vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2892)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ritka csemege (Anton Bruckner kamarazenéje)
BaCi, 2009-05-29 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Anton Bruckner kamarazenéje BRUCKNER:
String Quintet in F major
Intermezzo in D minor
Rondo in C minor
String Quartet in C minor

Fine Arts Quartet
Gil Sharon – viola

Naxos
8.570788

Anton Brucknert néhány évtizeddel ezelőtt kezdte magának felfedezni a magyar közönség.
A konzervatív neveltetésű, mélyen vallásos osztrák zeneszerző a családi hagyományt követve sokáig tanítóként képzelte el jövőjét, a zeneszerzés ismereteinek elsajátításával kezdetben csak autodidakta módon foglalkozott.

Harminc éves is elmúlt, amikor a linzi dóm orgonistájaként rászánja magát a pályamódosításra, s innentől kezdve minden idejét a zenének szenteli. Ekkor jönnek még csak az igazi tanuló évek. Ebben az időszakban kerül Wagner hatása alá, megismerkedik a Tannhäuser, a Lohengrin, a Bolygó hollandi és – ami igazán meghatározó - a Trisztán zenéjével. Első szimfóniáit, jelentősebb miséit egy évtizednyi kemény munka után, negyven évesen veti papírra.

Az igazi ismertséget az 1870-es, ’80-as évek hozzák meg számára. A VII. szimfónia, a Te Deum és a felvételünkön is hallható F-dúr vonóskvintet tették Brucknert sikeres szerzővé, melyet 1891-ben egy bécsi díszdoktori címmel is jutalmaztak honfitársai.

Az 1878-79-ben született kvintett a hozzá kapcsolódó Intermezzóval együtt tehát érett alkotásnak tekinthető. Mégis meglehetősen nehéz szavakba önteni, a romantika mely vonulatához tartozik ez a kamaramű. A terjedelmes tételek világosan magukon hordják Wagner zenéjének nyomait. A hosszan kígyózó dallamok, véget nem érő harmóniamenetek, a bizonytalan, állandóan változó talapzat azonban a wagneri érzelmesség helyett Brahms mély intelligenciáját hordja magában.
Furcsa ötvözet. Az ember nem tudja eldönteni, hogy Bruckner hangjait hallgatva érezzen inkább, vagy gondolkodjék.

Egészen más zene a jóval korábbi c-moll vonósnégyes. Az 1862-ben íródott darabot csak Bruckner halála után találták meg a linzi tanulóévek alatt vezetett vázlatkönyvecskében. Ezek az alkotások még csak az önálló ismerkedés időszakának termékei. Wagner és Brahms hatása itt még nem érvényesül, csupán egy tehetséges, olvasott ifjú zsengéit tartalmazza a kis füzetecske.

A jóval rövidebb vonósnégyes sokkal könnyebb, sokkal áttetszőbb, mint a kvintett. Itt szép számmal akadnak apró motívumok, lazább a szólamok felrakása, több a lélegzetvételi hely, mint a későbbi darabokban.

A Fine Arts Kvartettnek teljesen mindegy, hogy Bruckner korai, vagy érett alkotásait szólaltatják meg. Mindkét esetben fantasztikus előadást produkálnak. Tökéletes kamarazene, mely nélkülöz minden előadói túlzást, mégis kifejező, érzelemgazdag, és rendkívül intenzív. Gil Sharon pedig – határozott karaktere ellenére – teljes összhangban muzsikál a kvartett tagjaival.

Bruckner elsősorban a monumentális alkotásokat kedvelők körében tehet szert népszerűségre. Mahler és Wagner, sőt talán a Brahms-szimfóniák csodálói között is sokan vannak, akik már felfigyeltek az ő szimfóniáira, miséire. Bár Bruckner zenéje nem hordoz magában olyan zenetörténeti jelentőségű újításokat, mint a fent említett szerzők muzsikája, mindenképpen érdemes rá, hogy akik az utóbbi évtizedek „divatjától” távol maradva még csak hírből ismerik, azok is szenteljenek neki egy kis figyelmet. A kiadvány jó alkalmat nyújt a kisebb, átláthatóbb formákat előnyben részesítő hallgatóknak, valamint a kamarazene kedvelőinek is, hogy közelebb kerüljenek egy művelt, rendkívül érzékeny szerző életművéhez.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)