vissza a cimoldalra
2019-04-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7828)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4325)
László Margit (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4482)
Palcsó Sándor (242)
Udvardy Tibor (207)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3228)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (7)
Egyházi zene (219)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1639)
Franz Schmidt (3312)
Requiem (454)
Abbado – az ember (155)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Így hegedűverseny, úgy hegedűverseny (Brahms és Korngold / Znaider)
macskás, 2010-03-17 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Brahms, Korngold / Znaider BRAHMS: Violin Concerto in D Major, Op. 77
KORNGOLD: Violin Concerto in D Major, Op. 35

Nikolaj Znaider - violin
Wiener Philharmoniker
Valery Gergiev

Sony / RCA Red Seal
884977004533

Furcsa érzés olyan lemezt hallgatni, mely két művet állít párba: egy toplistásat, és egy olyat, melynek - bár 1945-ben íródott - Magyarországon 1990-ben volt a bemutatója. Ha a két szerző nevét nézzük, ugyanilyen kettősséget találunk, Brahmsot mindenki ismeri, ha másért nem, a Magyar táncok miatt, Erich Wolfgang Korngold neve pedig jószerivel semmit sem mond az átlag zenehallgatónak - esetleg A halott város című operáját ismerik. A két felvétel közül mindenesetre inkább Korngold Hegedűversenyére voltam vevő: vajon milyen zeneszerzői eszközökkel él egy sokat próbált filmzeneíró 1945-ben?

Az 1897-ben, Brnóban született Korngoldot Mahler zenei zseninek nevezte, beajánlotta Zemlinskyhez. Richard Strauss is csak a legjobbakat mondta róla. Korngold mindhárom szerzőt sejteti zenéjében, de csak finoman. A zsidó származású, zenekritikus papát magáénak mondható Korngold pályája jól alakult, egy bukást követően Hollywoodban találta magát, ahol ontotta a filmzenéket, átiratokat, leginkább kalandfilmekhez írt aláfestő zenét. Bár Oscar-díjas volt, a politikai helyzet miatt csak a háború után tartotta helyesnek, hogy hazatérjen Ausztriába.

Johannes Brahms D-dúr hegedűversenye eleinte nem vívta ki sem a közönség, sem a kritikusok figyelmét, "a hegedű ellenére" írt mű annál nagyobb megbecsülést kap azóta. A "hálátlan" hegedűszóló technikai vonatkozásában Brahms barátja, Joachim József segítségét kérte, a dedikálás is neki szól. Az 1879 januárjában bemutatott koncert első tétele Brahms többi többtételes művéhez hasonlóan hosszú, néha nehézkes, viszont a csodálatos Andante a nyitó oboaszólóval és a frenetikus Vivace non troppo szinte leigázó ereje egészen egyedi.

Brahms Hegedűversenyét gyönyörű hangon játssza Nikolaj Znaider, ez a tónus meleg, dús, a felső régiókban kristálytiszta, nincs zavaró mellékzönge. Úgy érzem azonban, hogy az előadás kissé távolságtartó, az első tétel zaklatott melléktémája száraz, semmi spiritusz nincs benne, rideg, kemény, turandotos szépség, amit hallunk. A harmadik tétel rusztikussága, vadsága teljes mértékben hiányzik, inkább főuraskodva jelenik meg a karakter, semmi jellegzetességet nem kapunk ebben a pezsgő részben. A középső tétel azonban gyönyörű Znaider tolmácsolásában, a csorgó dallamok fantasztikusan szólnak, éterien, érzéssel, de nem érzelmesen - megindítja a szívet ez a fajta játékmód.

Amennyire nem való Znaidernek Brahmsé, annyira illik hozzá Korngold Hegedűversenye. Ismerem a lengyel-izraeli szülőktől származó, dán művész Elgar-lemezét, nagyon tetszett. Valószínűleg jobban érzi magát a kifejezetten érzelmes művek tolmácsolásakor, előadása szinte szikrázik. Azt is el tudom képzelni, hogy a nagy versenyművek nyomasztóan hatnak rá, voltak-vannak olyan hegedűsök, akiket szinte csak a legismertebb, legfajsúlyosabb koncertek előadására hívnak. Egy Brahms-, Beethoven-, vagy Mendelssohn-versenymű esetén már szinte minden apró lehetőséget kiaknáztak, nem úgy Elgar vagy Korngold esetében.

