vissza a cimoldalra
2018-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61319)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2626)
Élő közvetítések (7527)
Jonas Kaufmann (2277)
Kimernya? (2840)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1160)
Franz Schmidt (3226)
Kurtág György Szeretete (53)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Benjamin Britten Repülő Cirkusza (Britten-művek az EMI lemezein)
Balázs Miklós, 2009-09-15 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Britten-művek az EMI lemezein BENJAMIN BRITTEN:

Les Illuminations
     (Jill Gomez - szoprán, Enymion Ensemble
     John Whitfield)
Serenade for Tenor, Horn and Strings
     (Neil Mackie - tenor, Barry Tuckwell - kürt,
     Scottish Chamber Orchestra / Steuart Bedford)
Nocturne
     (Robert Tear - tenor, English Chamber Orchestra
     Jeffrey Tate)
Simple Symphony
     (London Chamber Orchestra / Christopher Warren-Green)
Sinfonia da Requiem
Four Sea Interludes
The Young Person's Guide to the Orchestra
     (Royal Liverpool Philharmonic Orchestra / Libor Pešek)

EMI
50999 6 95579 2 7

Noha Benjamin Britten nem feltétlenül tartozik a hosszú életű (ahogy mondani szokás: a sokat látott) honfiak közé, életének hatvannégy esztendeje alatt, mely felölelte a mozgalmas XX. század második és harmadik negyedét, annyi minden történt hazájában, az Egyesült Királyságban, ami korábban csak évszázadok során esett.

Merthogy Nagy-Britannia arannyal szegett, dicső történelmének ezen pár évtizede olyan gyökeres társadalmi változásokat hozott, melyeket korábban elképzelni sem tudtak a Lordok Házának parókás gentlemanjei. S Britten életműve, bár legtöbbször csak "szőrmentén", közvetve reflektál a történelmi kontextus rezdüléseire, mégis alkalmat kínál arra, hogy alkotója, egy hallatlan érzékenységgel megáldott művész-egyéniség szűrőjén át figyelhessük a végbement mozgásokat. Britten születésekor, 1913-ban éppen kiterjedésének csúcsán állt a Birodalom: hat földrészen tombolt a brit imperialista agresszió; s mikor 1976-ban a szerző meghalt, négy éve érvényben volt az ún. Local Government Act, s már túl volt első hangos sikerein a Monty Python Repülő Cirkusza.
Hogy hogyan jutott el Anglia a búr háború esztelen vérengzésétől a Macska-összezavaró Kft.-ig, Britten munkáiból nem derül ki okvetlenül, ám, hogy milyen utat járt be egy militarista szigoron, gyarmatbirodalmi ideológián és gazdasági szerkezeten szocializálódott, sok tekintetben a külvilágtól izolált nép az Európai Közösség aktív tagságáig, arra akár még válaszokat is kereshetünk az angol zenekultúra XX. századi alakulásában.

Brittenhez mérhető modernista zeneművész aligha élt a századközép Angliájában. Nem abban az értelemben volt ő modernista, hogy hangosan kikelt volna a hagyománnyal szemben, éppen ellenkezőleg: Britten újszerűsége abban áll, hogy művészi szemléletének gyökerei a régmúlt kulturális javaiban húzódnak, s annak felszínre hozásában, aktualizálásában, a jelen időre adaptált átesztétizálásában vállalnak szerepet. Britten, minthogy nyilvánvalóan nem lehetett sem folytatója, sem részese az Elgar utáni "birodalmi szimfonizmus" szalon-soviniszta eszmeiségének, vagy a Light Music operettkultúrába forduló felszínességének, egy önálló paradigmát teremtett.

Benjamin Britten világában a régi nem elmúlt, hanem folytonos és jelen idejű, a letűnt századok értékei nem megőrzendő múzeumi tárgyak, hanem organikus, velünk mozgó, velünk változó részei az eleven mindennapoknak. Számára a társadalom nem alattvalók szervilis raja, hanem együtt élő és boldogulni igyekvő önálló polgárok közössége, a társas kapcsolat nem állami és egyházi papírossal pecsételt formális viszony, hanem a kölcsönös elfogadás és megértés mintája.
Számára Anglia nem a "remény és dicsőség földje", hanem egy új társadalmi megegyezésben rejlő lehetőségeké: a szolidaritásé és a részvété, a megélésé és a megértésé. Britten egész életműve, sőt alkotói személyisége homlokegyenest szemben áll a technokratizált társadalomszemlélet lélektelen rendszerével, az intézményi rangra emelt intolerancia süket füleivel, a szigetországban még akkortájt is dívó nyárspolgári arroganciával és szenvtelen filiszter-szemlélettel. Britten Angliája nem uralkodik többé a világon, hanem megkísérli megérteni azt és együtt élni vele. Britten Angliája kritikusan viszonyul saját magához és nem rest kimondani a hibáit, tanulni belőle, és ha kell, nevetni rajta. Britten Angliája modern, nyitott és színes Anglia, amely a Beatlest és a Gyalog galoppot termette. Egy erős ország és nemes kultúra, melynek tartását, tekintélyét nem távoli népek kíméletlen leigázása adja, hanem a múlt bűneivel való szembenézés és változni akarás biztosítja.
Britten minden munkája egyfajta mélyen humanista szemléletet tükröz; aki csak egyszer is figyelhette őt rádióban vagy tévében beszélni, vagy hallotta a Háborús Requiemet, az Op.48-as Lachrimae-t vagy épp az Albert Herring kamaraoperát, pontosan tudja, ez mit jelent.

