vissza a cimoldalra
2019-03-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11326)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5770)
Erkel Színház (9823)
Mahler (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3190)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1620)
Franz Schmidt (3298)
Bartók Béla szellemisége (279)
Milyen zenét hallgatsz most? (25013)
Momus-játék (5618)
Kimernya? (2987)
Társművészetek (1298)
Bartók Béla (1881-1945) (209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4466)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (329)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61589)
Pitti Katalin (824)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Költészet álruhában (Petőcz András és Sáry László közös alkotásai)
BaCi, 2009-07-29 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Közeledések és távolodások Közeledések és távolodások
Petőcz András és Sáry László közös alkotásai

Sáry László – szöveg, fütty, zongora, orgona, harmonika, ütőhangszerek
Petőcz András – szöveg, ütőhangszerek
Sáry Bánk – orgona, harmónium, zongora

Hungaroton
HCD 31392

Petőcz András és Sáry László közös alkotómunkája több mint 20 évvel ezelőtt, Párizsban kezdődött. Az 1990-ben kiadott lemez anyaga pusztán csak egy válogatás a szerzőpáros alkotásaiból.

Az elhangzó darabok zene és szöveg újszerű kapcsolatából születtek, ahol nem egyszerűen a két művészeti ág intellektuális kötődéséről, hanem egy közös létforma világra hozásáról van szó.

Bár a szövegek előbb készültek el mint akusztikus változatuk, mégsem kezelhetjük a verseket magasabb rendű produktumként.

A közös létezésmód nagyban hozzájárul a művek könnyebb befogadásához. A szövegre és a zenére egyaránt jellemző minimalista és repetitív jelleg egyszerre igyekszik a lélek és az elme útjain hozzáférkőzni a hallgató legbelsőbb rétegeihez. A szavak értelme nem csak az ismétlődések miatt kerül más dimenzióba. A ritmus és a megszólaló harmóniák is a szokványos értelmezés elvesztését, az eredeti jelentések elmosódását segítik elő. Az alkotók szabadulni akartak a tudatos gondolkozástól, s éber állapotban, a meditációhoz hasonló koncentráció segítségével igyekeztek eljutni az emberi elme tudat alatt rejtőző, mögöttes tartalmához.

A baj csak az, hogy a művek fent leírt létezésmódját sokkal inkább Petőcz András ismertetője alapján fogalmaztam meg, mint a lemez anyagának sugallatára. Sáry László és Petőcz András meditációja ugyanis egészen más területre kalauzolja a hallgatót, mint a gondolatmentes, befelé figyelő, ellazult test- és lélekállapot.

A meditáció és a művészet kapcsolata önmagában is ellentmondásokat rejt. Az alkotó és a befogadó koncentrációjának iránya nem befelé forduló, hanem egy külső produktumra irányul, így minden esetben kivezet az ÉN-ből. A koncentráció jellege is egészen más. A meditáció energiaszintje lineárisan mozog, míg a művészet megkívánja a hullámzást. Feszült pontok és ellazulások követik egymást, mindennek iránya, helye, értelme, szerepe van.

A lemez anyagának érdekessége leginkább abban rejlik, hogy a meditáció külsőségekben ugyan jelen van, de valójában megmaradunk a művészettől megszokott hatások bűvkörében.

Amit hallunk, az nem elcsitítja a lélek vad mozgásait, hanem felkorbácsolja azokat. Sötét, félelmetes részein járunk az emberiség pszichéjének, amely ezúttal nem kerül az egyén kis teherbíró képességének is megfelelő messzeségbe, hanem ott tobzódik, toporog a szemünk előtt, hogy a biztonságot, nyugalmat ígérő meditációs eszközök álruhájában még sokkolóbb legyen a hatása.

József Attila költészete iszonyú erővel bír. „Levegőt!” c. versét minden magyar ember jól ismeri. Bármi módon utalunk rá, az feloldhatatlan belső feszültségeket hoz felszínre a hallgatóból. Éppen ezért korántsem vagyok biztos abban, hogy a költő beleegyezett volna művének ilyenfajta újraszületésébe. A vers eredeti mechanizmusai lemerevednek, a mű szerkezetének természetes mozgása leáll, s ez a rendellenes halál megintcsak nem az elsimulás felé vezet, sokkal inkább a feloldatlan, görcsös félelmeket rögzíti.

