vissza a cimoldalra
2018-06-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60863)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4025)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20094)
Erkel Színház (9339)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (892)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1424)
Franz Schmidt (3141)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2767)
Wagner (2593)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1234)
László Margit (149)
A díjakról általában (1026)
Élő közvetítések (7243)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (326)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4282)
Palcsó Sándor (213)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Költészet álruhában (Petőcz András és Sáry László közös alkotásai)
BaCi, 2009-07-29 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Közeledések és távolodások Közeledések és távolodások
Petőcz András és Sáry László közös alkotásai

Sáry László – szöveg, fütty, zongora, orgona, harmonika, ütőhangszerek
Petőcz András – szöveg, ütőhangszerek
Sáry Bánk – orgona, harmónium, zongora

Hungaroton
HCD 31392

Petőcz András és Sáry László közös alkotómunkája több mint 20 évvel ezelőtt, Párizsban kezdődött. Az 1990-ben kiadott lemez anyaga pusztán csak egy válogatás a szerzőpáros alkotásaiból.

Az elhangzó darabok zene és szöveg újszerű kapcsolatából születtek, ahol nem egyszerűen a két művészeti ág intellektuális kötődéséről, hanem egy közös létforma világra hozásáról van szó.

Bár a szövegek előbb készültek el mint akusztikus változatuk, mégsem kezelhetjük a verseket magasabb rendű produktumként.

A közös létezésmód nagyban hozzájárul a művek könnyebb befogadásához. A szövegre és a zenére egyaránt jellemző minimalista és repetitív jelleg egyszerre igyekszik a lélek és az elme útjain hozzáférkőzni a hallgató legbelsőbb rétegeihez. A szavak értelme nem csak az ismétlődések miatt kerül más dimenzióba. A ritmus és a megszólaló harmóniák is a szokványos értelmezés elvesztését, az eredeti jelentések elmosódását segítik elő. Az alkotók szabadulni akartak a tudatos gondolkozástól, s éber állapotban, a meditációhoz hasonló koncentráció segítségével igyekeztek eljutni az emberi elme tudat alatt rejtőző, mögöttes tartalmához.

A baj csak az, hogy a művek fent leírt létezésmódját sokkal inkább Petőcz András ismertetője alapján fogalmaztam meg, mint a lemez anyagának sugallatára. Sáry László és Petőcz András meditációja ugyanis egészen más területre kalauzolja a hallgatót, mint a gondolatmentes, befelé figyelő, ellazult test- és lélekállapot.

A meditáció és a művészet kapcsolata önmagában is ellentmondásokat rejt. Az alkotó és a befogadó koncentrációjának iránya nem befelé forduló, hanem egy külső produktumra irányul, így minden esetben kivezet az ÉN-ből. A koncentráció jellege is egészen más. A meditáció energiaszintje lineárisan mozog, míg a művészet megkívánja a hullámzást. Feszült pontok és ellazulások követik egymást, mindennek iránya, helye, értelme, szerepe van.

A lemez anyagának érdekessége leginkább abban rejlik, hogy a meditáció külsőségekben ugyan jelen van, de valójában megmaradunk a művészettől megszokott hatások bűvkörében.

Amit hallunk, az nem elcsitítja a lélek vad mozgásait, hanem felkorbácsolja azokat. Sötét, félelmetes részein járunk az emberiség pszichéjének, amely ezúttal nem kerül az egyén kis teherbíró képességének is megfelelő messzeségbe, hanem ott tobzódik, toporog a szemünk előtt, hogy a biztonságot, nyugalmat ígérő meditációs eszközök álruhájában még sokkolóbb legyen a hatása.

József Attila költészete iszonyú erővel bír. „Levegőt!” c. versét minden magyar ember jól ismeri. Bármi módon utalunk rá, az feloldhatatlan belső feszültségeket hoz felszínre a hallgatóból. Éppen ezért korántsem vagyok biztos abban, hogy a költő beleegyezett volna művének ilyenfajta újraszületésébe. A vers eredeti mechanizmusai lemerevednek, a mű szerkezetének természetes mozgása leáll, s ez a rendellenes halál megintcsak nem az elsimulás felé vezet, sokkal inkább a feloldatlan, görcsös félelmeket rögzíti.

Úgy tűnik, a szerzők értelmezése szemben áll a létrejött műalkotások tényleges alakjával. Nyugalomra készítik fel hallgatóságukat, s aztán alaposan mellbe vágják az ellazult egyént az élet feloldhatatlan feszültségeivel.

A lemezt elsősorban erős idegzetű művészetrajongóknak ajánlom, de ők is jobb, ha nem pesszimista napjaik egyikén ismerkednek meg a versekkel.

Petőcz András és Sáry László ezúttal a nehezebbik, sötét arcukat mutatják meg nekünk.

Hogy Sáry Lászlóban benne rejlik a lélek napos oldala is, azt nem sokkal ezelőtt írtuk meg e lap hasábjain. Manuel Zurria fuvolája, s a keverőpultján éjszakákon át megalkotott hangszínek Sáry zenéjéből a kedves, emberközeli részeket nagyították fel.

Petőcz András a másik oldalt hozta felszínre.

A döntés az Önöké: hallgassák, amelyik közelebb áll a lényükhöz!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Győri Nemzeti Színház

"Győri Táncfesztivál"
VENEKEI MARIANNA, TENNESSEE WILLIAMS, DÉS LÁSZLÓ: A vágy villamosa

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Kristóf Réka (ének)
Szüts Apor (zongora)
MOZART: D´Oreste, d´Aiace az Idomeneo c. operából
MOZART: Fantázia és fúga
SMETANA: Och, jaký žal az Az eladott menyasszony c. operából
BIZET: Je dis que rien a Carmen c. operából
LISZT: XI. Magyar rapszódia
JOHANN STRAUSS: Klänge der Heimat a Denevér c. operettből
KODÁLY: Zöld erdőben
KODÁLY: Tücsöklakodalom
KODÁLY: A csitári hegyek alatt a Székelyfonó c. daljátékból
BARTÓK: Piros rózsát szedtem én
LIGETI: Öt Arany-dal (Csalfa sugár, A legszebb virág, A csendes dalokból, A bujdosó)
GERSHWIN: Fascinating rhythm, The man I love, Swanee
RICHARD STRAUSS: Fünf kleine Lieder op. 69 (Der Stern, Pokal, Einerlei, Waldesfahrt, Schlechtes Wetter)
MOZART: h-moll Adagio
RICHARD STRAUSS: Tavaszünnep op 56. No. 5
A mai nap
történt:
1947 • Az Albert Herring bemutatója (Glyndebourne)
született:
1819 • Jacques Offenbach, zeneszerző († 1880)