Kortárs zene ötezer éves hangszerre (Harpchipelago – kortárs magyar kompozíciók hárfára)
Harpchipelago – kortárs magyar kompozíciók hárfára
Gaál Erzsébet – hárfa
Kósa Gábor – marimba, vibrafon, ütőhangszerek
Pintér Gyula, Horváth istván – elektronika
Hungaroton
HCD 32630
Gaál Erzsébet Harpchipelago című lemeze igen figyelemre méltó kiadvány. Az Amerikában élő hárfaművésznő Európában és Amerikában is számos helyen koncertezik, tanít, előadásokat tart. Lelkes terjesztője a magyar kortárszenének is, s igazi, elhivatott mestere csodálatos hangú hangszerének.
Ez az instrumentum mintegy ötezer éves múltra tekint vissza. Kedvelt volt már az ókori Egyiptomban is, léteztek változatai pszaltérion, magadisz és szambüké neveken, de ezek a hangszerek később önállósulva továbbfejlődtek. A középkorban a hárfa a kelták kedvencévé vált. Fejlődése során az eleinte mindössze hat húros hangszer sok-sok újításon ment keresztül, melyeknek köszönhetően a mai példányokon a hét pedál segítségével már kromatikusan is lehet játszani, a kontra Cesz-től a négyvonalas Gisz-ig, majdnem egy zongora hangterjedelmében.
Vajon mi a titka a hárfának, ami miatt képtelenség volt megfeledkezni róla ötezer éven keresztül, amiért hangja évezredek óta oly hatásosan pendíti meg a szív húrjait? Ha csak a mitológiát tekintjük, ott van például Orfeusz, a nagyhírű muzsikus, kinek művészete elbűvölte az embereken túl a madarakat, erdei állatokat, növényeket, de még a köveket is. Vagy a harcos Dávid király, kit olyan ifjúként jellemeztek, "aki tud hárfázni és bátor, harcra termett férfi, jól tud beszélni, szép termetű" (érdemes megfigyelni a sorrendet...). Írországban pedig annyira mélyen gyökereznek a hárfa hagyományai, hogy a hangszer az ország címerében is szerepel. De megemlíthetjük akár modern korunk népszerű mesesorozatát, a Harry Pottert is, amelynek első részében szintén egy hárfa mágikus hangja altatja el a félelmetes és vérszomjas háromfejű kutyát.
Gál Erzsébet lemezén is a "modern kor meséje" hangzik fel, a művésznő kortárs magyar szerzők műveiből válogatott.
Elsőként Pintér Gyula kompozícióját hallhatjuk. A Night Piece című darab némi elektronikai segítséggel gazdagítja a hárfa hangját. Lenyűgöző hangulatú, kicsit misztikus, kicsit melankolikus, nagyon hárfaszerű kompozíció.
Ezután egy válogatás következik Kurtág Játékok című sorozatából.
Zombola Péter Institutio című, igen figyelemreméltó darabja lényegében egy négy hangból álló dallamfordulat-variációin alapszik.
Kósa György rövid tételeiben a marimba és a vibrafon is igen fontos szerepet kap. A Miniatűrök című sorozatot egyébként eredetileg énekhangra és zongorára komponálta a szerző.
Kósa Gábor Haiku versnaptára 2003-ban, hárfára és marimbára íródott. Hangulatos, nagyon szerethető muzsika.
Hollós Máté darabja Gaál Erzsébet felkérésére született. Az izgalmas műben a hárfa mellett marimba, vibrafon, és különféle ütőhangszerek is megszólalnak.
Pócs Katalin marimbára és hárfára komponált tételpárja után Sugár Miklós E-GAL című darabja zárja a lemezt. A trükkös cím nem csupán a hárfaművésznő nevére lehet utalás, de talán arra is, hogy a darabban az elektronika is szerepet kap.
Nagyszerű lemezzel lettünk gazdagabbak, őszintén ajánlom mindenki figyelmébe. Talán azoknak is érdemes belehallgatniuk, akik kevésbé kedvelik a kortárs zenét. Ez a felvétel valóban élvezetes, a darabok érdekesek, sőt többségében kifejezetten szépek is. A hárfa hangja és a művésznő érzékeny, értő interpretációja pedig garantálja, hogy nem fognak csalódni.