vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2352)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7231)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3505)
Chopinről - mélyebben (423)
Kedvenc előadók (2842)
Opernglas, avagy operai távcső... (20353)
Erkel Színház (10367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Élő közvetítések (8243)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Palcsó Sándor (268)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)
Kimernya? (3282)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bach zenéje és Schiff zongorája (Bach - Complete Keyboard Concertos)
Johanna, 2011-01-13 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Bach - Complete Keyboard Concertos BACH:
Complete Keyboard Concertos

András Schiff, Peter Serkin, Bruno Canino - Piano
Aurele Nocolet, Thierry Fischer, Catherine Touraire-Stutz - Flute
Yuuko Shiokawa - Violin
Chamber Orchestra of Europe
Camerata Bern
Conductor: András Schiff

Universal / Decca
478 2363

*

A Decca gondozásában nemrégiben boltokba került 4 CD-s Bach-válogatás felvételei már megjelentek önálló lemezekként sok évvel ezelőtt. A mostani kiadvány tehát összecsomagolása néhány eddig is ismert, és bizonyára sikeres felvételnek.

Sokan, sokfélét gondolnak arról, helyes-e egyáltalán Bach billentyűs hangszerre írt műveit zongorán előadni. A magam részéről kicsit feleslegesnek érzem ezt a vitát, nem gondolom, hogy a hangszeren múlna, s hajlok rá, hogy Schiff Andrással értsek egyet, aki így vélekedik a kérdésről: "Bármilyen hangszeren játszunk is, a stílus elsőrendűen fontos. Annyi információra kell szert tennünk a zeneszerző koráról és annak előadói hagyományairól, amennyire csak lehet. [...] vannak dokumentumaink: felbecsülhetetlen értékű könyvek. [...] E forrásokból rengeteget tanulhatunk stílusról, ízlésről, frazeálásról, ujjrendről, artikulációról ékesítésekről, stb."

Annak, hogy nem tudom azt mondani, hogy ezek a lemezek tökéletesek, egyetlen oka van. Sem az első két korongon játszó Chamber Orchestra of Europe, sem a harmadik és negyedik lemezen közreműködő Camerata Bern, sem a hangszeres szólisták nem tudnak lépést tartani Schiff András Bach-játékával. Bár az elsőként említett együttes sokkal jobb, mégis sokszor tűnik úgy, hogy sem könnyedségben, sem kifejezőerő tekintetében, sem elmélyültségben, vagy akár dallamvezetésben nem tudnak kellőképpen igazodni a zongoristához.

Sajnos a BWV 1057-es számú koncertben közreműködő két fuvolista is eléggé kiábrándító. A csúnya és folytonos vibrato még csak-csak megszokható, de az értelmetlen hangsúlyozások hallatán újra és újra bosszankodni kell. Különösen bántó mindez a lassú tétel esetében. Itt még a zenekar is - főként a hegedűszólam - romantikusba csap át, ezzel is a fuvolaszóló stílusidegenségét erősítve. Thierry Fischer és Catherine Touraire-Stutz dallamformálás és hangképzés helyett sajnos inkább csak erőlködik és minden egyes hangot alaposan meglebegtet.

Hasonlóan ambivalens élmény a negyedik CD elején hallható 1044-es jegyzékszámú hármasverseny. Már a zenekari bevezető is elég kiábrándító. Nem csak azért, mert a Camerata Bern hangzása túlságosan vaskos és lomha, hanem azért is, mert a zenekar nincs egészen együtt, valamint egész egyszerűen hamis. A szólisták ebben az esetben sem idomulnak igazán a zongora által felajánlott stílushoz. A fuvola és a hegedű sem képes teljesen beilleszkedi a hangzás összességébe, folytonosan valamiféle különálló, betolakodó résznek érzékelem őket. Hiányzik a finomság, a tudatos dallamvezetés, a változatos hangszín, az érzékenység.
A lassú tétel némiképp enyhíti a kényelmetlenségérzést, legalább a zenekari hangzást mellőzhetjük. A leggyengébb pont itt a fuvola: Aurele Nicolet permanens vibratója egyszerűen ráül a hangzásra, örök bizonytalanságot keltve. A művész nem mer elidőzni egy-egy gondolatnál, átrohan a dallamíveken, szinte hajszolja a zenét. A hegedű ebből a szempontból sokkal jobb, Yuuko Shiokawa a vibratóval is csínján bánik, és sokkal inkább társa a zongorának.

A kisebb-nagyobb kellemetlenségek ellenére ezek a felvételek mégis nagyon értékesek. Mert bár a közreműködők nem minden esetben válnak igazi partnerré, Schiff András Bach-interpretálása igen meggyőző. Rendkívül okos, ugyanakkor érzelmes is. Jó hallgatni a hangsúlyozásait, tempóválasztásait, ritmikai és dinamikai szabadságát, a zongorahangzás gyöngédségét. A különböző szólamokat érthetően, világosan különíti el egymástól. Díszítései mértéktartóak és ízlésesek, szinte észrevétlenül simulnak a dallamba, mégis kihangsúlyozva annak szépségét. Elképesztően beszédes, kidolgozott ornamenseket játszik. A hangok nem folynak össze, a zongora szinte csembalószerűen is meg tud szólalni, a legatók nem a pedál permanens nyomva tartásával születnek meg, így teljesen tiszta, áttetsző dallamokat hallunk, könnyed, gyöngyöző, kifejező hangokkal. A kicsiny hangértékek mindegyike is teljesen érzékelhető, ily módon tényleg minden hang, még a legrövidebb pici dísz is jelentőséggel bír.

Talán Bach nem pont így képzelte, vagy akadnak, akik másként játszanák a zenéjét, de érzésem szerint a módszer, melyet Schiff András követ, nem volna ellenszenves a barokk mesternek sem: "Minthogy egyikünk sem tudja telefonon felhívni Johann Sebastian Bachot, hogy tanácsát vagy véleményét kérje, megpróbálok a lehető legmélyebbre merülni a zenéjében - a számomra létező legcsodálatosabb muzsikában -, és azt remélem, hogy egy képzeletbeli világban, egy álomban, egyetértene azzal a móddal, ahogyan én játszom - habár ez sosem lehet azonos az Ő módjával."

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)