vissza a cimoldalra
2019-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4445)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)
Zenei témájú könyvek (99)
Élő közvetítések (8236)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Kimernya? (3277)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)
José Cura (580)
Requiem (456)
Zenetörténet (256)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bruckner, a kezdő (A 00. szimfónia)
macskás, 2010-01-06 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Bruckner, a kezdő (A 00. szimfónia) BRUCKNER:
Symphony No.00, "Study Symphony", WAB 99
Finale to Symphony No. 4, "Volkfest", WAB 104

Royal Scottish National Orchestra
Georg Tintner

Naxos
8.554432

Anton Brucknernek három művet kellett megírnia zeneszerzői vizsgájához: egy nyitányt, egy kórusművet és egy szimfóniát. Ez utóbbit három hónap alatt fejezte be - a Studiensinfonie a negatív értékképzetű 00-ás számot viseli. Otto Kitzler, Bruckner tanára nem volt elragadtatva a műtől, nem tartotta eléggé inspiráltnak. Érdekes módon Bruckner nem semmisítette meg a partitúrát, mint egyéb olyan esetben, amikor nem volt megelégedve az eredménnyel. Egy évvel később viszont már elkészült a fenomenális d-moll misével. Míg az f-moll szimfónia hallgatása során lépten-nyomon valamelyik (elég sok) nagy előd stílusát, harmóniai, ritmikai világát érezzük, a misében a zeneszerzői ötletek, jellegzetességek uralkodnak. Ez az egy év tehát bőven elég volt arra, hogy Bruckner megtalálja egyéni hangját.

Szerencsénkre, vagy éppen ellenkezőleg, fennmaradt a partitúra. A mű felépítése jó, a dallamok egymásutánja ellen sem lehet kifogásunk, de az egyéni hang teljesen hiányzik. Ha nem ismerjük a zeneszerzők jellegzetességeit, akkor egy kellemes műnek érezzük a Studiensinfonie-t. Mindenesetre egy kezdő, bár nem fiatal, 39 éves, persze nem kevés zenei tapasztalattal bíró zeneszerző tollából nem rossz, így azoknak is igazuk van, akik rajonganak Brucknerért, és azoknak is, akik nem.

A 00. szimfónia főtémájának kettőssége, a táncos és a vastagabb, fúvósokkal megtámasztott rész Schumannt idézi, s ahogy haladunk előre, a melléktéma is schumanni. Majd mintha Wagner robbanna be néhány pillanatra, fényesen, ünnepélyesen. (Érdekes módon, a csodálva, fenntartások nélkül tisztelt Wagner zenéjéből csak minimális az áthallás.) Felfedezhetjük Mendelssohn tündérzenéjét, Brahms hangszerelését, Mozart futamait.
A lassú tétel gyengéd indítása mintha Brahmsot idézné, még a puha, többnyire vonósokat előíró hangszerelése, később az oboaszóló is ezt erősíti. A hangszerszólók beillesztése mesteri, azonban az Allegro molto elég hosszasan ecseteli a borongós életérzést.
A Scherzo talán a legsikerültebb, a hangvétel itt is borongós, a Trio vonósok által játszott negyedei jól fonják körbe a dallamot.
A Finale is, akárcsak az előző három tétel, előszeretettel él a pontozott ritmussal. A melléktéma előtti üresjárat nem igazán kedvező, nem készíti elő a lágy dallamot. A zárótéma triolái kissé erőltetettek, a hatás brahmsi, majd újra Schumannt idézi, ugyanígy a kidolgozási rész fugatószerű felrakása, hangszerelése, erőszakossága is. A tétel zárása szerény ujjongás, dúrban.

Bruckner gyakran kételkedett művei minőségét illetően, többet átírt, ilyen a IV. szimfónia is, melynek utolsó tétele három változatban létezik. Az első - 1874-ből - és a második - 1878-ból - bizonyos mértékig összefügg, a Volksfest rövidebb, egyszerűbb.
A Volksfest finálé hihetetlenül izgalmas vonós, elhangolt dallammal kezdődik, tercenként ugrik lefelé a hegedűdallam, de hogyan! Szintén nagyszerű, nagyszabású az ezt követő téma, vagy a téma második fele - fényes, legalább olyan felhívó jellegű, persze másképp. A tétel érzelmi töltete igencsak dús, a zeneszerzői eszközök változatosak a vonós, rezes unisonótól kezdve a kromatikus skálák tremolós hangjain keresztül az éteri fafúvós, máskor vonós dallamokig.

A lemezen a Royal Scottish National Orchestra játszik, Georg Tintner vezényletével. Tintner, aki a Bécsi Fiúkórus tagja is volt, különleges vonzódást érzett Bruckner darabjai iránt, világszerte vezényelte a nagy mester műveit, lemezfelvételeket is készített. A Volksfest zenei anyagát érezhetően jobban ragadta meg, bár mutatós, nagy fortékkal, nagyzenekari apparátussal bánni sokkal egyszerűbb és hálásabb, mint egy olyan művet dirigálni, mely nem ismert, és az ember tele van kétséggel a darab kvalitásait illetően. A skót zenekar vonósai nem igazán vannak a helyzet magaslatán, sok a zötyögés, pontatlanság. Sokszor beragadnak a vonók, nincs meg a kellő könnyedség, ami pedig szükséges lenne a Studiensinfonie-hoz. A rezesek nagyszerű megszólalásai viszont nagyon tetszettek, méltóságot, fényt vittek a szimfóniába, a Volksfestben különösen jól érvényesültek. Tintner nem nagyon tudott mit kezdeni a szimfóniával, nem igazán bontotta ki a dallamokat, a dinamikai sík eléggé leszorított, de ez a kisebbik baj. Nem lélegzett a mű, a Scherzo tempója lassú - éppen azért, mert nem tud mit kezdeni vele -, a karakterek egysíkúak. Ha jól játszanak egy nem kimagasló művet, ha van gondolat a hangok mögött, egész más hatást vált ki a darab, szinte elhisszük, hogy jó. Ez a többlet hiányzott a minden részletre kitérő kísérőfüzetet is jegyző Georg Tintner vezényléséből.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"
Audiencia a hangszerek királynőjénél

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Kolonits Klára (ének), Szűcs Máté, Homoki Gábor (brácsa), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű); William Coleman (brácsa); Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
"kamara.huKAMARA.HU – Utas és holdvilág"
kamara.hu/1 - emlék
"A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja"
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) vonósnégyes, op. 18/1
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
LISZT: Die Loreley
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Mignons Lied
CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op. 70
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
DVORÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)