A Korngold Hegedűverseny üdítő színfolt a zenei palettán, nagyon kellemes, jól megírt zene. Kiválóan használható olyankor, ha valami "könnyűre és finomra" vágyunk. Nagyszerűen elegyíti a fajsúlyos és a kevésbé veretes zeneszerzői megoldásokat, Korngold filmzeneírói tapasztalatai bőségesen megjelennek; drámai kitöréseket (persze csak módjával), elégikus-nosztalgikus dallamokat, láttató zenét kapunk, de még a jó ízlés határain belül. A legszebb, legjobb - leszámítva az első tétel főtémáját, melynek kissé torzított, ferdített változata a záró tételben is megjelenik - a középső tétel, színtiszta érzelmi tobzódást, gyönyörű szólókat élvezhetünk. Ez a zene sziporkázó, kis adagban nem fekszi meg a gyomrot, érdemes meghallgatni.

Znaider nagyon jól veszi az akadályt, megcsillogtathatja technikai tudását, ábrázolóképességét. Kihasználja az alkalmat, és frenetikus játékával talán a művet is jobban elfogadtatja a kicsit finnyásabb hallgatóval. Fantasztikusan magas, csodálatosan kiemelt hangok fűszerezik a művet, trillák, ilyen-olyan passzázsok, tobzódik benne Znaider. A mű felépítése, formája tapasztalt zeneszerzőre utal, ahogy a hangszerelés is, a hegedűművész (nem mellesleg a Nordic Music Academy művészeti igazgatója) formai érzéke ebben a versenyműben érvényesül igazán.

A két versenyműben a Bécsi Filharmonikusok egyenrangú partnerként játszanak, Valerij Gergijev vezényletével. A hangszínek nagyon szépek, a hangzás kimunkált, nincsenek kilógó vagy lesikló szólamok. Hol bombasztikus, hol érzékeny megoldásokat hallunk, pontosan érzékeltetve a mondanivalót.

Egy sima, egy fordított, avagy a végletek vonzzák egymást. Érdemes megismerkednünk Korngold művével, legyen az bármelyik más mű társaságában.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Vári-Kovács Emese (ének), Gál Márta (csembaló), Molnár Andrea (blockflöte)
„Férfi szemmel, női szemmel a barokkban”
MONTEVERDI: Scherzi musicali cioe arie et madrigali – Maledetto sia l’aspetto; Eri già tutta mia
FRESCOBALDI: Arie musicali per cantarsi, 1. kötet – Se l’Aura spira
G. CACCINI: Le nuove musiche – Belle rose porporine
F. CACCINI: Primo Libro delle Musiche – Ch’amor sia nudo
STROZZI: Cantate, ariette e duetti, op. 2 – Chiamata à nuovi Amori
MONTEVERDI: Tempro la cetra
FRESCOBALDI: Arie musicali per cantarsi, 1. kötet – Così mi disprezzate
F. CACCINI: Primo Libro delle Musiche – Nube gentil
STROZZI: Cantate, ariette e duetti, op. 2 – L’Eraclito amoroso
MONTEVERDI: Ohimè ch’io cado
STEFFANI: Un core o piante o sassi
STEFFANI: Il pastorello
STEFFANI: Dolce Auretta
STROZZI: Ariette a voce sola op. 6 – Chi brama in Amore
STROZZI: Diporti di Euterpe overo Cantate e ariette a voce sola, op. 7 – Mi fa rider la speranza

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sztanyiszlav Trofimov, Irina Csurilova, Alekszej Markov, Nazsmiddin Mavljanov, Roman Burgyenko, Andrej Zorin [etc.]
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Mariinszkij Zenekar
vez.: Valerij Gergijev
CSAJKOVSZKIJ: Jolánta - koncertszerű előadás

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Szigetvári Dávid, Kovács István, Gabriella, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell
vez.: Csiki Gábor
BACH – MENDELSSOHN: Máté-passió
Oratórium egy részben
18:00 : Martonvásár
Agroverzum

Novák Zita, Tóth Kiss Johanna (hegedű), Sörös Jenő (brácsa), Balog Endre (cselló), Boldoghy Kummert Péter (nagybőgő), Novák András (klarinét)
KODÁLY: Epigrammák 1-5 (Novák András átirata klarinétra és vonósnégyesre)
WEINER: Ballada op. 8 (Novák András átirata klarinétra és vonósötösre)
KEREK GÁBOR: Családi zene op. 207
WEINER: I. Divertimento, op. 20 (I., II. tétel)
WEBER: Kvintett klarinétra és vonósnégyesre, op. 34