vissza a cimoldalra
2019-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5938)
Pantheon (2444)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4454)
Élő közvetítések (8237)
Kimernya? (3278)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)
Zenei témájú könyvek (99)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Részletek a teljességből (Balassa Sándor lemeze)
BaCi, 2010-12-16 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Balassa Sándor művei BALASSA SÁNDOR:
Nyitány és jelenetek, Op.103
Szegedi Concerto, Op.88
Nyári zene fuvolára és vonószenekarra, Op.89
Naphegyi kirándulás, Op.81

Budapesti Vonósok
Drahos Béla - fuvola
Richard Weninger

Hungaroton
HCD 32636

Néhány hónappal ezelőtt az Óbudai Társaskör színpadán ünnepelte 75. születésnapját Balassa Sándor. A hangverseny igyekezett képet adni a szerző pályájáról, eddigi életművéről.
Azon a nyári estén nem éreztük ugyan, hogy egy korszakalkotó zsenivel van dolgunk, de mégis, a mintegy kétórányi muzsikaszó után egy színes, sokrétű kép rajzolódott ki Balassa Sándor zenei személyiségét illetően. A változatos műfajú, karakterű darabok többnyire megmaradtak az erősen klasszicizáló, olykor népies keretek között. De hallhattunk egészen más jellegű, dodekafóniával kísérletező művei közül is két dalt, melyek eltérései a dodekafónia eredeti irányvonalától sok mindent megmagyaráztak az életmű többi részét illetően is.

Ez a kis lemezkiadvány sajnos nem sikerült ennyire jól.
Nem a jól ismert összhangzattani fordulatok, vagy a szép muzsikára való egyértelmű törekvés zavart. Magam is azok közé tartozom, akik szeretnek kapaszkodókat találni egy kortárs műben. Egyáltalán nem bánom, ha egy ma íródott zenedarabban nem minden fordulat új, csupán szokatlan fűszerezéssel hallhatom a műzene jól bevált hagyományait. Azt gondolom, hogy a konvencionális zene is lehet értékes zene.

Ezekben a darabokban azonban nemcsak a zenetörténet ismétli önmagát, hanem Balassa Sándor is.
A lemez anyaga olyannyira egy vágányon halad, hogy az első néhány tétel után az ember szinte támpont nélkül tévelyeg az egyforma hangulatú ütemek között.
Nagy bajban lennék, ha ebből az anyagból kellene zenefelismerés vizsgát tennem.

Biztos, hogy az egyhangúság egyik oka a hangszerösszeállításban rejlik. Úgy tűnik, Balassa Sándor fülében nagyon élénken ülnek az itt ismétlődő vonószenekari hangzások, akkordfüzérek. Sok a repetíció, a súlyos, néhány hangos, szekundokat lépő téma. A zenei anyag nem ad módot rá, hogy a vonósok megcsillanthassák sokrétűségüket.
A monotonitás másik oka valószínűleg az, hogy ezek a művek az életműnek ugyanarra a szakaszára esnek (két darab 2004-ben, egy 2003-ban, egy pedig 2008-ban íródott).

Nem hiszem, hogy az együttest vagy Drahos Bélát a legkisebb mértékben is lehetne okolni az hanganyag egysíkúsága miatt.
Azt gondolom, mindent kihoztak a kottából, ami abban benne rejtőzött.
De amikor egy szerző alkotásaiból 60 percnyi anyagot visz haza a hallgató, akkor azzal a ki nem mondott vággyal ül le a CD-lejátszó elé, hogy ebben az órában átfogó képet kapjon a világ és a szerző viszonyáról. Hogy ne csak a valóság egy vékony szeletkéje jelenjen meg az éppen hallgatott kortárs műalkotásban, hanem annak egy rendkívül széles spektrumú leképeződése szóljon a hangszórókból. Nem a téma változatossága, hanem a nyelvezet sokszínűsége hiányzik. Ahogy egy pár soros szerelmes vers képei, szavai, szókapcsolatai képesek lehetnek tükrözni egy egész korszak gondolkodásmódját, úgy várjuk mi a kortárs alkotóművészektől, hogy minden kis szösszenetüket a jelen kor teljes igazságát birtokolva fogalmazzák meg.

Ezen a lemezen nagy szaktudással megírt, szépen megszerkesztett muzsikák szólalnak meg. De a teljességből csupán egy békességgel, nyugalommal, derűvel átitatott vékony szeletke jut el a befogadóhoz.
A többit Balassa Sándor ezúttal jobbnak látta homályban tartani.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"
Audiencia a hangszerek királynőjénél

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Kolonits Klára (ének), Szűcs Máté, Homoki Gábor (brácsa), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű); William Coleman (brácsa); Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
"kamara.huKAMARA.HU – Utas és holdvilág"
kamara.hu/1 - emlék
"A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja"
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) vonósnégyes, op. 18/1
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
LISZT: Die Loreley
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Mignons Lied
CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op. 70
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
DVORÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)