vissza a cimoldalra
2020-01-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (605)
Zenetörténet (262)
Kimernya? (3421)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4662)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3645)
Franz Schmidt (3511)
Pantheon (2511)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1850)
Operett, mint színpadi műfaj (4207)
Élő közvetítések (8352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62059)
Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)
Palcsó Sándor (279)
Miller Lajos (91)
Ilosfalvy Róbert (875)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3D a fülnek (Ránki Dezső koncertje)
BaCi, 2009-03-12 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2009. március 10.
Zeneakadémia

Ránki Dezső – zongora

HAYDN: c-moll szonáta, Hob. XVI:20
RAVEL: Menuet sur le nom d’Haydn
DEBUSSY: Hommage a Haydn
Estampes (1., Pagodes; 2., Soirée dans Grenade; 3., Jardins sous la pluie)
SCHUMANN: B-dúr humoreszk, Op.20

Mintha egy elegáns klubhelységbe lépne az ember, amikor a Jakobi-koncertek előtt megérkezik a Zeneakadémiára. Gondosan öltözött hölgyek, laza eleganciában pompázó urak vidám, borral, süteménnyel körített csevegése tölti meg a Szentély impozáns előcsarnokát. Felszabadultak, örülnek egymásnak, az újabb „ünnepnek”, ami előttük áll.
Talán kissé el is gondolkodik a magányos koncertlátogató: felkészült a tisztelt publikum az este programjára, vagy csak kívülállóként vesz részt a produkcióban?

Mert Ránki Dezsőre készülni kell. Neve már nemcsak egy nagy magyar zongoraművészt jelöl, hanem egy különös, egyéni világot, melyet életrajza, s az est folyamán is új taggal bővülő díjak, elismerések sora sejtet ugyan, de igazán elevenné csak a közönség tehet.

S amikor megszólal Haydn, és jönnek a merész, intenzív, érdekes megoldások, a külső betolakodónak rögtön elpárolog minden kétsége. Előadó és közönsége teljesen jól értik egymást, a kamarakoncertek intim hangulata az első perctől az utolsóig töretlenül ép marad.
Pedig lenne min csodálkozni Ránki Dezső játékában!

Mindjárt a c-moll szonáta indulása meghökkentő megfogalmazásban szólal meg. Bal pedál, mely élénk, rendkívül karcos billentéssel társul.
Megszoktuk, hogy a zongorának ezt az „eszközét” a lágy pianók megszólaltatásához használják a billentyűsök. Ránki szólóestje azonban ékes bizonyítéka annak, hogy ez a kis rézpedál sokkal többre képes. Éppúgy párosulhat fortéval, mint pianóval, vagy a középhangerők bármelyikével. Ugyanúgy használható a karakteres billentésmódoknál, mint az elmosódott mozdulatsorok kísérőjeként. Történetesen ezen az estén a zongorista sokkal többször alkalmazta erőteljes részekhez a mechanikának ezt a lehetőségét, mint a lágy hangok alátámasztásához. Ettől a megszólaló zene még több feszültséget, robbanni is képes, ám mindvégig erőteljesen féken tartott energiát mutatott, mint egyéb koncertek alkalmával. Végig fényes volt a hang, ám ez a kis pedálocska sokféle fény megjelenését tette lehetővé. Élessé, igazán jelenvalóvá, rendkívül kontúrossá vált a zene. A hallgató szinte úgy érzi, mintha csak egy hajszálnyira lennénk egy ténylegesen megfogható produktum létrejöttétől.

Lenyűgöző az élmény, de valahonnan ismerős is. Simon Rattle tud még hasonló érzést adni hallgatóságának, ha kezébe veszi a karmesteri pálcát. A témák, az egy időben megszólaló hangok nem alkotnak megbonthatatlanul szerves egységet. Csak a hallgatón múlik, hogy kintről, egységben hallgatja a zenét, avagy belép a műbe, és egy merőben új aspektusból szemlélve is megismeri az alkotást.

10-én este éppúgy sétálgathattunk Haydn, Debussy, Ravel és Schumann zongoradarabjaiban, ahogy Rattle lemezeinek hallgatásakor Mahler vagy Gershwin zenekari műveiben.

Ugyan nem ragad karmesteri pálcát, de Ránki sem maradt meg teljes egészében a zongora mellett. Míg Schiff barokk játéka mindig a csembalót idézi, Ránki Dezső Haydnja egy abszolút korhű klasszikus kamarazenekar illúzióját keltette a figyelmes hallgatóban.
Nem volt könnyű a vitathatatlan Haydn-értelmezés után belehelyezkedni a művész impresszionista előadásába. Volt benne valami szokatlan, valami, ami minden eddigi interpretációval szembehelyezte az elhangzottakat.

