vissza a cimoldalra
2017-11-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60142)
Milyen zenét hallgatsz most? (24981)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1183)
Franz Schmidt (2959)
Kelemen Zoltán, operaénekes (86)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4109)
A nap képe (1988)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (563)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2426)
Pantheon (2148)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (370)
Kimernya? (2594)
Help me! (1079)
Élő közvetítések (6688)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Lelkeket egybekapcsoló, bensőséges kötelék (Bartók-művek / Menuhin, Furtwängler)
- zéta -, 2010-08-23 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Bartók-művek / Menuhin, Furtwängler BARTOK:
Violin Concerto No.2, BB 117
Violin Sonata No.1, BB 84

Yehudi Menuhin - violin
Adolph Baller - piano
Philharmonia Orchestra
Wilhelm Furtwängler

Naxos
8.111336

"Mindjárt az első hangoknál elektromos áramkör jött létre közöttünk, kötelék - lelkeket egybekapcsoló, bensőséges kötelék -, amely mindvégig erős és szilárd maradt. Úgy éreztük, mintha már évek óta ismertük volna egymást." Így emlékezett vissza 1953-ban a még mindig fiatal Yehudi Menuhin Bartókkal történő legelső találkozására. De ne gondoljuk, hogy mindez csak az előadó mindent megszépítő memóriájában maradt meg, mert Bartók ugyanezen találkozóról így írt: "Ha igazán nagy művészről van szó, akkor nincs szükség a zeneszerző tanácsára és segítségére, egyedül is megtalálja a helyes utat."

Kapcsolatuk gyors alakulásáról mindent elárul, hogy a legendásan zárkózott, tárgyszerű kapcsolatokat fenntartó és mindig távolságtartó komponista Menuhinhoz írt második levelét már a "Kedves Barátom!" megszólítással kezdte. Szoros kapcsolatuk egészen Bartók korai haláláig megmaradt, mi több, Menuhin egy szólószonáta rendelésével komoly segítséget nyújtott az amerikai évei alatt anyagi nehézségekkel küzdő alkotónak.

Menuhin 1943-ban ismerkedett meg Bartók Hegedűversenyével (akkor még ő sem tudta, hogy az a második), majd nemsokára elő is adta Minneapolisban (Mitropoulos vezényletével). Néhány héttel később elkezdte tanulni az Első hegedű-zongora szonátát is, ekkor látta szükségét fölkeresni a zeneszerzőt. Innentől kezdve Menuhin szinte napi rendszerességgel játszotta Bartók darabjait, s nem kevés részt vállalt műveinek világszerte történő elterjesztésében.

Ez a "lelkeket egybekapcsoló, bensőséges kötelék" süt át a Naxos historikus sorozatában most megjelent két felvételén is. A lemezen Yehudi Menuhin pont az imént említett két művet, a Hegedűversenyt és az Első hegedű-zongora szonátát játssza.

Kevés versenyműre igazabb a mondás, mint Bartók hegedűversenyére: a szólista a hátán viszi a művet. Ezt szó szerint is érthetjük, tételenként alig néhány ütem pihenője marad, mindvégig az előtérben mozog. Menuhin tökéletes műismeretről ad tanúbizonyságot, hogy még a külhoni vonósok számára emberpróbáló, verbunkosra utaló részletek is magától értetődő természetességgel, magyarul, nem pedig "magyaroschan" szólalnak meg. A felvétel amúgy éppen 10 esztendővel ama bizonyos első találkozás után jött létre.
Bár Menuhin elsöprő virtuozitással játszik, a darabnak mégsem ez a leglényegesebb vonulata. Számomra az előadás inkább kicsit melankolikus vidámságával tűnik ki, amiben az is szerepet játszhat, hogy a mű néhány perccel hosszabb (azaz lassúbb) más rögzítéseknél, pl. Menuhin 1946-os felvételénél is (azt Doráti vezényelte).

Ebben akár a dirigens is dönthetett, a hegedűverseny ugyanis a londoni Philharmonia Orchestra kíséretével szólalt meg, s a produkció zenei vezetője a lassú tempók nagymestere, Wilhelm Furtwängler volt. Furtwängler jó néhány kortárs mű ősbemutatóját vezényelte, köztük Bartók 1. zongoraversenyét, ahol maga a szerző volt a szólista. Bár közöttük korántsem alakult ki az a bizonyos bensőséges kötelék (sőt, talán inkább ellenszenv), Furtwängler a későbbiekben is műsoron tartott néhány Bartók-művet. A felvételen közreműködése korrekt, leghangsúlyosabban a második, lassú tételben éreztem a dirigens irányító (és sugárzó) jelenlétét.

A CD második felében Bartók 1921-es keletkezésű 1. hegedű-zongora szonátáját hallgathatjuk Yehudi Menuhin és pianista partnere, Adolph Baller előadásában.
Baller Galícia területén született, tanulmányait Bécsben és Budapesten folytatta, a nácizmus elől Amerikába távozott, ahol szinte rögtön összetalálkozott Menuhinnal. Az első véletlenszerű együttjátszást számos közös fellépés követte, Baller évtizedekig Menuhin gyakori kamarapartnere lett, számos produkciójuk került lemezre. Bartók művét 1947-ben, az RCA stúdiójában vették fel.

