vissza a cimoldalra
2018-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61042)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5556)
Operett, mint színpadi műfaj (3702)
Élő közvetítések (7408)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1069)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Palcsó Sándor (227)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bach zenéje és Schiff zongorája (Bach - Complete Keyboard Concertos)
Johanna, 2011-01-13 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Bach - Complete Keyboard Concertos BACH:
Complete Keyboard Concertos

András Schiff, Peter Serkin, Bruno Canino - Piano
Aurele Nocolet, Thierry Fischer, Catherine Touraire-Stutz - Flute
Yuuko Shiokawa - Violin
Chamber Orchestra of Europe
Camerata Bern
Conductor: András Schiff

Universal / Decca
478 2363

*

A Decca gondozásában nemrégiben boltokba került 4 CD-s Bach-válogatás felvételei már megjelentek önálló lemezekként sok évvel ezelőtt. A mostani kiadvány tehát összecsomagolása néhány eddig is ismert, és bizonyára sikeres felvételnek.

Sokan, sokfélét gondolnak arról, helyes-e egyáltalán Bach billentyűs hangszerre írt műveit zongorán előadni. A magam részéről kicsit feleslegesnek érzem ezt a vitát, nem gondolom, hogy a hangszeren múlna, s hajlok rá, hogy Schiff Andrással értsek egyet, aki így vélekedik a kérdésről: "Bármilyen hangszeren játszunk is, a stílus elsőrendűen fontos. Annyi információra kell szert tennünk a zeneszerző koráról és annak előadói hagyományairól, amennyire csak lehet. [...] vannak dokumentumaink: felbecsülhetetlen értékű könyvek. [...] E forrásokból rengeteget tanulhatunk stílusról, ízlésről, frazeálásról, ujjrendről, artikulációról ékesítésekről, stb."

Annak, hogy nem tudom azt mondani, hogy ezek a lemezek tökéletesek, egyetlen oka van. Sem az első két korongon játszó Chamber Orchestra of Europe, sem a harmadik és negyedik lemezen közreműködő Camerata Bern, sem a hangszeres szólisták nem tudnak lépést tartani Schiff András Bach-játékával. Bár az elsőként említett együttes sokkal jobb, mégis sokszor tűnik úgy, hogy sem könnyedségben, sem kifejezőerő tekintetében, sem elmélyültségben, vagy akár dallamvezetésben nem tudnak kellőképpen igazodni a zongoristához.

Sajnos a BWV 1057-es számú koncertben közreműködő két fuvolista is eléggé kiábrándító. A csúnya és folytonos vibrato még csak-csak megszokható, de az értelmetlen hangsúlyozások hallatán újra és újra bosszankodni kell. Különösen bántó mindez a lassú tétel esetében. Itt még a zenekar is - főként a hegedűszólam - romantikusba csap át, ezzel is a fuvolaszóló stílusidegenségét erősítve. Thierry Fischer és Catherine Touraire-Stutz dallamformálás és hangképzés helyett sajnos inkább csak erőlködik és minden egyes hangot alaposan meglebegtet.

Hasonlóan ambivalens élmény a negyedik CD elején hallható 1044-es jegyzékszámú hármasverseny. Már a zenekari bevezető is elég kiábrándító. Nem csak azért, mert a Camerata Bern hangzása túlságosan vaskos és lomha, hanem azért is, mert a zenekar nincs egészen együtt, valamint egész egyszerűen hamis. A szólisták ebben az esetben sem idomulnak igazán a zongora által felajánlott stílushoz. A fuvola és a hegedű sem képes teljesen beilleszkedi a hangzás összességébe, folytonosan valamiféle különálló, betolakodó résznek érzékelem őket. Hiányzik a finomság, a tudatos dallamvezetés, a változatos hangszín, az érzékenység.
A lassú tétel némiképp enyhíti a kényelmetlenségérzést, legalább a zenekari hangzást mellőzhetjük. A leggyengébb pont itt a fuvola: Aurele Nicolet permanens vibratója egyszerűen ráül a hangzásra, örök bizonytalanságot keltve. A művész nem mer elidőzni egy-egy gondolatnál, átrohan a dallamíveken, szinte hajszolja a zenét. A hegedű ebből a szempontból sokkal jobb, Yuuko Shiokawa a vibratóval is csínján bánik, és sokkal inkább társa a zongorának.

A kisebb-nagyobb kellemetlenségek ellenére ezek a felvételek mégis nagyon értékesek. Mert bár a közreműködők nem minden esetben válnak igazi partnerré, Schiff András Bach-interpretálása igen meggyőző. Rendkívül okos, ugyanakkor érzelmes is. Jó hallgatni a hangsúlyozásait, tempóválasztásait, ritmikai és dinamikai szabadságát, a zongorahangzás gyöngédségét. A különböző szólamokat érthetően, világosan különíti el egymástól. Díszítései mértéktartóak és ízlésesek, szinte észrevétlenül simulnak a dallamba, mégis kihangsúlyozva annak szépségét. Elképesztően beszédes, kidolgozott ornamenseket játszik. A hangok nem folynak össze, a zongora szinte csembalószerűen is meg tud szólalni, a legatók nem a pedál permanens nyomva tartásával születnek meg, így teljesen tiszta, áttetsző dallamokat hallunk, könnyed, gyöngyöző, kifejező hangokkal. A kicsiny hangértékek mindegyike is teljesen érzékelhető, ily módon tényleg minden hang, még a legrövidebb pici dísz is jelentőséggel bír.

Talán Bach nem pont így képzelte, vagy akadnak, akik másként játszanák a zenéjét, de érzésem szerint a módszer, melyet Schiff András követ, nem volna ellenszenves a barokk mesternek sem: "Minthogy egyikünk sem tudja telefonon felhívni Johann Sebastian Bachot, hogy tanácsát vagy véleményét kérje, megpróbálok a lehető legmélyebbre merülni a zenéjében - a számomra létező legcsodálatosabb muzsikában -, és azt remélem, hogy egy képzeletbeli világban, egy álomban, egyetértene azzal a móddal, ahogyan én játszom - habár ez sosem lehet azonos az Ő módjával."

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dmitrij Maszlejev (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, Op.43
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Hamar Zsolt
LIGETI: Concert Românesc
BARTÓK: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
DOHNÁNYI: II. (E-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
vez.: Balogh Máté
BALOGH MÁTÉ: Melodiemusik
LISZT: Malédiction (km.: Balog József - zongora)
ORBÁN GYÖRGY: Búcsú Rasumoffsky gróftól
BARTÓK: Divertimento

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pedro Carneiro (marimba)
A Budapesti Fesztiválzenekar Kortárs Együttese
Vezényel: Olari Elts
TÕNU KÕRVITS: Himnuszok az északi fényhez
ERKKI-SVEN TÜÜR: Ardor - marimbaverseny
ERKKI-SVEN TÜÜR: Szenvedély
TUBIN: VII. szimfónia
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

La Moda Piano Trio
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, op. 22
BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 78
RACHMANINOV: g-moll cselló-zongora szonáta op. 19

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
KODÁLY: Székely fonó
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)