Az EMI most megjelent dupla lemeze egyfajta keresztmetszetet kíván adni Britten életművéből. (Talán nem érdemtelen megjegyezni, hogy a kiadó ezzel a kiadvánnyal egyidőben egy 37 CD-s Britten-gyűjteményt is megjelentetett.) Ismerve az oeuvre igencsak szerteágazó, már-már azt mondanám, önfeledten kanyargó műfaji és tematikai sokszínűségét, ez akár reménytelen, hovatovább megmosolyogtató vállalkozás is lehetne. De nem az. A két lemezt végighallgatva messze nem teljes, de állítható: hiteles képet alkothatunk a komponistáról. Ízelítőt kapunk abból a páratlan irodalmi és zenei műveltségből, melyből a britteni tárgy- és szövegválasztás fakad - Brittenéhez fogható régi-irodalmi (és -zenei) műveltsége a kortársai közül csak Kodály Zoltánnak volt -, a Les Illuminations dalciklusa Rimbaud költeményei nyomán született, a Serenade és a Nocturne öt évszázad angol lírájából merít.

Jill Gomez szopránja és Neil Mackie tenorhangja jó kísérletként mutatják magukat a Les Illuminations és a Serenade produkcióiban, azonban Robert Tearé az igazi tökély az első lemezen. A Tear szólójával és Jeffrey Tate vezényletével lemezre vett Nocturne az évszázad legjobb Britten-felvételei között van, vagyis bátran odaállítható Peter Pears vagy Ian Bostridge borzongató Nocturne-előadásai mellé. Igaz, előbbi művek olvasatainál a kissé "lazán" teljesítő vonósok (Endymion Ensemble) és a hamiskás kürtjátékkal magát megkedveltetni nem tudó Barry Tuckwell sem emelik a produkciók színvonalát.

A második lemezre már nem vokális, hanem tisztán instrumentális kompozíciók kerültek. A CD-n helyet kapott vonószenekari Simple Symphony-val, a Sinfonia da Requiemmel, a Négy tengeri közjátékkal, valamint a Young Person's Guide-dal gyakorlatilag lefedhető Britten zenekarra írott műveinek legjelentősebb része. A Libor Pešek vezette Liverpooli Királyi Filharmonikusok mindenben megfelelnek az elvárásoknak, tőről metszett brit zenekar: jó képességű zenészekkel, kidolgozott együttjátékkal, de minden különösebb "kunszt" nélkül. Ám ezek a művek nem is kívánnak mindenáron konzseniális előadást. Így is önmagukért beszélnek. Meg szerzőjükért, hazájukért és mindenekelőtt hallgatójukért, az emberért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

A Solti György Zeneiskola koncertje
50 éves a Solti György Zeneiskola

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 2.
SCARLATTI: g-moll szonáta, K. 30 („Macskafúga”)
COUPERIN: Pièces de clavecin – Les papillons, Le moucheron, Les abeilles
RAMEAU: G-dúr szvit – 12. La poule
GRIEG: Lírikus darabok, 3. kötet, op. 43 – 1. Pillangó
SCHUMANN: Erdőjelenetek, op. 82 – 7. Vogel als Prophet
GLINKA: Pacsirta
Szalai Éva (zongora)
PROKOFJEV: D-dúr fuvola-zongora szonáta, op. 94
Bán Máté (fuvola), Dani Imre (zongora)
LISZT: Der du von dem Himmel bist (1. változat)
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ihr Glocken von Marling
MIHALOVICH: Bitte
MIHALOVICH: Im Herzen Trüb und traurig
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
DEBUSSY: Suite Bergamasque – 1. Prélude, 2. Menuet
Hotzi Panni (zongora)
MESSIAEN: Téma és variációk
Osztrosits Eszter (hegedű), Tabajdi Ádám (zongora)
VÉGH: Mädchenlied
KORBAY FERENC: Loch Ness
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SYMANOWSKY: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 9
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Menyhárt Zsuzsanna, Somogyvári Csilla (fuvola)
Endrődy Sándor (kürt), Rajka Imola, Paul Éva (hegedű), Török Mátyás (mélyhegedű), Magyar Gábor (gordonka), Kassai István (zongora)
Az ősz muzsikája - Kamarakoncert Ady Endre verseivel
SEITZ: Walzer Caprice op. 34.
R. STRAUSS: Andante kürtre és zongorára, Trv. 155
SCHUBERT: Bevezetés és variáció az "Elszáradt virágok" c. témára, op. 160
VIVALDI: A négy évszak - Tél, op. 8, No. 4 (részlet)
CSAJKOVSZKIJ: Őszi dal az "Évszakokból" op. 37/a
SCHUBERT: Ave Maria
KODÁLY: Epigrammák
DOPPLER: Magyar pasztorál fantázia, op. 26

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUMANN: Gyermekjelenetek, op. 15
SCHUMANN: Fantasiestücke, op. 12
SCHUBERT: Moments musicaux, D. 780 - No. 2, 3
SCHUBERT: c-moll szonáta, D. 958

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Szigeti Quartet:
Nagao Haruka, Stankowsky Nóra (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Rózsa Richárd (cselló)
HAYDN: Esz - Dúr vonósnégyes op.33.no.2
DEBUSSY: g - moll vonósnégyes
MOZART: C - Dúr vonósötös KV 515
km. Konrád György - brácsa
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)