vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3707)
Gaetano Donizetti (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1482)
Franz Schmidt (3185)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2892)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Hangzáshidak (Eötvös Péter: As I Crossed a Bridge of Dreams)
Dauner Nagy István, 2009-05-14 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Eötvös Péter: As I Crossed a Bridge of Dreams EÖTVÖS PÉTER:
As I Crossed a Bridge of Dreams
Mese

BMC
BMC CD 138

Van-e kompetenciája egy komolyzenei újságnak Eötvös műveihez?
Nincs kétségem, ezekről a felvételekről zenét hallunk, még akkor is, ha ezúttal végképp értelmetlen mindezt Pernye András végletesen puritán feltételei szerint értelmezni, merthogy a zenetudós szerint a zene alapelemei: a dallam, a ritmus és a harmónia. Minden, ami ezeken kívül van, lehet gyönyörködtető, de nem tartozik a lényeghez. Ezek szerint minden, ami Eötvös álom-hídjában tetszik – sőt, minden, ami egyáltalán benne van –, lényegtelen?

Nem tudom, melyiket értem félre, de az biztos, hogy ez a stílus sokaknak könnyen adja magát. A „lényeghez” nem tartozó komponensek lépnek elő, a hangszínek, a dinamika – és főleg az akusztikai tér – válnak igazán fontossá, a „klasszikus” zenei eszközök rovására.

A kísérőfüzetben maga Eötvös is „hangzások-színházáról” beszél:

„Az én felfogásom szerint minden ami hallható, az a zene világához tartozik. A beszéd, a hangszerek hangja, az összes zaj és zörej, amely minket körülvesz. A zeneszerző feladata mindezt formába önteni, megszerkeszteni, a hallgató számára »értelmet« közvetíteni.”

A gondolat nem új, sőt, az érzékek közvetlen auditív megdolgozása a klasszikus szerzőknél is sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. Legfeljebb az ennyire vegytiszta formája inkább a könnyűzene felől terjeszkedő zenészekre jellemző, gondolom, emlékeznek a Pink Floyd helikoptereire, vagy Roger Waters Amused To Death albumáról a tücsökciripelésből, távoli kutyaugatásból, halk rádiószóból kibontakozó hangkulisszára.

Az tény, hogy Eötvös sokkal tudatosabb, szebb, és mélyebb zenét komponál, mint a fent említettek. Eötvös nagyságrendekkel komolyabb és felkészültebb mester, és ez hallatszik is. Rokonszenves, hogy bár a szerző hosszan tartó stúdiómunkával rakta össze a kívánt akusztikai környezetet, mégsem engedett az olcsó elektronikus effektek csábításának. Az elkészült műnek nagyon komoly erősségei lettek az előadók, elsősorban az éneklő-recitáló Elizabeth Laurence, de a többi hangszeres szólista, és az egész UMZE is.

Tartsanak bár sznobnak, de le kell szögeznem, hogy elképzelhetetlennek tartok bármilyen szintetizátort, vagy más kütyüt, ami akár csak megközelíthetné azt, ahogy egy hús-vér muzsikus által megszólaltatott kontrabasszus harsona szól. Az összkép pedig meditatív és költői.

Talán pontosan ez az a stílus, ami a legjobb esélyekkel csábíthat el a könnyűzenéhez szokott, de igényes embereket. Első és felületes pillantásra nem is olyan nagy a különbség, de aki másodszor és alaposabban is odafigyel, komoly és gazdag tartalmat talál.

Nekem mégis vannak fenntartásaim. Talán jobban körül tudom írni a hiányérzetem, ha Eötvös már idézett magyarázatával szállok vitába.
„Értelmet közvetíteni” – mondja a szerző, de a hangszínház, a Pernye által másodlagosnak tartott hangszín és tér itt nem annyira hozzáadott és kiteljesítő ráadás, hanem maga a cél. Ezért amit hallok, az majdnem teljes egészében emocionális jelentést hordoz, és Eötvös más műveihez képest kevésbé jelent intellektuális kihívást. Értelmet kevésbé, inkább érzelmet közvetít.

A dupla albumban a CD mellé kapunk egy DVD-t, amit az As I Crossed a Bridge of Dreams 5.1-es térhatású változata mellett tartalmazza a magyar népi szövegekből összerakott, Mese című, szintén hangzás-színházi produkciót. Ezzel az 1968-as szerzeménnyel alighanem azért tudtam kevésbé megbarátkozni, mert a töredékekben felismert szövegek egy jó része ismert, de mégsem tudom összerakni. Természetesen a szerzemény nem arról a szövegről szól, hanem az asszociációkról, a reflexekről, de akkor talán elvontabbnak kellene lennie. Így a szöveg a zenével szemben, a zene pedig a szöveggel szemben működik.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)