vissza a cimoldalra
2020-07-04
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3959)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7362)
A MET felvételei (606)
Giacomo Puccini (135)
Régizene (3402)
Társművészetek (1804)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (856)
Operett, mint színpadi műfaj (4376)
Mozartról magasabban (695)
Operák, amelyeket utálunk (301)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4850)
Pantheon (2681)
Kortárs zene (91)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62188)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1972)
Kimernya? (3690)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Húsz év múltán (Richard Strauss: Salome)
- zéta -, 2009-06-02 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2009. május 29.
Magyar Állami Operaház

R. STRAUSS: Salome

Gulyás Dénes, Temesi Mária, Natalia Ushakova, Gurbán János, Nyári Zoltán, Schöck Atala
A Magyar Állami Operaház Zenekara
Vez.: Dénes István)

Úgy tűnik, minden korosztálynak megvan a maga Salome-élménye. Ifjú operalátogató koromban tátott szájjal hallgattam az „öregeket”, Anja Silja 1968-as remekbeszabott vendégszerepléséről áradoztak, aki – elmondásuk szerint – az unottan realista rendezés kereteit burjánzó erotikával és sugárzó zeneiséggel töltötte ki. Silját a címszerepben nem láthattam. Nekünk Szikora János rendezése jutott. 1989-ben nem panaszkodtunk, kellően átgondolt, szecessziós díszletek közt, szecessziós elemekkel dúsított operával ismerkedhettünk meg.

Pozitívumnak tekinthető, hogy a produkció minden figurája akkor és később is adekvátan kiosztható volt a társulatban, itt elsőként a címszerepbe később beállt Zempléni Mária székbeszögező alakítása tolakszik emlékezetembe. S bár a rendszerváltással a vendégjárás erősen lecsökkent, a bemutatót követően azért a Saloméban viszonylag gyakran összefuthattunk jeles nemzetközi előadókkal. Közülük leginkább Fritz Uhl démoni Herodesére, és a 2003-ban Herodiásként visszalátogató Anja Siljára gondolok gyakran. (Aki ott volt, biztos emlékszik, amint a híres Hétfátyol-táncot, mint valami felkiáltójel, mozdulatlanul állva, megkövülten figyelte. Nincs az a rendezői színház, ami ennél hatásosabbat ki tud találni.)

Húsz évvel később Szikora János Saloméja még mindig a színen van, bár az időnkénti új beállásokkal a rendezés bizonyos elemei elvesztek. Csak egy példa: a legutolsó jelenetben Herodes parancsára beront négy katona, pajzsukkal beborítják, és azok között beszúrva négy dárdadöféssel megölik Salomét, akinek holtteste kizuhan a pajzsok alól. Most a pajzsok valahogy kint maradtak, így a döfések egyenesben érték a hősnőt. A hatásból minimum ötven százalék elveszett.

A megvalósítás ilyetén bizonytalanságai ellenére (melyet nem illik a rendező számlájára írni) a Salome a mai napig életképes rendezés. A figurák mozgatása pontosan szolgálja a drámát, s nem utolsósorban a zenei megvalósítás még mindig eléri a kívánt hatást.

A Salome zenei felelőse az elmúlt évtizedekben elsősorban Kovács János volt, ezúttal azonban a karmesteri pálcát Dénes István vette át tőle. Dénes érzékeli a darab súlypontjait, s tisztességgel segíti énekeseit is. Remekül fogja egybe a monstre zenekart, s ami talán kevéssé valósult meg, az valószínűleg az együttes próbák alacsony számában keresendő. Mindenesetre a némileg visszafogott tempók és nyomában a viszonylag tiszta zenekari játék a dirigens korrekt és biztos előadásra való törekvését célozták. De az öt zsidó jelenete talán még sosem sikerült ennyire ütősen.

