vissza a cimoldalra
2017-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6262)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11195)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6423)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (559)
Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Erkel Színház (8507)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1175)
Franz Schmidt (2953)
Verdi-felvételek (530)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (363)
Élő közvetítések (6678)
Kocsis Zoltán (640)
Operett, mint színpadi műfaj (3346)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2414)
Zenei témájú könyvek (92)
Nagy koncertek emlékezete (32)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Benjamin Britten Repülő Cirkusza (Britten-művek az EMI lemezein)
Balázs Miklós, 2009-09-15 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Britten-művek az EMI lemezein BENJAMIN BRITTEN:

Les Illuminations
     (Jill Gomez - szoprán, Enymion Ensemble
     John Whitfield)
Serenade for Tenor, Horn and Strings
     (Neil Mackie - tenor, Barry Tuckwell - kürt,
     Scottish Chamber Orchestra / Steuart Bedford)
Nocturne
     (Robert Tear - tenor, English Chamber Orchestra
     Jeffrey Tate)
Simple Symphony
     (London Chamber Orchestra / Christopher Warren-Green)
Sinfonia da Requiem
Four Sea Interludes
The Young Person's Guide to the Orchestra
     (Royal Liverpool Philharmonic Orchestra / Libor Pešek)

EMI
50999 6 95579 2 7

Noha Benjamin Britten nem feltétlenül tartozik a hosszú életű (ahogy mondani szokás: a sokat látott) honfiak közé, életének hatvannégy esztendeje alatt, mely felölelte a mozgalmas XX. század második és harmadik negyedét, annyi minden történt hazájában, az Egyesült Királyságban, ami korábban csak évszázadok során esett.

Merthogy Nagy-Britannia arannyal szegett, dicső történelmének ezen pár évtizede olyan gyökeres társadalmi változásokat hozott, melyeket korábban elképzelni sem tudtak a Lordok Házának parókás gentlemanjei. S Britten életműve, bár legtöbbször csak "szőrmentén", közvetve reflektál a történelmi kontextus rezdüléseire, mégis alkalmat kínál arra, hogy alkotója, egy hallatlan érzékenységgel megáldott művész-egyéniség szűrőjén át figyelhessük a végbement mozgásokat. Britten születésekor, 1913-ban éppen kiterjedésének csúcsán állt a Birodalom: hat földrészen tombolt a brit imperialista agresszió; s mikor 1976-ban a szerző meghalt, négy éve érvényben volt az ún. Local Government Act, s már túl volt első hangos sikerein a Monty Python Repülő Cirkusza.
Hogy hogyan jutott el Anglia a búr háború esztelen vérengzésétől a Macska-összezavaró Kft.-ig, Britten munkáiból nem derül ki okvetlenül, ám, hogy milyen utat járt be egy militarista szigoron, gyarmatbirodalmi ideológián és gazdasági szerkezeten szocializálódott, sok tekintetben a külvilágtól izolált nép az Európai Közösség aktív tagságáig, arra akár még válaszokat is kereshetünk az angol zenekultúra XX. századi alakulásában.

Brittenhez mérhető modernista zeneművész aligha élt a századközép Angliájában. Nem abban az értelemben volt ő modernista, hogy hangosan kikelt volna a hagyománnyal szemben, éppen ellenkezőleg: Britten újszerűsége abban áll, hogy művészi szemléletének gyökerei a régmúlt kulturális javaiban húzódnak, s annak felszínre hozásában, aktualizálásában, a jelen időre adaptált átesztétizálásában vállalnak szerepet. Britten, minthogy nyilvánvalóan nem lehetett sem folytatója, sem részese az Elgar utáni "birodalmi szimfonizmus" szalon-soviniszta eszmeiségének, vagy a Light Music operettkultúrába forduló felszínességének, egy önálló paradigmát teremtett.