Úgy tűnik, a szerzők értelmezése szemben áll a létrejött műalkotások tényleges alakjával. Nyugalomra készítik fel hallgatóságukat, s aztán alaposan mellbe vágják az ellazult egyént az élet feloldhatatlan feszültségeivel.

A lemezt elsősorban erős idegzetű művészetrajongóknak ajánlom, de ők is jobb, ha nem pesszimista napjaik egyikén ismerkednek meg a versekkel.

Petőcz András és Sáry László ezúttal a nehezebbik, sötét arcukat mutatják meg nekünk.

Hogy Sáry Lászlóban benne rejlik a lélek napos oldala is, azt nem sokkal ezelőtt írtuk meg e lap hasábjain. Manuel Zurria fuvolája, s a keverőpultján éjszakákon át megalkotott hangszínek Sáry zenéjéből a kedves, emberközeli részeket nagyították fel.

Petőcz András a másik oldalt hozta felszínre.

A döntés az Önöké: hallgassák, amelyik közelebb áll a lényükhöz!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józsa Dalma (hegedű), Agárdi Eszter, Bali Gabriella (gordonka), Gulyás Gergely, Józsa Tamás, Németh Zoltán, Dankó Richárd (zongora), Koller Krisztián (ének), Kósa Lőrinc (bariton)
GULYÁS GERGELY: Zwei Männer
VARGA ABIGÉL: Porcelain - 3 etudes for violoncello - I-II. tétel
RANKÓ RICHÁRD: Fussreise
JÓZSA TAMÁS: Fekete hó
GULYÁS GERGELY: Brutus dala
LISZT: IX. magyar rapszódia, S 244/9

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Nagy Márta (zongora)
Papp Viktor (tenor)
Novák Zita, Tóth-Kiss Johanna (hegedű), Babácsi Csaba (brácsa), Puskás Bernadett (cselló)
"Liszt és legkedvesebb olasz tanítványa: Sgambati"
LISZT-LASSEN: Obermann völgye (zongoratrió-változat)
LISZT: Du bist wie eine Blume (Heinrich Heine versére)
SGAMBATI: Du bist wie eine Blume (Heinrich Heine versére)
SGAMBATI: 2. (B-dúr) zongoraötös, Op.5

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Antje Weithaas (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Várdai István (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
"Összkiadás élőben"
Schumann zongorás kamarazenéje/3
A sorozat szerkesztője Várjon Dénes
SCHUMANN: Öt darab népies stílusban, op. 102
SCHUMANN: Báljelenetek, op. 109
SCHUMANN: c-moll zongoranégyes, WoO 32

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sándor Balázs (klarinét)
Simonics Viktória (fagott)
Trio Era: Sándor Balázs (klarinét), Kalocsai Eszter (brácsa), Gonda Katalin (zongora)
Mali Emese (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Werner Gábor
"Sándor Balázs klarinét diplomakoncertje"
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498
BRAHMS: Esz-dúr klarinét-zongora szonáta, op. 120/2
LENDVAY KAMILLÓ: Tiszteletem Mr. Goodman!
R. STRAUSS: Duet-Concertino

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrej Korobejnyikov (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
ZIMMERMANN: Übü király vacsorája
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, op. 43
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Line Ildikó (hegedű), Kővári Eszter Sára (szoprán), Baráth Bálint (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Gulyás-Nagy György
CSEMICZKY MIKLÓS: Ave Maria, Magnificat
PINTÉR GYULA: Red
SZIGETI ISTVÁN: Fragments
ALBAN BERG: 7 korai ének
BÁNKÖVI GYULA: Vándorló terek - a végtelen felé
A mai nap
született:
1851 • Vincent d'Indy, zeneszerző († 1931)
1892 • Ferde Grofé, zeneszerző († 1972)
1927 • Msztyiszlav Rosztropovics, csellista, karmester († 2007)