vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61315)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2992)
Balett-, és Táncművészet (5573)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Opernglas, avagy operai távcső... (20162)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
Kimernya? (2810)
Élő közvetítések (7503)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Így hegedűverseny, úgy hegedűverseny (Brahms és Korngold / Znaider)
macskás, 2010-03-17 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Brahms, Korngold / Znaider BRAHMS: Violin Concerto in D Major, Op. 77
KORNGOLD: Violin Concerto in D Major, Op. 35

Nikolaj Znaider - violin
Wiener Philharmoniker
Valery Gergiev

Sony / RCA Red Seal
884977004533

Furcsa érzés olyan lemezt hallgatni, mely két művet állít párba: egy toplistásat, és egy olyat, melynek - bár 1945-ben íródott - Magyarországon 1990-ben volt a bemutatója. Ha a két szerző nevét nézzük, ugyanilyen kettősséget találunk, Brahmsot mindenki ismeri, ha másért nem, a Magyar táncok miatt, Erich Wolfgang Korngold neve pedig jószerivel semmit sem mond az átlag zenehallgatónak - esetleg A halott város című operáját ismerik. A két felvétel közül mindenesetre inkább Korngold Hegedűversenyére voltam vevő: vajon milyen zeneszerzői eszközökkel él egy sokat próbált filmzeneíró 1945-ben?

Az 1897-ben, Brnóban született Korngoldot Mahler zenei zseninek nevezte, beajánlotta Zemlinskyhez. Richard Strauss is csak a legjobbakat mondta róla. Korngold mindhárom szerzőt sejteti zenéjében, de csak finoman. A zsidó származású, zenekritikus papát magáénak mondható Korngold pályája jól alakult, egy bukást követően Hollywoodban találta magát, ahol ontotta a filmzenéket, átiratokat, leginkább kalandfilmekhez írt aláfestő zenét. Bár Oscar-díjas volt, a politikai helyzet miatt csak a háború után tartotta helyesnek, hogy hazatérjen Ausztriába.

Johannes Brahms D-dúr hegedűversenye eleinte nem vívta ki sem a közönség, sem a kritikusok figyelmét, "a hegedű ellenére" írt mű annál nagyobb megbecsülést kap azóta. A "hálátlan" hegedűszóló technikai vonatkozásában Brahms barátja, Joachim József segítségét kérte, a dedikálás is neki szól. Az 1879 januárjában bemutatott koncert első tétele Brahms többi többtételes művéhez hasonlóan hosszú, néha nehézkes, viszont a csodálatos Andante a nyitó oboaszólóval és a frenetikus Vivace non troppo szinte leigázó ereje egészen egyedi.

Brahms Hegedűversenyét gyönyörű hangon játssza Nikolaj Znaider, ez a tónus meleg, dús, a felső régiókban kristálytiszta, nincs zavaró mellékzönge. Úgy érzem azonban, hogy az előadás kissé távolságtartó, az első tétel zaklatott melléktémája száraz, semmi spiritusz nincs benne, rideg, kemény, turandotos szépség, amit hallunk. A harmadik tétel rusztikussága, vadsága teljes mértékben hiányzik, inkább főuraskodva jelenik meg a karakter, semmi jellegzetességet nem kapunk ebben a pezsgő részben. A középső tétel azonban gyönyörű Znaider tolmácsolásában, a csorgó dallamok fantasztikusan szólnak, éterien, érzéssel, de nem érzelmesen - megindítja a szívet ez a fajta játékmód.

Amennyire nem való Znaidernek Brahmsé, annyira illik hozzá Korngold Hegedűversenye. Ismerem a lengyel-izraeli szülőktől származó, dán művész Elgar-lemezét, nagyon tetszett. Valószínűleg jobban érzi magát a kifejezetten érzelmes művek tolmácsolásakor, előadása szinte szikrázik. Azt is el tudom képzelni, hogy a nagy versenyművek nyomasztóan hatnak rá, voltak-vannak olyan hegedűsök, akiket szinte csak a legismertebb, legfajsúlyosabb koncertek előadására hívnak. Egy Brahms-, Beethoven-, vagy Mendelssohn-versenymű esetén már szinte minden apró lehetőséget kiaknáztak, nem úgy Elgar vagy Korngold esetében.

A Korngold Hegedűverseny üdítő színfolt a zenei palettán, nagyon kellemes, jól megírt zene. Kiválóan használható olyankor, ha valami "könnyűre és finomra" vágyunk. Nagyszerűen elegyíti a fajsúlyos és a kevésbé veretes zeneszerzői megoldásokat, Korngold filmzeneírói tapasztalatai bőségesen megjelennek; drámai kitöréseket (persze csak módjával), elégikus-nosztalgikus dallamokat, láttató zenét kapunk, de még a jó ízlés határain belül. A legszebb, legjobb - leszámítva az első tétel főtémáját, melynek kissé torzított, ferdített változata a záró tételben is megjelenik - a középső tétel, színtiszta érzelmi tobzódást, gyönyörű szólókat élvezhetünk. Ez a zene sziporkázó, kis adagban nem fekszi meg a gyomrot, érdemes meghallgatni.

Znaider nagyon jól veszi az akadályt, megcsillogtathatja technikai tudását, ábrázolóképességét. Kihasználja az alkalmat, és frenetikus játékával talán a művet is jobban elfogadtatja a kicsit finnyásabb hallgatóval. Fantasztikusan magas, csodálatosan kiemelt hangok fűszerezik a művet, trillák, ilyen-olyan passzázsok, tobzódik benne Znaider. A mű felépítése, formája tapasztalt zeneszerzőre utal, ahogy a hangszerelés is, a hegedűművész (nem mellesleg a Nordic Music Academy művészeti igazgatója) formai érzéke ebben a versenyműben érvényesül igazán.

A két versenyműben a Bécsi Filharmonikusok egyenrangú partnerként játszanak, Valerij Gergijev vezényletével. A hangszínek nagyon szépek, a hangzás kimunkált, nincsenek kilógó vagy lesikló szólamok. Hol bombasztikus, hol érzékeny megoldásokat hallunk, pontosan érzékeltetve a mondanivalót.

Egy sima, egy fordított, avagy a végletek vonzzák egymást. Érdemes megismerkednünk Korngold művével, legyen az bármelyik más mű társaságában.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)