vissza a cimoldalra
2020-07-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11532)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (863)
Lehár Ferenc (710)
Operett, mint színpadi műfaj (4379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1977)
Zenetörténet (290)
Jazz (77)
Antonin Dvorak (198)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1016)
Bartók Béla szellemisége (282)
Bartók Béla (1881-1945) (215)
A MET felvételei (681)
Kimernya? (3701)
Franz Schmidt (3638)
A nap képe (2212)
Kortárs zene (97)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3967)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Istenhit, féltékenység, gyilkosság (A Győriek a Körképen)
macskás, 2009-04-11 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2009. április 6.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Győri Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
Megyesi Schwartz Lúcia, Wiedemann Bernadett, Ludovit Lutha, Alexandru Agache, Sánta Jolán
Vez.: Medveczky Ádám

ORBÁN GYÖRGY: Missa Decima
MASCAGNI: Parasztbecsület

Mise és opera hangzott el a Magyar Szimfonikus Körkép sorozatában, ez az egészen egyedi (és hosszú) műsor, valamint a kiváló énekes szólisták mégsem hozták be közönséget a Művészetek Palotájába – igaz, a körképet ismertető brosúrában nem szerepelt Alexandru Agache neve.

A magyar egyházzenei művek mennyisége – nagy megtorpanás után, mely nem a zeneszerzőknek róható fel – örvendetesen nő; kis- és nagy formátumú műveket egyaránt találunk közöttük, némelyik lemezen is megjelent-jelenik. A kifejezési mód már nem a hagyományos, számos kompozíció a mai hangzásvilágnak tesz eleget, nem a disszonancia az uralkodó. Természetesen változnak az idők, mást jelent ma egy mise, mint a XV. században, mára sokszor csak a cím és a szöveg maradt, a zenei megoldás bármilyen lehet, a sok évszázados hagyomány végérvényesen a múlté.

Orbán György tizedik miséje (a tizenhárom közül) is abszolút közönségbarát, első hallásra könnyen fogyasztható. A világi zene karakterei teljes mértékben beépültek a Missa Decimába, ezt jelzi a Gloria tétel mozgalmassága – a mű egyébként sincs híján a táncos, játékos elemeknek. A nyitó Kyrie dallama Verdi Requiemjének Lacrymosa tételét idézi, a Gloria érdekessége a középrész táján egyetlen hang monoton ismétlése, ami egy pillanatig sem válik unalmassá. A Benedictus mozdul el leginkább a populárisabb zene felé, bár meg sem közelíti a nemrég műsorra tűzött Webber Requiemet, ahol még dobszerkót is hallhatott a közönség.

A mise nem bővelkedett drámai elemekben, hangszerelése viszont rendkívül változatos volt, a zeneszerző invenciózus hangzásvilágot teremtett meg. Sajnos, ez nem igazán jött létre a Győri Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar előadásában. A zenekart bátortalannak éreztem, a hegedűk hangja mintha elveszett volna a teremben. Az együttes érezhető feszültséggel játszott, a Nemzeti Énekkart is hallottam már sokkal jobbnak. Sok volt a pontatlanság, a nagy forték csak pillanatokra töltötték be a termet, nemigen érzékeltették a mise felépítését. A szólista, Megyesi Schwartz Lúcia éneklése üde színfoltot jelentett.

A Parasztbecsület koncertszerű előadásának Santuzzája Wiedemann Bernadett volt. Rendkívüli átéléssel énekelt, most hangja talán kevésbé volt szép, a magas tartomány élesen szólt. A zenekar nem minden esetben követte az énekesnő drámai kitöréseit, helyenként háttérbe húzódott, nem mert játszani. Ihletett pillanatokat szerzett Wiedemann és a kórus az Ineggiamóban (Húsvéti kórus), az énekesnő át tudta énekelni a fantasztikus hangerőt.

Ugyanilyen hőfokkal hallottuk Turiddu és Santuzza kettősét Wiedemanntól. Partnere Ludovit Lutha volt, aki az utolsó pillanatban ugrott be a szerepre. A románc („O Lola”) a színpadra nyíló ajtó mögül szólt, szenvedélyesen, szépen. Bár Lutha üzembiztosan, tisztán énekelt, hangja sajnos beszorult, sokszor erőltetettnek hangzott, a hangerő nem lett erősebb a színpadon. Talán, ha jelmezben szerepelt volna, nem tűnik fel annyira, hogy énekléskor megfeszíti testét, lábujjhegyre áll. A zárásokkor mindig megnyomta a hangok végét, ez persze néhányszor elmegy, de ezt a kis mennyiségben hatásos módot következetesen alkalmazta az este során. Lutha érzésem szerint lemezfelvételen nagyobb élményt nyújtana.

Alexandru Agache Alfiója az énekesre jellemző rendkívüli kvalitást mutatta, mind a belépőben, mind a Bordalban, öröm, hogy rövid időn belül kétszer is hallhattam.
Sánta Jolán Mamma Lucia szerepében gyönyörű színű, telt, gazdag mély hangjaival örvendeztetett meg, öröm volt hallani. Megyesi Schwartz Lúcia a kacér Lolát játszotta és énekelte, én Turiddu helyében odafordultam volna legalább.

Medveczky Ádám érezhetően sokkal jobban, határozottabban vezényelte az operát, képes volt a zenekarral, kórussal visszaadni a mű sokszor drámai, izzó hőfokát. A Nemzeti Énekkar kvalitásai is itt bontakoztak ki, a zenekaréval együtt.

Opera és mise egy koncerten? Szent érzelmek és féltékenység, gyilkosság? A két mű ebben az esetben szerencsésen találkozott hangzásvilágában, más kompozíciók esetében nem vagyok biztos ugyanebben az eredményben.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1925 • Nicolai Gedda, énekes († 2017)
1929 • Hermann Prey, énekes († 1998)
elhunyt:
1937 • George Gershwin, zeneszerző (sz. 1898)