A csodálatos mandarin és a Táncszvit között komponált 1. hegedű-zongora szonáta rendkívül fontos mű Bartók életében. Egyrészt kirángatta az I. világháború táján rázúduló depresszióból, másrészt talán először érte általa is jelentősnek érzett és kiemelkedőnek értékelt szakmai siker. A mű 1922. áprilisi francia bemutatója után (ahol Arányi Jelly játszotta a hegedűszólamot, s Bartók ült a zongoránál) ugyanis a kor vezető párizsi zenetörténésze, Henry Prunieres vacsorára hívta a fellépőket és a közönség szakmai részét. "A világ legelső komponistáinak a fele jelen volt, vagyis Ravel, Stravinsky, Szymanowsky és még egy pár hírhedt francia" [vajh, kire gondolhatott? - z -], írta néhány nappal később édesanyjának Bartók, és beszámolt róla, hogy a vacsora után meg kellett ismételniük az egész szonátát. A helyi kritika pedig az utóbbi húsz esztendő legjelentősebb művének értékelte a darabot.

Bár az 1. hegedű-zongora szonáta tényleg nem adja könnyen magát, Menuhinék előadása már első hallásra kiemelkedőnek minősíthető. Pontos és összeérlelt produkció. A prímet - nem csodálkozhatunk rajta - persze Menuhin hegedűje adja, de Baller sem játszik alárendelt szerepet, a zárótétel extatikus fináléjában, az örömhajszában teljes mértékben egyenrangú partnere Menuhinnak. A második tétel tétova bevezetésénél a varázslatos tündérvilág hegedűn megszólaló hangulatfestő effektjei már megidézik a Menuhin 1943-as megrendelésére született szólószonátát. Ugyanezen tétel hárfára emlékeztető, vissza-visszatérő zongoraakkordjai pedig Bartók éjszaka-zenéibe kalauzolják el a hallgatót. Kitűnő produkció, érdemes minél többet hallgatni, szinte mindig tud újat felmutatni.

legújabb:
Kelemen Zoltán - 2017-11-24
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zeneműtára

Olivastro együttes
"Kora reneszánsz chansonok és liturgikus dallamok"

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva (zongora)
Házigazda: Tóth Endre
"Táncok és dalok - eredetik és átiratok"
ROBART SCHUMANN - CLARA SCHUMANN: Liederkreis (Dalciklus), Op.39
– In der Fremde (Idegenben), Op.39 No.1
– Intermezzo, Op.39 No.2
– Die Stille (Csönd), Op.39 No.4
– Mondnacht (Holdas éj), Op.39 No.5
– Schöne Fremde (Szép idegen), Op.39 No.6
– Frühlingsnacht (Tavaszi éj), Op.39 No.12
ROBERT SCHUMANN: Davidsbündlertänze (Dávid-szövetségi táncok), Op.6
GRIEG: Dalok (a szerző zongoraátiratai) Op.52
– Modersorg (Egy anya gyásza), Op. 15, No. 4
– Det forste mote (Az első találka), Op. 21, No. 1
– Du fatter ej Boigemes evige Gang (A költő szíve), Op. 5, No. 2
– Solveigs Sang (Solveig dala), Op. 23, No. 18
– Kjaerlighet (Szerelem), Op. 15, No. 2
– Gamlemor (Öreg anya), Op. 33, No. 7
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Eckhardt Gábor (zongora), Déri György (cselló), Borbély Mihály (klarinét)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, Op.11
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/1-4
BRUCH: Nyolc darab, Op.83/5-8
BRAHMS: a-moll trió, Op.114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Felsővízivárosi Szent Anna Plébániatemplom

Almásy László Attila (orgona)
J.S. Bach, Max Reger, Jean Langlais és Liszt Ferenc művei

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Gódor Erzsébet (cimbalom)
"Az ezerszínű cimbalom"
Gódor Erzsébet cimbalomestje
Scarlatti, Mozart, Liszt, Debussy, Rachmaninoff, Bartók, Piazzolla és kortárs magyar szerzők

19:00 : Budapest
ERőMŰVHÁZ - Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Ház

Novák Zita, Mihályi Éva, Mohácsy Orsolya, Puskás Ticia, Kovács Péter, Keskeny Ferenc (hegedű), Ludmány Dénes, Barát Adrienn, Horváth Ágnes (brácsa), Kádi Erika, Háry Péter, Balog Endre (gordonka)
Házigazda: Zelinka Tamás
"Kodály - Dohnányi Emlékév Koncertsorozat/2A"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Vass István (zongora)
km.: Hegyes Ádám (zongora)
BEETHOVEN: Op.26 Asz-dúr szonáta
BARTÓK: Zongoraszonáta
BACH: Olasz koncert BWV 971
MOZART: d-moll zongoraverseny K.466

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sonus Ütőegyüttes (művészeti vezető: Szabó István)
Markus Bellheim (zongora)
Horváth István (tenor), Alexandru Agache (bariton)
A Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
Nyugat-afrikai ütőhangszeres zene
LIGETI: Zongoraverseny
MUSZORGSZKIJ: Egy éj a kopár hegyen
BARTÓK:Cantata profana, BB 100
19:00 : Gödöllő
Királyi Váró

Scheuring Kata (fuvola), Kovács Gergely (zongora)
POULENC: Szonáta
HINDEMITH: 8 stücke für flöte allein
TAKTAKISHVILI: Szonáta
DOHNÁNYI: Ária
DUTILLEUX: Szonatina
A mai nap
született:
1690 • Charles Theodore Pachelbel, zeneszerző († 1750)
1868 • Scott Joplin, zeneszerző, zongorista († 1917)
1934 • Alfred Schnittke, zeneszerző († 1998)
elhunyt:
1982 • Házy Erzsébet, énekes (sz. 1929)