vissza a cimoldalra
2018-04-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3974)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60767)
Társművészetek (1246)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11269)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9220)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (152)
Opernglas, avagy operai távcső... (20065)
A díjakról általában (1022)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1227)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2679)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (755)
Komlóssy Erzsébet (38)
Élő közvetítések (7039)
Operett, mint színpadi műfaj (3576)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1382)
Franz Schmidt (3107)
Sz. Ágai Karola-drámai koloratúrszoprán (466)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (690)
Lisztről emelkedetten (905)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2497)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

És mégis mozog a Föld (Chopin zongoraversenyei / Barenboim)
Balázs Miklós, 2011-05-17 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Chopin zongoraversenyei / Barenboim CHOPIN:
Concerto for Piano and orchestra No. 1 in E minor op. 11
Concerto for Piano and orchestra No. 2 in F minor op. 21

Daniel Barenboim - piano
Staatskapelle Berlin
Andris Nelsons

Universal / Deutsche Grammophon
Live recording
477 9520

*

In medias res: a zenekari kíséret eszményi. Jobbat képzelni sem mernénk. Andris Nelsons vezényli a berlini Staatskapellét, minden hang a helyén. De a lemez Barenboimról szól, ezért ennek az írásnak is róla kell szólnia.

Manapság úgyis minden Barenboimról szól. Egy jó zongorista, hegedűművész, karmester vagy énekes stb. örül, ha kétévente megjelenhet egy lemeze. Barenboimnak most egyszerre három is napvilágot lát, miután fotópuskák kereszttüzében égve szignálta új szerződését régi-új kiadójánál. Mert Barenboimról mindig van mit írni, róla mindig van mit mondani, tőle mindig van mit kérdezni, van miért lencse- vagy kameravégre kapni. Ha eltelik egy hét, hogy nem kap valamiféle díjat, oklevelet vagy kitüntetést, szinte a közfelháborodásig fokozódik a méltatlankodás. Valaminek folyton történnie kell a Földgolyón, ami Barenboim.
Barenboim, több száz hanglemezzel a háta mögött, korunk nagy zongorista-karmester mogulja. S már csak a nagy számok törvénye alapján is akad e lemezek között jó vagy még jobb, hovatovább olyan, amit másodízben is érdemes meghallgatni, s amik akkor is biztosítják alkotójuk helyét a Pantheonban, ha az ezek után csak krumplit árulna az MDF-piacon és dudorászásával bosszantaná a szomszéd lángossütőt.
A jelen CD-t nem érdemes kétszer meghallgatni. De egyszer igen.

Barenboim minden túlvezérelt, túltaktikázott, túlinterpretált médiaszereplése ellenére is talányos figura tudott maradni. Hogy hogyan fér egyetlen emberbe ennyi zene? Ez lehet a talány. Ma Beethoven-szonátákat zongorázik, holnap Wagnert vezényel, hétfőn Tel-Avivban zenekarral próbál, kedden Varsóban zongoraestet ad. Hogy jól-e vagy rosszul, már csak másodlagos kérdés marad amellett, hogy mindezt csakugyan megcsinálja. És persze előadást tart, könyvet ír, államfők és muftik zsúrjain reprezentál, küzd a közel-keleti békéért meg ki tudja még, miért, vagy mi ellen. Neki ehhez a zene az eszköze, nem a jó vagy rossz zene, nem a jól vagy rosszul előadott zene, mert az talán mindegy is már, csak a zene. Meg a tekintélye, amit az évtizedekkel kivívott, és megtanult élni vele és használni azt. Hogy a repülőn biflázza be azt a bizonyos Beethoven-szonátát, lényegtelen, hiszen ha az azúr tengerre néző villájában tanulná meg, akkor sem tudná jobban eljátszani. Barenboim fizikai és szellemi korlátai persze éppúgy végesek, mint másokéi, csak épp kevésbé látszódnak.

Ő akkor is Barenboim marad, ha fél tucatszor üt mellé egy egyszerűnek mondott Mozart-szonátában. S hogy régen sokkal jobb zongorista volt, mint manapság, elnézzük neki, mert közben irigylésre méltó karmesterkarriert futott be. Lássuk be: Barenboimban van valami furcsán attraktív. A melléütögető, néha felkészületlen, kapkodó Barenboimban van valami egyedülállóan vonzó. Nem okvetlenül a muzikalitása, nem is a férfias charme-ja (elvégre jövőre betölti a hetvenet), és persze semmiképpen nem az alapossága. Alighanem a lazasága a megkapó. Ahogy megbotlik és megy tovább, mintha mi sem történt volna. Vagy, hogy különösebb kimódolt koncepció nélkül is eljátssza a darabot, mert az a mai napra rendelt penzum. Nem játssza jól a Chopin-zongoraversenyeket sem, de eljátssza.

