vissza a cimoldalra
2019-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4178)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11305)
A csapos közbeszól (95)

Marilyn Horne (468)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1244)
Élő közvetítések (7669)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3077)
Erkel Színház (9625)
Cziffra György (107)
A nap képe (2120)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Momus-játék (5588)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Kimernya? (2918)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2647)
Jonas Kaufmann (2336)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A mindenen átsejlő mosoly (Dunavölgyi koszorú – Válogatás Farkas Ferenc műveiből)
- zéta -, 2009-07-22 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Válogatás Farkas Ferenc műveiből FARKAS FERENC:
Dunavölgyi koszorú

Tokody Ilova, Palcsó Sándor, Török Erzsébet
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vez.: Farkas András és Farkas Ferenc

Hungaroton
HCD 32616

Régen volt kamaszkorom hangverseny-látogatásainak visszatérő figurája volt egy idősebb bácsi. Szinte minden jellegzetes volt rajta. Kövérkésen joviális megjelenése, óvatosan tapogatózó járása, szódásüveg vastagságú szemüvege, s a rendkívüli, mindenen átsejlő mosolya. A koncertek szüneteiben rendszerint kisebb csoportosulás közepén magyarázgatott halk szóval valamit. Majd egyszer fény derült (számomra) a kilétére is, amikor az egyik kortárs mű előadása után a színpadra szólították a szerzőt: Farkas Ferenc volt.

Farkas hosszú és páratlanul egységes életművéből válogatott – stílszerűen – egy csokorra valót a Hungaroton, Dunavölgyi koszorú címmel. A lemez a komponista népzenei ihletésű, zenekari művei egy részét tartalmazza. Azért csak egy részét, mert Farkas igen termékeny szerző volt, s ráadásul a népzene, mint téma, gyakran megérintette.

Farkas népdalfeldolgozásai zömét a 30-as, 40-es, valamint a 60-as, 70-es években alkotta. A számokból az olvasónak is feltűnhet, hogy a leginkább elvárt időszakban, az 50-es évek szocialista realista korszakában Farkas viszonylag kevés népies ihletésű művet komponált.

A másik „farkasi specialitás”, hogy népdalfeldolgozásai mindvégig megőrizték alkotójuk egyéni hangvételét. Farkas Ferenc műveiből mindig kiviláglik valami finom optimizmus, valami karcsú elegancia, egyszerű, de mégis nemesi tartás. Hangszerelései légiesen áttetszőek. Afféle reneszánsz alkat lehetett, akit nem érintettek meg a XX. század nemzetiségi zűrzavarai, és kénye-kedve szerint közlekedett nemcsak a Kárpát-medencei nációk, hanem nagy általánosságban egész Európa népei között. Erre az össznépiségre nagyszerű példa e lemez.

Az itthon Kállai táncok néven játszott művet római tartózkodása alatt komponálta 1931-ben, az 1937-es Finn népi táncok Koppenhágában készült, eredetileg filmzenének. 1939-ben saját gyűjtés alapján alkotta a Magyar capriccio című zenekari művet, majd egy évvel később a Két magyar táncot. Az 1941-es Kárpáti rapszódia ismét filmzene. Az önálló zenekari művek mind könnyedek és fürgék, s ahogy említettem: a népiesség valami egyedül Farkasra jellemző szűrőn keresztül jut el a hallgatóhoz. A műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara az alkotó fia, Farkas András vezényletével a stílus pontos ismeretében, és a szerzői akarat apró rezdüléseit is felrajzolva szólaltatja meg.

Farkas életművében külön fejezet a Török Erzsivel való együttműködés. Mivel a komponista évtizedekig volt az énekesnő zongorakísérője, művészi kapcsolatuk rendkívüli lehetett. Kiderül mindez az 1960-as, Kőmíves Kelemen balladája címet viselő, a művésznőnek ajánlott darabból is. A ballada előadásából számomra leginkább a fojtó szünetek megjelenítése a legmegrázóbb.

A lemez címadó csokra az a kilenc dal, amit Farkas 1978-ban Dunavölgyi koszorú címmel készített. A három-három szlovák, horvát és román népdal etnikai indulatokkal értelmetlenül terhelt világunkban valami példaértékű módon mutatja be a nép mindennapi örömeit, keserveit. Farkas a rá oly jellemző finom humorral, huncutsággal, másutt meg komolysággal oldja a mindennapi élet nehézségeit. A felvételen a pályakezdő Tokody Ilona őszintén tiszta énekét, s Palcsó Sándor nagyszerű karakterizáló képességét csodálhatjuk meg újra.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás Márta tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pusker Júlia (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Ricardo Casero
TAKEMITSU: Visions
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
SIBELIUS: A tengeri nimfák – szimfonikus költemény, Op.73
DEBUSSY: A tenger

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Balázs János (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny
DVOŘÁK: IX. „Újvilág” szimfónia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Lakatos György (fagott)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DEBUSSY: Egy faun délutánja
C.Ph.E. BACH: B-dúr fagottverseny
RAVEL: Daphnis és Chloé – balettzene

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csurgó Tamás
MOZART: Figaro lakodalma – nyitány, K.492
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, Op.14
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)