vissza a cimoldalra
2019-03-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Balett-, és Táncművészet (5711)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ritka csemege (Anton Bruckner kamarazenéje)
BaCi, 2009-05-29 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Anton Bruckner kamarazenéje BRUCKNER:
String Quintet in F major
Intermezzo in D minor
Rondo in C minor
String Quartet in C minor

Fine Arts Quartet
Gil Sharon – viola

Naxos
8.570788

Anton Brucknert néhány évtizeddel ezelőtt kezdte magának felfedezni a magyar közönség.
A konzervatív neveltetésű, mélyen vallásos osztrák zeneszerző a családi hagyományt követve sokáig tanítóként képzelte el jövőjét, a zeneszerzés ismereteinek elsajátításával kezdetben csak autodidakta módon foglalkozott.

Harminc éves is elmúlt, amikor a linzi dóm orgonistájaként rászánja magát a pályamódosításra, s innentől kezdve minden idejét a zenének szenteli. Ekkor jönnek még csak az igazi tanuló évek. Ebben az időszakban kerül Wagner hatása alá, megismerkedik a Tannhäuser, a Lohengrin, a Bolygó hollandi és – ami igazán meghatározó - a Trisztán zenéjével. Első szimfóniáit, jelentősebb miséit egy évtizednyi kemény munka után, negyven évesen veti papírra.

Az igazi ismertséget az 1870-es, ’80-as évek hozzák meg számára. A VII. szimfónia, a Te Deum és a felvételünkön is hallható F-dúr vonóskvintet tették Brucknert sikeres szerzővé, melyet 1891-ben egy bécsi díszdoktori címmel is jutalmaztak honfitársai.

Az 1878-79-ben született kvintett a hozzá kapcsolódó Intermezzóval együtt tehát érett alkotásnak tekinthető. Mégis meglehetősen nehéz szavakba önteni, a romantika mely vonulatához tartozik ez a kamaramű. A terjedelmes tételek világosan magukon hordják Wagner zenéjének nyomait. A hosszan kígyózó dallamok, véget nem érő harmóniamenetek, a bizonytalan, állandóan változó talapzat azonban a wagneri érzelmesség helyett Brahms mély intelligenciáját hordja magában.
Furcsa ötvözet. Az ember nem tudja eldönteni, hogy Bruckner hangjait hallgatva érezzen inkább, vagy gondolkodjék.

Egészen más zene a jóval korábbi c-moll vonósnégyes. Az 1862-ben íródott darabot csak Bruckner halála után találták meg a linzi tanulóévek alatt vezetett vázlatkönyvecskében. Ezek az alkotások még csak az önálló ismerkedés időszakának termékei. Wagner és Brahms hatása itt még nem érvényesül, csupán egy tehetséges, olvasott ifjú zsengéit tartalmazza a kis füzetecske.

A jóval rövidebb vonósnégyes sokkal könnyebb, sokkal áttetszőbb, mint a kvintett. Itt szép számmal akadnak apró motívumok, lazább a szólamok felrakása, több a lélegzetvételi hely, mint a későbbi darabokban.

A Fine Arts Kvartettnek teljesen mindegy, hogy Bruckner korai, vagy érett alkotásait szólaltatják meg. Mindkét esetben fantasztikus előadást produkálnak. Tökéletes kamarazene, mely nélkülöz minden előadói túlzást, mégis kifejező, érzelemgazdag, és rendkívül intenzív. Gil Sharon pedig – határozott karaktere ellenére – teljes összhangban muzsikál a kvartett tagjaival.

Bruckner elsősorban a monumentális alkotásokat kedvelők körében tehet szert népszerűségre. Mahler és Wagner, sőt talán a Brahms-szimfóniák csodálói között is sokan vannak, akik már felfigyeltek az ő szimfóniáira, miséire. Bár Bruckner zenéje nem hordoz magában olyan zenetörténeti jelentőségű újításokat, mint a fent említett szerzők muzsikája, mindenképpen érdemes rá, hogy akik az utóbbi évtizedek „divatjától” távol maradva még csak hírből ismerik, azok is szenteljenek neki egy kis figyelmet. A kiadvány jó alkalmat nyújt a kisebb, átláthatóbb formákat előnyben részesítő hallgatóknak, valamint a kamarazene kedvelőinek is, hogy közelebb kerüljenek egy művelt, rendkívül érzékeny szerző életművéhez.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kitagawa Chisa (hegedű), Szabadi Vilmos (hegedű), Taraszova Brigitta (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56
BARTÓK: 1. rapszódia, BB 94a
BEETHOVEN: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/1

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Joó Szabolcs (ütőhangszerek)
A Zeneakadémia és a Bartók Konzi ütőhangszeres hallgatói: Haász Tímea, Hencz Kornél, Láposi Dániel, Siptár Bence
Bereczki Klaudia, Bolyki Sára, Soós Zsófia (ének), Siklósi Kristóf (piccolo)
STEVE REICH: Drumming

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyikolaj Luganszkij (zongora)
DEBUSSY: Bergamaszk szvit
DEBUSSY: A boldog sziget
DEBUSSY: Két arabeszk
SZKRJABIN: 2. (gisz-moll) zongoraszonáta, op. 19 („Sonate-fantasie”)
SZKRJABIN: Prelűdök – részletek
SZKRJABIN: 3. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 23

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Iveta Apkalna (orgona)
Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
vezényel: Mariss Jansons
BERLIOZ: Római karnevál - nyitány, op. 9
POULENC: g-moll orgonaverseny
SAINT-SAËNS: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

19:30 : Budapest
Duna Palota

Zhang Zhong Shi (zongora)
Chopin és Liszt művei
A mai nap
történt:
1859 • A Faust bemutatója (Párizs)
született:
1873 • Max Reger, zeneszerző († 1916)
1917 • Dinu Lipatti, zongorista († 1950)