A főszereplők egy kivétellel mind újonnan álltak be szerepeikbe. A címszerepben fellépő vendégművész, Natalia Ushakova mérsékelt teljesítményt nyújtott. Sportnyelven szólva ezen az estén Ushakova biztonsági kűrt futott. Tartózkodott minden olyan erőteljesebb hangi és színészi megnyilvánulástól, ami a szólam további előadását veszélyeztette volna. Erejét pontosan beosztotta ugyan, de nem lépte át a határt, amit – érzésem szerint – Richard Strauss hősnője sokszor megtesz. A határt a normalitás és az abnormalitás között. Ushakova Saloméja nem egy egzaltált, nem egy elkényeztetett királylány, hanem jólfésült úrilány egyfajta polgári miliőből. Alakítása ezért nem is lehetett több a korrektnél, s ha az előadással kapcsolatban hiányérzetünk volt, az nagyban „köszönhető” neki.

Gulyás Dénes Herodese viszont számomra revelációnak bizonyult. A pályája kezdetén elsősorban kantábilis szerepekben feltűnő MozartDonizettiVerdi-tenor a karrierje második felében szerepkört váltott, s a bel canto hősök helyére a deklamáló nagy karakterek kerültek. Közülük is kiemelkedett a Peter Grimes címszerepe és a Doktor figurája Eötvös Három nővérében. Ebbe a sorba pontosan illeszkedik Herodes szólama. Gulyásnál alap, hogy anyanyelvi szinten hozza a sprechgesang előadásmódot. Minden hangot a kifejezés szolgálatába állít, s ennek érdekében – valamikori bel canto dalnokként dicséretes módon – bátran mer csúnyán is énekelni. A figura szélsőségei Gulyás alakításában jobban kijönnek. Herodese így a megszokottaknál is kéjvágyóbb és ugyanakkor gyávább. Retteg a következményektől, a hatalmat és a helyzetéből fakadó előnyöket viszont nem bírja elengedni. Pszichózisa nagyon is valóságosnak tűnik. Gulyás produkciója helyet követel a bevezetőben említett nagy alakítások között, s az énekes összetett pályáján újabb szerepeket vetíti látnoki szemünk elé (pl. remek Loge lehetne).

Herodiás szólamát Temesi Mária énekelte – szintúgy először. Előadásában erősödött a szerep mellékfigura volta. Ennek oka az lehet, hogy bár Temesi a szólamot tisztességgel leénekelte és a színpadi alakítása is megfelelt az eredeti rendezői elképzeléseknek, de előadása eklektikusnak bizonyult. Ennek gyökereit az eredeti Szikora-rendezésben találhatjuk. Szikora kevésbé találta meg a kulcsot a királynő alakjához, de ez csak Silja néhány évvel ezelőtti vendégszereplésénél tűnt fel. Temesi királynője kevésbé rémisztő, kevésbé gyengéd és kevésbé uralkodói, mert e jellemvonásokat folyamatosan váltogatja, ahelyett, hogy egyetlen jellemző tulajdonságot valósítana meg konzekvensen.

Folytatódott a gátlástalan szerepkiosztás Nyári Zoltán esetében, aki Narraboth megformálásával mutatkozhatott be. Az amúgy szimpatikus énekes egy-két éven belül már szinte mindent kipróbált, amit tenorista csak megtehet. Volt Tamino és Turiddu, Lenszkij és Don José. Most a német hősi fach egyik kezdő szerepében próbálkozott, mint más szerepben is: nagy akarással és kevesebb stílusérzékkel. Kár lenne érte, oly sok félbeszakadt karriert látni.

Schöck Atala pontosan teljesítette az Apród szerepének követelményeit, hallatszik rajta a „bayreuthi iskola”. Jochanaan régi alakítója Gurbán János. A mostanában – érzésem szerint indokolatlanul – háttérbe szorult hősbariton példás hangi teljesítményt nyújtott a próféta szerepében.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
21:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi

Péterfy Bori & Love Band
A mai nap
elhunyt:
1623 • William Byrd, zeneszerző (sz. kb. 1540)
1992 • Astor Piazzolla, zeneszerző (sz. 1921)
2000 • Begányi Ferenc, operaénekes (sz. 1937)