vissza a cimoldalra
2019-12-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8263)
Nagy koncertek emlékezete (37)
Zenei események (1005)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1364)
Help me! (1106)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3525)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1814)
Franz Schmidt (3464)
Palcsó Sándor (273)
OperaDigiTár (33)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7233)
modern eszement rendezesek (335)
Kimernya? (3358)
Erkel Színház (10387)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4622)
Opernglas, avagy operai távcső... (20358)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Születésnapi ajándék (Az NFZ hangversenye Bartók Béla születésnapján)
Varga Péter, 2009-03-27 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2009. március. 25.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
Fekete Attila, Gurbán János (ének)
Kelemen Barnabás (hegedű)
Vez.: Kocsis Zoltán

DEBUSSY: Jeux
BARTÓK:
1. és 2. hegedűrapszódia
Négy zenekari darab, Op.12
Cantata profana

Mielőtt a Bartók-művek sorra kerültek volna, egy Debussy-zene, a Gyagilev és Nyizsinszkij nevével fémjelzett orosz balett számára komponált Jeux hangzott el. A koncerthez a helyszínen adott kis lapocska csak a táncjátékban foglalt történetet ismertette. Bár nem nehéz kapcsolatot találni a két zeneszerző között, egy-két mondat arra is rávilágíthatott volna, miért ez a mű és miért pont itt találkozott Bartókéival.

Nem volt azonban kérdés, hogy milyen előadásban hallottuk a Jeux-t. Azt már többször megírták, megírtuk, hogy sok esetben Kocsis úgy viszonyul a zenekarhoz, mint zongorája billentyűihez. Különösen igaz ez olyan szerzők műveinek esetében, akiknek zongoradarabjait is nagyon árnyalt, színes, mondhatni zenekari hangzást idéző módon kell megszólaltatni. Debussy pont ez a komponista, és tudhatni, Bartók zongoramuzsikájának lemezre vétele mellett pont Debussyével aratott nagy sikert az NFZ ma már sajnálatosan keveset zongorázó karmestere.

Nagyon finoman kidolgozott árnyalatok, reagálás a partitúra szinte minden önálló kottafejének jelentésére: a történet szinte megjelenítődött előttünk a hangversenyterem színpadán, táncosok nélkül is. És itt nem csak a zenei játékmód intellektuális vonásai voltak erősek, amelyek a karmester elképzeléseit tükrözték, hanem a hangzásvilág is, amely – legyen szó bármelyik hangszercsoportról, vonósokról, fa-, avagy rézfúvósokról együtt vagy külön –, érzékeinkre ható módon is magával ragadó volt. Ez pedig zenekari játék mibenlétéről hallhatóan azonosra hangolt elképzelésekből adódott, valamint a pontos együttjáték és a hangszínekről való egységes elképzelések eredménye volt. Igazi Debussyt hallottunk.

Nincs mese, a két rapszódia Kelemen Barnabásé volt, nem annyira a zenekaré, az elsőben különben is inkább csak kísérő feladata van az orkeszternek. Kelemen az első rapszódia lassújának nagyon markánsan, keményen megfogott verbunkos dallamával indított, a téma e hangvételét minden ismétlődésekor megtartotta. Rapszódiához méltó módon állította szembe egymással a különböző jellegű témákat, végigjárva így a hangulatok széles skáláját. Talán tényleg az ilyen, a környező térség népzenekincsére építő művek lehetnek azok, ahol egy olyan zenészekből álló zenekar és egy olyan szólista tud igazán érvényesülni, aki e dallamok világában anyanyelvi szinten otthon van.

És otthon érezte magát, aki hallotta mindezt, nem csak azért, mert a dallamok gyermekkora óta kísérik, hanem a természetesség miatt is; itt nem feladatként, valami különlegesre való rácsodálkozás kíséretében szólaltak meg a rapszódiák, hanem minden nehézségükkel együtt egyszerű, mindennapi hangversenytermi repertoárdarabokként.

A Négy zenekari darab megejtően zseniális mű, 1912-ben keletkezett, de a hangszerelés csak kilenc évvel később készült el. A négyből három tétel lassú, vagy visszafogottabb tempójú, ráadásul az utolsó jelzése Marcia Funebre. A fájdalom, ami itt kifejezésre jut, tán még nem olyan mély, mint az, amely a majd Concertóban fogalmazódik meg, de a zenei anyag önmagában pont olyan sokatmondó. Ennek a sokatmondó, és felkavaró rettenetnek a következetesen végigvitt megfogalmazása volt az előadás érdeme, mindazokkal a megszólaltatásbeli érdemekkel, amelyekről a Jeux kapcsán már szóltunk.

A Cantata profanában a zenekarhoz a Nemzeti Énekkar csatlakozott, teljes létszámban, majd kilencven énekes állt a karzaton. Nem tudom, hogy ez, vagy az akusztika okozta, de komoly bajaim voltak a szövegértéssel, a tenor szólam énekelte egyetlen hosszabb szakaszt értettem, azon kívül inkább csak szófoszlányokat. De tiszták voltak az énekesek, szép hangzással, és elmaradt a nagy éneklő tömegre néha jellemző harsányság is. A két szólista közül Fekete Attila a magas hangokon nem egyszerűen hangos volt: amit hallottam, az inkább kiabálásnak hatott. Gurbán János kulturáltan énekelt volt, az igazi drámai erőt viszont hiányoltam előadásából.

Összességében azonban azt kell mondanom, születésnapi ajándékhoz méltó módon és a Tavaszi Fesztivál zenei eseményeinek élvonalába tartozó esttel ünnepelte Bartókot a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Goda Sára (hárfa)
Hartenstein Péter (fagott)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatóiból alakult kamarazenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
J.S. BACH: 3. (G-dúr) brandenburgi verseny, BWV 1048
HÄNDEL: B-dúr hárfaverseny, HWV 294
VIVALDI: e-moll fagottverseny, RV 484
J.S. BACH–GOUNOD: Ave Maria
CORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 6/8

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Magyar Állami Operaház Gyermekkara (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Vezényel: Halász Péter
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő, op. 71
18:30 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Bálint János (fuvola)
Mendelssohn Kamarazenekar
Művészeti vezető: Kováts Péter
"Komolyzenei Esték 2019 III."
BACH: h-moll szvit BWV 1067
GRIEG, E.: Holberg-szvit op. 40
BIZET: Gyermekjátékok (zenekari változat)
TURINA: A torreádor imája op. 34
BORNE: Carmen-fantázia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Szabadi Vilmos (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
WEINER: 1. Divertimento
DOHNÁNYI: 2. c-moll hegedűverseny
BARTÓK: Concerto

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Schöck Atala, Kovácsházi István (ének)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Antal Mátyás
W.A. MOZART: Szabadkőműves gyászzene (K. 477)
DRAGONY TÍMEA: Szimfónia 'OBRETAM' (ősbemutató)
MAHLER: Dal a Földről – szimfónia
A mai nap
született:
1946 • José Carreras, énekes
1962 • José Cura, énekes, karmester
elhunyt:
1791 • Wolfgang Amadeus Mozart, zeneszerző (sz. 1756)
1916 • Richter János, karmester (sz. 1843)
1989 • John Pritchard, karmester (sz. 1921)
2007 • Karlheinz Stockhausen, zeneszerző (sz. 1928)