Benjamin Britten világában a régi nem elmúlt, hanem folytonos és jelen idejű, a letűnt századok értékei nem megőrzendő múzeumi tárgyak, hanem organikus, velünk mozgó, velünk változó részei az eleven mindennapoknak. Számára a társadalom nem alattvalók szervilis raja, hanem együtt élő és boldogulni igyekvő önálló polgárok közössége, a társas kapcsolat nem állami és egyházi papírossal pecsételt formális viszony, hanem a kölcsönös elfogadás és megértés mintája.
Számára Anglia nem a "remény és dicsőség földje", hanem egy új társadalmi megegyezésben rejlő lehetőségeké: a szolidaritásé és a részvété, a megélésé és a megértésé. Britten egész életműve, sőt alkotói személyisége homlokegyenest szemben áll a technokratizált társadalomszemlélet lélektelen rendszerével, az intézményi rangra emelt intolerancia süket füleivel, a szigetországban még akkortájt is dívó nyárspolgári arroganciával és szenvtelen filiszter-szemlélettel. Britten Angliája nem uralkodik többé a világon, hanem megkísérli megérteni azt és együtt élni vele. Britten Angliája kritikusan viszonyul saját magához és nem rest kimondani a hibáit, tanulni belőle, és ha kell, nevetni rajta. Britten Angliája modern, nyitott és színes Anglia, amely a Beatlest és a Gyalog galoppot termette. Egy erős ország és nemes kultúra, melynek tartását, tekintélyét nem távoli népek kíméletlen leigázása adja, hanem a múlt bűneivel való szembenézés és változni akarás biztosítja.
Britten minden munkája egyfajta mélyen humanista szemléletet tükröz; aki csak egyszer is figyelhette őt rádióban vagy tévében beszélni, vagy hallotta a Háborús Requiemet, az Op.48-as Lachrimae-t vagy épp az Albert Herring kamaraoperát, pontosan tudja, ez mit jelent.

Az EMI most megjelent dupla lemeze egyfajta keresztmetszetet kíván adni Britten életművéből. (Talán nem érdemtelen megjegyezni, hogy a kiadó ezzel a kiadvánnyal egyidőben egy 37 CD-s Britten-gyűjteményt is megjelentetett.) Ismerve az oeuvre igencsak szerteágazó, már-már azt mondanám, önfeledten kanyargó műfaji és tematikai sokszínűségét, ez akár reménytelen, hovatovább megmosolyogtató vállalkozás is lehetne. De nem az. A két lemezt végighallgatva messze nem teljes, de állítható: hiteles képet alkothatunk a komponistáról. Ízelítőt kapunk abból a páratlan irodalmi és zenei műveltségből, melyből a britteni tárgy- és szövegválasztás fakad - Brittenéhez fogható régi-irodalmi (és -zenei) műveltsége a kortársai közül csak Kodály Zoltánnak volt -, a Les Illuminations dalciklusa Rimbaud költeményei nyomán született, a Serenade és a Nocturne öt évszázad angol lírájából merít.

Jill Gomez szopránja és Neil Mackie tenorhangja jó kísérletként mutatják magukat a Les Illuminations és a Serenade produkcióiban, azonban Robert Tearé az igazi tökély az első lemezen. A Tear szólójával és Jeffrey Tate vezényletével lemezre vett Nocturne az évszázad legjobb Britten-felvételei között van, vagyis bátran odaállítható Peter Pears vagy Ian Bostridge borzongató Nocturne-előadásai mellé. Igaz, előbbi művek olvasatainál a kissé "lazán" teljesítő vonósok (Endymion Ensemble) és a hamiskás kürtjátékkal magát megkedveltetni nem tudó Barry Tuckwell sem emelik a produkciók színvonalát.

A második lemezre már nem vokális, hanem tisztán instrumentális kompozíciók kerültek. A CD-n helyet kapott vonószenekari Simple Symphony-val, a Sinfonia da Requiemmel, a Négy tengeri közjátékkal, valamint a Young Person's Guide-dal gyakorlatilag lefedhető Britten zenekarra írott műveinek legjelentősebb része. A Libor Pešek vezette Liverpooli Királyi Filharmonikusok mindenben megfelelnek az elvárásoknak, tőről metszett brit zenekar: jó képességű zenészekkel, kidolgozott együttjátékkal, de minden különösebb "kunszt" nélkül. Ám ezek a művek nem is kívánnak mindenáron konzseniális előadást. Így is önmagukért beszélnek. Meg szerzőjükért, hazájukért és mindenekelőtt hallgatójukért, az emberért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