Olyan "barenboimosan" játssza. Mintha maga sem tudná, mit akar, vagy hogyan akarja eljátszani, de a zenekar már rákezdett, most már muszáj lesz belépni. Ennélfogva a nyitóhangokat jól megnyomja, mert az olyan romantikus. Egyébként is: Barenboim romantikus. Már csak azért is, mert zongorázása azt a látszatot kínálja, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Talán maga a művész sem tudja, hogyan fogja eljátszani a következő szakaszt, talán nem is fontos. Egy pillanatra sem merül fel a hallgatóban, hogy azért játssza így mert "így van kigyakorolva", mert, meglehet, sehogyan sincs kigyakorolva. Barenboim játéka esetlegesnek, véletlenszerűnek hat, a hangok többsége az ismert AS szabvány szerint, vagyis "ahogy sikerül" kategóriájában pereg ki az ujjai alól. (Utoljára Samson François játszotta így Chopin zongorakoncertjeit, de ő legalább tudott zongorázni.)

Barenboimban az a zseniális, hogy úgy is tud nagyszerű lenni, hogy közben pocsék. Nála két egymást követő, akár szorosan összekapcsolódó frázis is lehet egyszer lángelmei mélységű, azután érhetetlenül zavaros. Barenboim bármikor képes egy másodéves konzervatóriumi növendék amatőrizmusával játszani, máskor olyan nagyszerű megoldásokat hallani tőle, hogy egy legyintéssel seperném le több tucat Richter-lemezemet a polcról. Barenboim nem az a töprengő fajta, ő ösztönös zenész. Nem ésszel játszik, előadásmódja még csak nem is a mély érzelmekből táplálkozik, hanem a teremtő művész sajátos vonzerejéből, mely az idők során kivívott reputációjából, sok évtizedes rutinjából és érett muzikalitásából nyeri energiáit.

Barenboim a két lábon járó ellentmondás, s alighanem innen kölcsönzi hatóerejét. Annak, amit játszik, Chopinhez kevés köze van. Értelmetlen lassítások és gyorsítások, még értelmetlenebb hangsúlyváltások, hangsúlyeltolódások, minden pillanatban azt hiszem, most fog menthetetlenül összeroppanni, szétesni, atomjaira hullani az egész. De nem esik szét. Valami egyben tartja. Egyben tartja Barenboim utánozhatatlan, zsigeri zenei képessége, amitől mégis működik, aminek a józan ész szerint így nem is volna szabad működnie. Pedig dongó repül, és ha kell, magasba emelkedik több ezer tonna vas. Mozog a Föld.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Révész Márk (kürt)
Szűts Apor. Budai Rita, Forró Fruzsina (zongora)
Kovács Csilla (hegedű)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dobszay Péter
Révész Márk kürt diplomakoncertje
MOZART: 3. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 447
SZŰTS APOR: Moments musicaux – No. 3
STRAUSS: Noktürn, Op.7
BRAHMS: Esz-dúr kürttrió, Op.40

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vörös Ádám (trombita)
Németh Tamás, Kránitz Imre, Stepper Tibor (trombita)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vörös Ádám trombita diplomakoncertje
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
MOZART: G-dúr cassation, K. 63 – 3. Andante
HAYDN: Esz-dúr trombitaverseny, Hob. VIIe:1
PERSICHETTI: Parable XIV, op. 127
TALLÉR ZSÓFIA: Trombitaparty

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Rozsnyói Judit (hegedű)
Körmendi Johanna (hegedű), Gál Márti (brácsa), Baksa Krisztina (cselló)
A hallgató barátaiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Dobszay-Meskó Ilona
Rozsnyói Judit (osztatlan) hegedű diplomakoncertje
J.S. BACH: 1. (h-moll) hegedű partita - 5. Sarabande; 6. Double; 7. Tempo di Borea; 8. Double
MOZART: 3. (G-dúr) hegedűverseny, K. 216
RAVEL: F-dúr vonósnégyes

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bolykó Isván (kürt)
Sarkady Katalin (zongora)
Pecze Balázs, Kirsch Bence (trombita), Sztán Attila (harsona), Lukács Gergely (tuba)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
"Bolykó István kürt diplomakoncertje"
BOZZA: En Forêt
MOZART: 3. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 447
R.STRAUSS: 2. (Esz-dúr) kürtverseny
BARABÁS ÁRPÁD: Sonata in Blues

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Samuel Marino, Gavodi Zoltán, Alex Potter, Markus Francke, Wolf Matthias Friedrich
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
vez.: Hamar Zsolt
BACH: h-moll mise
A mai nap
született:
1857 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző († 1919)
1858 • Ethel Mary Smyth, zeneszerző († 1944)