Ránki itt is megőrizte a „térhatású” fogalmazásmódot.
Megvolt a stílushoz hozzátartozó pedálkezelés, az ecsetvonásokból összeálló kép, ennek ellenére ezek a darabok is megkapták azt a pluszt, amit a Haydn-szonáta. Nem a szokatlan szólamkiemeléssel, az eddig eldugott hangok felerősítésével, hanem valamennyi szólam kiemelésével igyekezett újat mondani. Választhattunk, mikor melyiket akarjuk követni.
Ne gondolja senki, hogy ebben az újszerű megfogalmazásban elveszik a programatikus arculat. Életemben nem hallottam ilyen Kertek esőben-t, mint akkor este. Először csak apró cseppek, aztán egy hirtelen jövő zápor vízfüggönye pergett a színpad deszkáin.

Ez a fura látásmód mindvégig megmaradt a Humoreszkben is.
Schumann eleve kettős. A követhető, világos megfogalmazások között minduntalan felbukkannak az elme sötét zugaiból feltörő hangok is. A „tiszta” részek között „elborult” foltok ijesztgetik a normális elmével rendelkező hallgatót. Mintha egy őrült agytekervényei között sétálnánk, amikor Ránki ezekhez a sötét részekhez ér. Megszűnik az őrület jótékony félhomálya, minden jól kivehető, megfogható, rémisztően valóságos.

A stilárisan perfekt, technikailag tökéletes, minden ízében átgondolt, érzékeny előadáson felül igaz, mondanivalóját hitelesen megfogalmazó produkciót hallhattunk Ránki Dezsőtől. Igaz, mert a kendőzetlen valóságot mutatta meg. Hiteles, mert befogadhatóvá tette azt.


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Dóczi Péter (cselló), Sándor Zsuzsa (zongora)
MOZART: 1. (D-dúr) fuvolanégyes, K. 285
Bíró Zsófia (fuvola), Ecseki Anikó (hegedű), Tóth Balázs (brácsa), Magyar Gábor (cselló)
GERSHWIN: Három prelűd (Novák András átirata)
Rumy Balázs, Novák András (klarinét), Mersei Zsolt, Csongár Péter (basszusklarinét)
BRAHMS: Magyar táncok (Veronique Poltz átirata)
Gjorgjevic Dóra, Ittzés Zsuzsa (pikkoló), Kassai István (zongora)
ROSSINI: Három ária a Sevillai borbélyból (Werner Gábor átirata)
Mohai Bálint, Bánfi József, Tüske Aladár (fagott)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Schöck Atala (ének)
Háry Ágnes (brácsa)
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia; II. tétel: Bál, IV. tétel: Menet a vesztőhelyre; V. tétel: Boszorkányszombat
Faust elkárhozása – drámai legenda
Szilfek tánca a II. részből
Rákóczi-induló az I. részből
Nyári éjszakák – dalciklus
I. dal: Villanella
II. dal: A rózsa lelke
A trójaiak – opera
A núbiai rabszolgák tánca
Harold Itáliában – szimfónia brácsaszólóval
IV. tétel: Rablók orgiája – Emlékezés letűnt jelenetekre
Rómeó és Júlia – drámai szimfónia
Mab királynő – Scherzo

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Keskeny Richárd, Sas Dániel (zongora)
"Hangulatkoncert"
BRAHMS: VI. magyar tánc
LISZT: B-A-C-H fantázia és fúga
LISZT: XIII. magyar rapszódia
BARTÓK: Szonáta, Sz. 80, BB 88
BARTÓK: Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, Sz. 74, BB 83
POULENC: Szonáta zongorára, négy kézre, FP 8

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lajkó István (zongora)
David Oistrakh Quartet: Andrej Baranov, Rogyion Petrov (hegedű), Fedor Belugin (brácsa), Alexej Zsilin (cselló)
"Négyszer négyes plusz egy"
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
CSAJKOVSZKIJ: 1. (D-dúr) vonósnégyes, op. 11
DVOŘÁK: 2. (A-dúr) zongoraötös, op. 81
22:00 "Kóda" - beszélgetés a közreműködőkkel

19:45 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

A Budapesti Fesztiválzenekar művészei
Gálfi Csaba (brácsa), Juhász Barna (brácsa), Pivon Gabriella (fuvola), Polónyi Ágnes (hárfa)
Koncertmester: Pilz János
VIVALDI: g-moll concerto két hegedűre, csellóra és vonósokra, RV 578
HÄNDEL: D-dúr concerto grosso, HWV 323
BACH: 6. (B-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1051
MOZART: 4. (D-dúr) szimfónia, K. 19;
C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Puskás Tícia (hegedű), Kállay Ágnes (cselló), Marosfalvi Tünde (zongora)
DEBUSSY: g-moll szonáta, no. 3, L. 140
DEBUSSY: G-dúr trió, L. 3
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
PIAZZOLLA: Oblivion (cselló-zongora átirat)
A mai nap
történt:
1909 • Az Elektra bemutatója (Drezda)
született:
1886 • Wilhelm Furtwängler, karmester († 1954)
1913 • Witold Lutosławski, zeneszerző († 1994)
elhunyt:
1967 • Ettore Bastianini, operaénekes (sz. 1922)
1978 • Palló Imre, énekes (sz. 1891)