"A hangszerek világa" – MVM Koncertek
Vigh Andrea hangszerbemutató koncertje gyerekeknek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"Vokális univerzum"
KODÁLY: Liszt Ferenchez
KODÁLY: Akik mindig elkésnek
KODÁLY: Öregek
KODÁLY: Jézus és a kufárok
KODÁLY: Mátrai képek

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Várjon Dénes, Roman Rabinovich (zongora)
Veronika Eberle (hegedű), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/4"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
SCHUMANN: Fantáziadarabok, Op.88
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) vonósnégyes, Op. 117
SCHUMANN: Meseképek, Op.113
SMETANA: g-moll zongoratrió, Op.15

11:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Énekeljen mindenki!"
KODÁLY: Háry János

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: Parázsfuvolácska

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Bodó Antónia, Illési Erika, Molnár Noémi, Nagy Gabriella (hegedű),
Gálfi Csaba, Juhász Barna, Yamamoto Nao (brácsa), Kertész György,
Mód Orsolya (cselló), Jóföldi Anett (fuvola), Szitka Rudolf (klarinét),
Polónyi Ágnes (hárfa), Teraszova Brigitta (zongora)
"Vasárnapi Kamarazene"
ENESCU: F-dúr hangversenydarab brácsára és zongorára
MOZART: A-dúr klarinétkvintett, K.581
BAC: Elegiac Trio
DVOŘÁK: Esz-dúr vonósnégyes, Op.51, No.10

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Juhász István (tenorharsona), Veér Mátyás (basszusharsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Dobszay-Meskó Ilona
KODÁLY: Galántai táncok
HIDAS: Florida - kettősverseny
LAJTHA: VI. szimfónia, Op.61

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Környei Miklós (gitár), Pregun Tamás (zongora)
BEETHOVEN: G-dúr szonáta (Op.49, No.2)
TÁRREGA: Traviata fantázia
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
RAHMANYINOV: Etudes-Tableaux (Op.33)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Megyesi Zoltán (tenor), Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian (brácsa), Perényi Miklós (cselló)
Klenyán Csaba (klarinét), Radovan Vlatković (kürt)
Escher Vonósnégyes:
Adam Barnett-Hart, Danbi Um (hegedű), Pierre Lapointe (brácsa), Brook Speltz (cselló)
"kamara.hu/5"
A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
BRAHMS: Változatok egy Schumann-témára, Op.23
SCHUMANN: A költő szerelme, Op.48
WOLF: Olasz szerenád
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Cimbalom és tárogató, hagyomány és megújulás"

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Kemény Krisztina és tanítványai (gordonka)
Fauré, Glazunov, Popper, Klengel, Csajkovszkij és Dvořák művei

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Solymári Tímea (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Musica Nostra Nőikar, Szekér Bernadett (zongora)
vez.: Mindszenty Zsuzsánna
Meláth Andrea (mezzoszoprán), Szabó Ferenc János (zongora)
Vass Lajos Kamarakórus, Baja Mónika (zongora)
vez.: Darázsdi Zita és Somos Csaba
Kolonits Klára, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Budapesti Monteverdi Kórus
Erdődy Kamarazenekar (koncertmester: Szefcsik Zsolt)
vez.: Kollár Éva
"A KÓTA ünnepi hangversenye Orbán György 70. születésnapja alkalmából"
ORBÁN GYÖRGY: Missa sexta
ORBÁN GYÖRGY: Kilenc dal Weöres Sándor verseire
ORBÁN GYÖRGY: Prédikátor-ének
ORBÁN GYÖRGY: Liber scriptus
ORBÁN GYÖRGY: Tószunnyadó
ORBÁN GYÖRGY: Zsoltárváltozat
ORBÁN GYÖRGY: Tavaszi szél
ORBÁN GYÖRGY: Stabat Mater
10:00 : Tatabánya
A Vértes Agorája

Tatai Ütőegyüttes:
Májer Dániel, Wéber Péter, Molnár Szabolcs
Szerkesztő, műsorvezető: Ocskai Gabriella
"Ráhangoló"
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)