vissza a cimoldalra
2019-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Zene, ifjúság, jövô (80)
Operett, mint színpadi műfaj (4152)
Élő közvetítések (8250)
Kimernya? (3303)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3512)
Társművészetek (1463)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (88)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4611)
Erkel Színház (10375)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Tánczenék (BÚS 6 / NFZ)
- eszbé -, 2009-01-05 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

BÚS 6 / NFZ BARTÓK:
2. szvit kiszenekarra
Román tánc
Román népi táncok
Táncszvit

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Kocsis Zoltán

Hungaroton
HSACD 32506
Bartók Új Sorozat (6)

Ismert és kevésbé ismert zenekari „táncos” zenék alkotják az új Bartók-összkiadás 6-os sorszámú lemezét, melyek közül a Táncszvit felvétele 2002-es dátumot visel, a többi azonban teljesen friss, az utóbbi bő év termése.
Sokkal nagyobb a szórása a kompozíciók keletkezési dátumának: a mindkét verziójában megszólaltatott szvit 1905, illetve 1907-es, a Román tánc 1911-es (az eredeti, szólózongorára írt verzió 1909-es), a Román népi táncok ennél egy évvel későbbi évszámot viselnek, a Táncszvit pedig köztudottan Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára, tehát 1923-ban íródott.

A viszonylag nagyobb időkülönbség a művek stílusában is visszaköszön: a korai művek sokszor szolgálnak Lisztre vagy Straussra emlékeztető pillanatokkal (megjegyzendő: ezek a pillanatok sosem nyújtanak déja vu élményt, mindvégig érezhető Bartók még csiszolódó, ám senki máséval össze nem téveszthető egyéni nyelve); míg a Táncszvitben már nem találkozhatunk hasonló utánérzésekkel.

A felvétel műsorát mintegy bekeretezi a 2. zenekari szvit, a végén a két utolsó tétel első, „vágatlan” formában, az elején a teljes mű, de már a szerző által megrövidített változatban. Érdekesség, hogy 1941-ben Bartók átírta a művet két zongorára is. A kompozíció késő romantikus hatásokat mutat, elsősorban a nagy ideál, Strauss köszön vissza, de hadd tegyek itt egy kis kitérőt.
Már-már megmosolyogtató, hogy egyes – jelen esetben sem megnevezett – zenetudósok mániájukká fejlesztették: mindenütt „Trisztán-akkordot”, de legalábbis a Wagner-opera bevezetőjére történő utalást kell találniuk. A lemezborító – legalább érezhetően nem egyetértő – kommentárja szerint, a 2. szvit harmadik tételét „indító hosszú, magányos basszusklarinét-szólót sokan Wagner Trisztán és Izoldájának pásztorsípot imitáló angolkürt-szólójával hozzák összefüggésbe”. Nem egészen világos számomra, hogy egy tételt indító fafúvós szólóállás ténye miért elég a rokonsághoz, de ha már az elemzés írója ezt említésre méltónak találta, végképp nem értem, miért nem szólt a negyedik tételben többször is felhangzó fafúvós állásról, ahol a kromatikusan felfelé lépő szólamok valóban a Trisztán-akkord oldására emlékeztető harmóniákat szólaltatnak meg.

Ellentétben az eredeti zongoraverzióval, valószínűleg nem sokan ismerik a Román népi táncok, illetve a(z első) Román tánc zenekari változatát. Az előbbi Székely Zoltán által készített hegedű–zongora átirata nagy népszerűségnek örvend, sokan veszik műsorukra, és azóta számtalan más dallamhangszer repertoárjába is átkerült. Nos, a megismerésre itt a remek alkalom, mert a lemezen hallható előadás egyik erőssége, hogy a pazar, sziporkázóan virtuóz hangszerelést – mely által valóban „több” lesz a darab az eredetinél – a maga teljességében adja vissza, az egyes szólamok színe, tónusa, egymáshoz viszonyított aránya jól hallhatóan gondosan kimunkált, de ettől még nem távolságtartó, ugyanakkor híján van mindenféle mesterkéltségnek.

Ugyanezt az áttetsző természetességre való törekvést érzékeltem a már említett 2. szvitnél is, de különösképpen a Táncszvit felvételén. Ez utóbbinál az interpretáció felfogását egyfajta, jó értelemben vett könnyed játékosság hatja át, aminek fejében az ember azt is elnézi, hogy a hegedűszólamok egy-egy helyen – bár a hamisságnak nevezhető mértéket nem érik el – nem egységesen szólalnak meg.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Horgas Eszter (fuvola), Tóth-Vajna Gergely, Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Semmelweis Vonósnégyes:
Dr. Kelemen László, Dr. Székely György (hegedű), Dr. Ostoros Gyula (brácsa), Dr. Asbót Richard (cselló)
HAYDN: G-dúr concerto, Hob. XIV:13
BOCCHERINI: D-dúr fuvolaötös, op. 17/1
HAYDN: 30. (Esz-dúr) vonósnégyes, Hob. III:38 („A tréfa”)
J.C. BACH: A-dúr zongoraszonáta négy kézre, W. A19
HAYDN: C-dúr concerto, Hob. XIV:11

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szives Márton (ütőhangszerek), Samodai Bence (trombita)
Haramza Klára (narrátor)
"Hangulatkoncert"
Bemutatkoznak a Szegedi Tudományegyetem hallgatói
DAVID JARVIS: MacBeth and MacDonwald
C.E. BARBER: Rondo
DUBROVAY LÁSZLÓ: Három tétel trombitára és ütőhangszerekre
HOWARD J. BUSS: Incantation trombitára és ütőhangszerekre

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

"Metropolitan Operaközvetítések a Müpában"
PHILIPP GLASS: Ehnaton

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Cosima Soulez-Larivière (hegedű), Dina Ivanova (zongora)
"Versenygyőztesek kamaraestje"
BIBER: Rózsafüzér-szonáták – 16. Passagalia („Az őrangyal”)
BARTÓK: 2. hegedű-zongora szonáta, BB 85
MOZART: 18. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 301
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kálmándy Mihály (bariton)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Pál Tamás
Házigazda: Eckhardt Gábor
LUI (apák, szerelmek, barátok)
Verdi-portrésorozat Eckhardt Gáborral 3.
VERDI: Stiffelio – Nyitány
Macbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata
Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Khatia Buniatishvili (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
B.A. ZIMMERMANN: Un petit rien
STRAUSS: Divertimento (Couperin-témákra), op. 86
RAHMANYINOV: 2. (c-moll) zongoraverseny, op. 18
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)