A Warner Classic által most újra megjelentetett CD-n egy idős, megviselt férfi beszédhangot, egy semmiképpen sem profi szövegmondót hallunk. A darab kezdete így szól:

"Ó, Atyám: ősi és szentséges,
Magányos, csalódott Atya,
Elárult és elhagyott kormányzója a világnak,
Haragos, ráncos ősi felség!
Imádkozni akarok,
Káddist akarok mondani,
Saját Káddisomat, amelyet talán
Soha más nem mond el utánam."
      (Zákányi Emőke nyersfordítása)

Megszólalnak Bernstein akkordjai, és csodák csodája, a máskor túl veretes szöveg hirtelen élni kezd. A narrátor hangjából sütő higgadt és enervált fájdalom a komponista zenéjével ötvözve váratlanul tökéletes hatást kelt. Az 1998-ban, Bernstein halála után 8 évvel készült felvételen sikerült végre megtalálni az ideális narrátort. A sors torz fintora, hogy ez a darabjával oly gondosan törődő komponista-karmesternek nem jött össze, pedig a megoldás tényleg ott volt mindvégig szinte az orra előtt. A narrátor ugyanis Yehudi Menuhin.

Menuhin fájdalmasan tiszta, sallangmentes és őszinte szövegmondása a dirigens, a nálunk kevésbé ismert japán Yutaka Sado ötlete lehetett. Az 50. születésnapját a napokban ünneplő karmester fiatalon Ozawa és Dutoit tanítványa volt, majd Bernstein mellé szegődött, s több turnén (Németország, Szovjetunió) ellátta mellette a másodkarmester feladatát. Ha Reiner Frigyes annak idején a legtehetségesebb tanítványának nevezte Bernsteint, most - e lemez kapcsán - mi is nyugodtan állíthatjuk, hogy Sado Bernstein legtehetségesebb tanítványa.

A Francia Rádió Ének- és Zenekara élén Sado a Mester legodaadóbb híveként tolmácsolja Bernstein III. szimfóniáját. A mű persze még mindig hordozza magán alkotója legfőbb stílusjegyeit, de Sado mindezeket a kifejezés szolgálatába tudta állítani, s a Kaddish az előadásában a XX. század egyik magasan kiemelkedő alkotásává nemesedett. A siker harmadik kovácsaként említsük meg mindenképpen a rendkívüli nehézségű szoprán szólam ihletett tolmácsolóját, a finn Karita Mattilát.

A mintegy háromnegyedórás alkotást a Kaddish "kistestvére", az 1965-ös keltezésű Chichester Psalms egészíti ki.

A két zenemű talán leginkább letisztultabb előadásai.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1904 • Jan Peerce, énekes († 1984)
1924 • Palánkay Klára, énekes († 2007)
elhunyt:
1875 • Georges Bizet, zeneszerző (sz. 1838)
1899 • ifj. Johann Strauss, zeneszerző (sz. 1825)
1998 • Erich Bergel, karmester (sz.: 1930)